Tök télire

Pár hónapja boltban láttam üveges gyalult tököt. Persze nem vettem, csak elraktároztam az ötletet.
Aztán a hétvégén került tök, amit különösebben nem akarózott most elfogyasztani, a fagyasztás viszont helyproblémába ütközik. A kopaszbarack eltevése miatt amúgy is mentek az üvegek hármasával a kuktába, gondoltam, semmi baj nem lesz, ha néhányba tök kerül. Kaporral persze. Meg ecettel (avagy régen a főzelékhez azért nem az elején tettük az ecetet, mert akkor kemény marad a tök - gondoltam, itt a főzés betesz neki, de hátha ecettel nem lesz nagyon lágy). Szóval a tököt meghámoztam, kibeleztem (úgy ítéltem meg, hogy ez most szükséges), lereszeltem, összekevertem tépett kaporral (még jó, hogy van másodvetés), szorosan beraktam (de a lé kifacsarására azért nem vetemedtem), üvegenként 1 evőkanál ecetet (10 %-os) raktam a tetejére, rácsavartam a celofánnal kibélelt fedőt (így nem marja ki a belsejét az ecet), aztán a natúrbefőttel megegyező módon kapott egy kört a kuktában. Két üveggel lett összesen, gondoltam, ha nem jó, akkor sem bukok nagyot.

Aztán úgy jött ki, hogy igen hamar megtudtam, milyen. Az egyik üvegre ugyanis talán nem jól húztam rá a fedőt, vagy valami más baj volt, mindenesetre kihűlés után észrevettem, hogy nem zár jól. Persze nem vártam meg, hogy baja legyen, elkészítettem főzeléknek. Igazából csak összemelegítettem a fűszerekkel (most éppen sóval és paprikával), meg sűrítésnek egy kis zabkorpával. (Természetesen ízlés szerint másmilyen főzelék alapanyaga is lehet.) Feltétnek meg fagyasztott vegafasírtot pirítottam hozzá csak úgy szárazon.
Nos, a tök így nyilván puhább annál, mint ahogy frissen szeretem, de nem is az a teljesen szétfőtt massza. Télen értékelni fogom, jobban, mint a fagyasztott tököt, ami elkészítéskor tisztes mennyiségű levet enged. Alkalomadtán tehát csinálok még majd pár üveggel.