A napokban a hűtőpakoláskor került egy csomag olívabogyó, gondoltam, ebben jó helye lesz. Felbontottam, leöntöttem a levét, megkóstoltam - irgalmatlan sós volt! Lehet persze, hogy csak az én ízlésem nem normális ebben sem, mindenesetre így egyáltalán nem akartam beletenni semmibe. Aztán kitaláltam, hogy felkarikázom, bő vízben felfőzöm, azt leöntöm róla, majd újabb kóstolás, és ha azon átmegy, akkor főzöm össze a paradicsomlével. Így is történt. Egy kis szárított bazsalikommal ízesítettem még a szószt, és természetesen a tészta (negyed csomag durumbúzás spagetti, szokás szerint) főzővizéből is hanyagoltam a sót.Az előzmények ellenére egész jó lett a végeredmény, bár ilyen fajta olívabogyót biztos nem veszek többet.
2 megjegyzés:
A sò kizàròlag a tartòsìtàs miatt van benne,àltalàban elèg pàrszor leoblìteni.Ha pedig belefozod a szòszba,meg lehet spòrolni a sòzàst.Bàr szerintem te is inkàbb sòtlanul eszel,mint èn.Zsu
Igen, értem én, hogy nem ok nélkül sós, de ez messze sósabb volt a sokévi átlagnál. És az is tökéletesen igaz, hogy én meg inkább alulsózok, így nem mertem megkockáztatni, hogy csak leöblítem (máskor tényleg csak ezt teszem).
Megjegyzés küldése