Ez finom volt, úgyhogy gyorsan leírom:
Pasztinákot egyfalatos hasábokra vágtam, a kemény, rostos közepét kikerülve (a nagyok újabban ilyenek). Vastag aljú serpenyőben kevés olívaolajat forrósítottam, rádobtam a pasztinákot, és egy falapáttal időnként megkeverve puhulásig pirítottam. A tűzről levéve megszórtam egy kis őrölt fahéjjal, és jól elkevertem. Az egész nem volt több tíz percnél, és egy különleges, ízletes vacsora lett a jutalmam.
Az alapötlet ez a recept volt, csak mivel tudtam, hogy a pasztinák hamar megpuhul, úgy gondoltam, nem éri meg felfűteni neki a sütőt. Az alapból édeskés pasztinák mellé én a mézet kapásból nem kívántam; a sót kíváncsiságból kipróbáltam a tányér szélén, de nem jött be, mert eléggé elfedte a pasztinák jellegzetes ízét (amit én nagyon kedvelek). A csipetnyi fahéj viszont kiváló ötlet, sokat dob a natúr pasztinákon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése