2008. április 30., szerda

Bread with oat flakes and sunflower seeds (BBD #9)

For this month's BreadBakingDay Astrid has asked for breads with oats. Though I have a good old recipe which fits the theme, I wanted to try something new for the occasion. The search for new recipes was so successful that I had three promising candidates in the end. Then, of course, I baked none of them exactly - I came up with a new one, taking ideas from each. Here it is:

Recipe: Bread with oat flakes and sunflower seeds

Ingredients:

  • 3/4 cup oat flakes
  • 3/4 tsp salt
  • 1 cup hot water
  • 4 dried dates, pitted
  • 1/2 cup hot water
  • 1 tsp honey
  • 10 g fresh yeast
  • cca. 3 cup Graham flour
  • 1/4 cup sunflower seeds
  • 1/2 cup raisins
  • some oat flakes on top
Method:
  1. Pour hot water on the oat flakes and salt, and mix well in a large bowl.
  2. Cut the dates into small pieces, and pour hot water on them in a cup.
  3. Wait until the date mixture cools to lukewarm (10-15 minutes). Then add the honey and the yeast, and wait until it starts (plenty of bubbles appear on top).
  4. Combine the two mixtures in the bowl, and add 2 cups of the flour. Mix well, and add the remaining flour in small amounts, kneading to incorporate it. The dough should be soft but not sticky.
  5. Finally, add the raisins and the sunflower seeds as well.
  6. Raise in a warm place until it doubles in size (about an hour).
  7. Knead the dough gently, form a loaf (or smaller buns, like I did this time) and put on a lightly greased baking tray.
  8. Cut the top, and raise for 20-25 more minutes. Meanwhile, pre-heat the oven.
  9. Smear the buns/loaf with water, and sprinkle some oat flakes on them.
  10. Bake at 220 degrees Celsius for 10 minutes, then reduce the heat to 180 degrees Celsius and go on with the baking as needed (my four buns needed 25 more minutes).
  11. Serve when still warm, with a nice cup of tea. Enjoy!

2008. április 29., kedd

Köleses palacsinta mákkal

A napokban bukkantam rá Vitalboy oldalára, és annyira megtetszett ez a recept, hogy rögtön ki is próbáltam.
Kellemes ízű, kiadós palacsinták lettek belőle. A hosszú áztatástól megpuhult benne a köles. Az '1 rész' nálam most 1 dl volt, így 9 palacsintát tudtam sütni a tésztából.

2008. április 28., hétfő

Répás-kávés muffin

Korábbi tapasztalataim (nevezetesen ez és ez) azt súgták, hogy ennek is jónak kell lennie! Azért biztos, ami biztos, leellenőriztem :)

Az alábbiak kerültek bele:

  • 2 bögre teljes kiőrlésű liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • csipet só
  • őrölt fahéj
  • 1 evőkanál instant kávé
  • 4 evőkanál őrölt lenmag, 2 dl meleg vízzel elkeverve (4 tojás helyett)
  • 4 darab apróra reszelt sárgarépa
  • 2 dl étolaj
  • 4 evőkanál méz (édesszájúak ízlés szerint tegyenek többet)
  • (víz, hogy meglegyen a muffintészta-sűrűség)
Kikent muffinformába kanalaztam (24 darab lett), magokkal díszítettem, 160 fokos sütőben légkeverésen 20 percig sütöttem (tűpróba!)

(A kiindulópont Kaldeneker György receptje volt.)

Répafőzelék

Egyszerű étel, de néha ilyen is kell :) S mivel jómagam örömmel olvasgatok másoknál ilyesmiket, természetes volt, hogy beírom ide. Nem hiszem, hogy ez "gasztrobloghoz nem méltó", mert bizony enni akkor is kell valamit, ha épp nincs túl sok kedvem és/vagy időm a főzéssel foglalkozni. Konzervet és egyéb gyári félkészet pedig inkább nem eszek...

Tehát egy gyors vacsora volt a minap az alábbi:

3 közepes répát meghámoztam, felkarikáztam, majd kevés olívaolajon lefedve megpároltam, időnként megkeverve. Mikor még épp roppanós volt, hozzáadtam 1 kis pohár natúr joghurtot, és összemelegítettem. Mivel elég sűrűnek éreztem, most nem raktam bele egy kis keményítőt, de ha túl híg, akkor ezzel remekül be lehet sűríteni. Petrezselymes fűszersóval ízesítettem, és egy serpenyőben megpirítottam hozzá néhány darab fagyasztott zöldségfasírtot.

2008. április 26., szombat

Tészta pirított magokkal

Egy újabb gyors és laktató egytálétel:

2-2 evőkanálnyi szezámmagot, tökmagot és napraforgómagot rázogatva megpirítottam egy serpenyőben. Kifőztem egy negyed csomag (12,5 dkg) fusilli tésztát (így), lecsöpögtettem, összekevertem egy kis pohár tejföllel, majd a tányéron rászórtam a pirított magokat, és már ettem is! Ez a mennyiség 1 bőséges vagy 2 mérsékelt adag.

Az alapötlet a Bodzablogról való. Köszönet érte!

2008. április 25., péntek

Gyors almás süti

Előbb Fűszerkert, majd Mithrile írt róla. Most meg én :)

A tésztát teljes kiőrlésű lisztből csináltam, de mivel egyáltalán nem vagyok édesszájú, csak 1 evőkanál mézet kevertem bele. Emiatt a lisztmennyiséget is csökkentettem, hogy híg nokedlitészta állagú tésztát kapjak. A tetejére is mézet csorgattam, ami finoman rá is pirult.

Külön emiatt nem melegíteném be a sütőt, de ma a héjában sült krumpli után vígan megsült ez is. Tepsis, rakottas (szóval sütőben készítendő) ételek után kiváló desszert lesz máskor is!

2008. április 24., csütörtök

Krumpli-zeller leves

Volt még itthon két kis zeller, így épp kapóra jött a következő recept Kurma dásza könyvéből. A turmixolást persze lehagytam, mert én a darabos leveseket kedvelem inkább, meg tejföl helyett épp kefír volt itthon.


Recept: Krumpli-zeller leves


Meghámoztam 2 nagy krumplit és 2 kis zellert, majd előbbit kockákra, utóbbit nem túl vastag szeletekre vágtam. Annyi vizet öntöttem rá, ami épp ellepte, felforraltam, majd lefedve, kis lángon nem egészen puhára főztem (kb. 15 perc).
Egy kis lábasban megolvasztottam 2 evőkanálnyi vajat, majd megpirítottam benne pár tekerésnyi darált borsot és 1 teáskanálnyi szárított kaprot. Aztán hozzákevertem 1 is pohár kefírt, és összemelegítettem. Mertem hozzá a zöldségek levéből, simára kevertem, majd az egészet a leveshez adtam.
Sóztam, egyet forrt, majd tálaltam. A kép elkészítése után még petrezselyemzöldet is morzsoltam rá, majd bekanalaztam.

(Forrás: Kurma dásza: Ínycsiklandó vegetáriánus receptek)

2008. április 23., szerda

Kedvenc szakácskönyveim

Szinte csak az Interneten böngészek recepteket, de ott aztán sokat :) A tegnapi viharos időben azonban inkább kikapcsoltam a gépet, de mivel aludni még nem tudtam, elővettem egy könyvet. Persze, szakácskönyvet. Kettő van, amit igazán szívesen forgatok: Norbitól A karcsúság receptjei, és Kurma dászától az Ínycsiklandó vegetáriánus ételek. A többi inkább csak a polcdísz és a porfogó kategóriát gyarapítja.

Előbbi egy jól használható, igényes kivitelű könyv, tele egyszerűen elkészíthető, de finom, kímélő ételekkel. A Vaterán licitáltam, és emlékszem, mikor megérkezett a csomag, hazavittem, kibontottam, és egyszerűen nem bírtam letenni. Menten kinéztem a fél könyvet, hogy én azokat a recepteket mind ki fogom próbálni. Úgy is lett :) Sőt, több recept felvétetett a kedvencek közé, miután szép apránként, ahogy sikerült beszerezni a hozzávalókat, majdnem mindegyiken sort vettem. Ha másokat is megkínáltam az ételekből, kivétel nélkül dicsérték, én meg büszkén mutattam meg "a szép könyvet", amiben ilyen finomságok vannak... Nem csak Norbiék esznek láthatóan élvezettel a képeken, hanem én is itthon! :)

A másik könyv pedig az első, és ezidáig egyetlen vegetáriánus szakácskönyvem. Tavaly ősszel kaptam, s azóta is rendszeresen forgatom. Több kipróbált recept kedvenccé vált ebből is, meg időről időre újabbak mozgatják meg a fantáziámat. Ez is egy szép könyv, amit öröm kézbe venni, böngészgetni. S van benne minden a gyorsan összedobhatótól a hosszadalmasan elkészíthetőig, a hihetetlenül puritán hozzávalókat igénylőtől az egzotikusig, a komoly főételektől a könnyű csemegékig. Leginkább mégis a közvetlen stílusán, a láthatóan profi, de otthon is könnyedén kivitelezhető technikák leírásán, és az étvágygerjesztő képeken túl az fog meg benne, hogy minden lapján azt érzem, hogy igen, aki ezt írta, az imád főzni!

Most ez utóbbit vettem kézbe, kellemes időtöltésben és némi ihletben reménykedve. Természetesen most sem hagyott cserben :)

(Holnap folytatom a kiválasztott recepttel)

2008. április 22., kedd

Csokis-túrós muffin

Ottis receptje nyomán ezt a finomságot készítettem a minap. Aki szereti a túró rudit, annak mindenképpen érdemes kipróbálnia :)


Nálam a tésztába került: 15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 2 evőkanál étkezési keményítő, 1 evőkanál holland kakaó átszitálva, 1 teáskanál sütőpor, csipet só, bő fél deci olaj úgy szemre, 1 evőkanál méz, 1 teáskanál almaecet, kb. 2 dl víz, hogy jó állagú muffintészta legyen.
Töltelék: 25 dkg túró, 1 tojás, 1 teáskanál vanília kivonat, 1 evőkanál méz, reszelt citromhéj; fél tábla málnás étcsoki.

Legközelebb kisebb lyukú muffinformában sütöm, hogy ne legyenek ilyen laposak. Egyébként annyira ízlett, hogy alighanem az állandó repertoár részévé fog válni :)

2008. április 21., hétfő

Képek a kertből

Most köszöntött csak be igazán a konyhámba a tavasz, amikor is szinte alig vagyok ott :) S amikor vagyok, akkor is csak valami nagyon egyszerű ételt dobok össze a régi, jól bevált receptek közül választva.

Merthogy most inkább a kertben töltöm a szabadidőmet, no meg a múlt héten a komolyabb biciklis szezont is megnyitottam egy szegedi túrával (27 km).

S hogy mi újság a kertben?

A tavaszi hagymások már elvirágoztak, de azért nem maradtam virágok nélkül így sem. Például a napokban kinyílt az orgona a ház előtt:

Meg virágba borult az öreg birsalmafa:

A nemrég telepített földieprek is kitesznek magukért:

De vadon is nő ilyen szépség:

A pitypangot meg a tarackot viszont inkább hagyjuk...

Nagyot nőnek a kis fák, meg bokrok. A mogyoró igen látványos: két fajta van összeültetve egy bokorba:

A piros ribizli meg már itt tart:

Persze a fekete sem akar lemaradni:

A sárgaszilva is ígéretes - bár még zöld :)

Meg a málna, virágzás előtt:

És egy friss telepítésű bokor, a két josta közül az egyik. Kíváncsi vagyok, mi lesz belőlük:

Már a kardvirág is kezd kibújni, a májusi szegfű pedig igen elszántan készülődik a virágzásra:

Kibújt a retek is, meg a saláta, meg a fűszernövények közül a legkorábban elvetettek:

Persze olyan növény is van, amit még csak most vetettem el. További fűszernövényeket meg virágokat a végleges helyükre, a sütőtököt viszont palántának:

Érdemes volt gyűjteni a sok joghurtos, kefíres, tejfölös dobozt, no meg komposztálni, így házi tápkockába kerülhettek ezek is, meg pár virág is.

Ha már a virágoknál tartunk: íme a paprikavirág teljes pompában:

Életemben először a begóniát is sikerült átteleltetni – avagy nem csak kajatárolásra kiváló a sufni :)

A fenyők pedig most hullatják a tobozaikat – soká lesz még ugyan karácsony, de elkezdtem gyűjteni a díszekhez...


2008. április 19., szombat

Kefíres lángos

A tejfölös lángos ugye attól tejfölös, hogy rá van kenve a tejföl. Akkor a kefíres ezek szerint attól kefíres... Megnyugtatok mindenkit, akinek túl meredek az ötlet: nem.

Kefíres lángos

A hozzávalókat kenyérsütőgép keverőedényébe rakjuk a listán szereplő sorrendben, majd elindítjuk a Dagasztás programot.

  • 1 pohár (150 g) kefír
  • 1 egész tojás
  • ¾ teáskanál só
  • 35 dkg Graham liszt
  • 2 dkg élesztő
Az első dagasztás után ellenőrizzük a tészta állagát. Ha nem állt össze, akkor adjunk hozzá kevés tejet vagy vizet, de vigyázzunk, hogy ne ragadjon.
A megkelt tésztából 4 kis gömböt formálunk, és egyesével kerekre nyújtjuk őket.

A kinyújtott lángosokat forró olajban kisütjük. Konyhai papírtörlőre szedjük ki, ami leissza a fölösleges olajat.

Még melegen megzzuk és megszórjuk reszelt sajttal. Tálaláskor még tejföllel is megkenjük.

Tipp:

  • A megkelesztett, nyers tészta pár napig eltartható hűtőben, így mindig frissen süthető.

Jó étvágyat!

Forrás: Update receptek

2008. április 17., csütörtök

Palacsinta tej és tojás nélkül

A Mirelle kérdésére beírt receptek közül ezt mindenképp ki akartam próbálni, aztán Katanyaka bejegyzését olvasva a témában nem volt kérdés, hogy erre nem "majd valamikor" fog sor kerülni, hanem MOST!
Tényleg kár lett volna halogatni! Egyszerű és nagyszerű, ahogy annak lennie kell. Én egy kicsit több olajat kevertem a tésztába, így közben egyáltalán nem kellett olajozni a serpenyőt. Házi őszibarackdzsemmel ettem, a sütés közben folyamatosan :)

2008. április 16., szerda

Villámgyors pizza

Egyik nap úgy jött ki a lépés, hogy nagyon gyorsan kellett valami ebédet összedobnom. Ilyenkor örülök, hogy sok receptet olvasok, és el is mentem azokat, amelyekben fantáziát látok és ki szeretném próbálni. A lista persze sosem fogy el, mert egyet megcsinálok és leveszek róla, közben viszont kettőt kinézek és felveszek rá. Mindegy, a téli recepeket már archiváltam róla egy időre, szóval azért törekszem az áttekinthetőségre :)
No, vissza a pizzához: Katanyaka receptjét pontosan betartva készítettem el a tésztát, aztán meg kedvenc tejfölös-sajtos feltétemmel pakoltam meg. A tűzhely tepsijében a szokásos méretben készítettem, így kellemes, vékony lett a tésztája. Egyáltalán nem volt rosszabb a hagyományos változatnál, és mindenképpen verte a nem házi változatokat.

2008. április 15., kedd

Sajtos-paradicsomos gombatál

Egy gyors vacsorának készítettem el Ottis receptje alapján ezt az ételt:

Friss bazsalikommal még lehetne fokozni, de így is nagyon ízlett! :)

2008. április 14., hétfő

A gabonás hét lezárásaként...

Izgalmas kihívás volt minden nap más és más gabonából készíteni valamit. Természetesen kicsit előre gondolkodtam a receptkereséssel, és a végül elkészített ételek mellett még több hétre való olyan receptet gyűjtöttem össze, amiben látok fantáziát. Szóval lesznek még gabonás receptek a közeli-távoli jövőben, ha nem is ilyen kampányszerű akcióként...

Jó volt rendszert vinni a válogatásba, és olyan napokon, olyan gabonákból is kezdeni valamit, ami amúgy ritkábban szokott előkerülni. A régebbi receptjeim áttekintésekor igen szembetűnő volt, hogy a búza és a zab sokkal gyakrabban előfordult eddig nálam, mint a többi (bár a búza főleg valamilyen liszt formájában csak). Pedig mondjuk a köles vagy a kukorica sem kevésbé jól variálható, mint a talált receptek mutatják. De ami késik, nem múlik, próbálom majd "felzárkóztatni" őket.

Azt azért már az akció kezdetekor örömmel konstatáltam, hogy egyik gabona sem új alapanyag lesz a konyhámban - nemcsak hogy fellelhető volt itthon mindegyik valamilyen formában, hanem legalább a kipróbálás szintjén már használtam is őket.

Most is sikerült finom, és változatos típusú ételeket készíteni belőlük, végül több új recept lett, mint amennyit az elején célként kitűztem. A legnagyobb kihívás a "rozslisztből, de ne kenyeret" probléma feloldása volt (ma pedig vettem rozspelyhet a rozsos lehetőségek bővítéséhez :), a legjobban pedig a kukoricamálé ízlett, bár mindegyik receptet szívesen elkészíteném máskor is, ha úgy jön ki a lépés.

Mindent összevetve: örülök, hogy belevágtam, hasznos és tanulságos volt.

2008. április 13., vasárnap

Ha vasárnap: akkor búza: Graham kenyér bundázva

Nem ezt terveztem búzából, de úgy alakult, hogy egy ilyen egyszerű, de egyébként finom és laktató ebéddel kellett beérnem.

Történt ugyanis, hogy a szokásos piaci kirándulás után - melynek során a szokásosnál is jobban sikerült felpakolnom - a jó időn fellelkesedve belevetettem magam a kerti munkába. Főleg mivel a frissen beszerzett növényeket szerettem volna minél előbb megfelelő helyre rakni - és hát a legmegfelelőbb kétségkívül a végleges hely. Csakhogy ahhoz alapos gyomtalanítás (tarack-mentesítési kísérlet) meg egy nem is oly kicsi homokkupac áthelyezése szükségeltetett. Meg közben akadt gereblyéznivaló is, meg ennek folyományaként egy kis komposztáló-rendezés.

Ebéd persze csak tervben létezett, mikor már eléggé éhes voltam, és némileg fáradt is már. Így aztán a "kaját, de azonnal" mottó keretében az egyik leggyorsabban összedobható, de kellően kiadós ételt ütöttem össze: bundáskenyeret sütöttem a pár napja készített dagasztás nélküli Graham kenyér végéből. Tudom, hogy ezt is lehet bolondítani (például így), de én a körülményekre való tekintettel maradtam a "fapados" változatnál. Meg van, aki a friss kenyérre esküszik, s van, aki a szikkadtra; van, aki jól átáztatja, még esetleg tejbe is, nem csak tojásba, s van, aki csak éppen bemártja; a többség mindezt csak fehér kenyérből tudja elképzelni, egyesek zsírban, mások olajban, hirtelen vagy lassabban sütve... Nálam személy szerint a pár napos, de még nem száraz Graham kenyér, és az egyszerű tojásba mártás, forró olajban kisütés az ügymenet. Ha épp akad itthon valami megkezdett sajt, akkor azt reszelek rá, de ha nincs, az sem tragédia. De egy bögre tea dukál hozzá mindenképp :)

A búza végülis a kenyérben megvolt, a felkészülés keretében begyűjtött tönkölylisztes, kuszkuszos, bulguros, búzapelyhes, búzacsírás receptválogatás legígéretesebb darabjait pedig majd máskor próbálom ki...

További receptjeim, amelyekben szerepel búza valamilyen formában - majd teszek róla, hogy ez ne mindig csak liszt legyen :)

2008. április 12., szombat

Ha szombat, akkor kukorica: Kukoricás kuglóf

Kicsi Vúnál olvastam a hét elején, hogy nem sikerült neki ez a süti. A többi hozzászólóval egyetértve én is a sikér hiányára gyanakodtam. Hiszen egy élesztős tésztáról van szó, de csak kukoricaliszt kerül bele, másmilyen nem. Legfeljebb az tűnt egy kicsit gyanúsnak, hogy a lisztmennyiséghez képest szokatlanul sok élesztő is szerepel a receptben.

Az első ötletem nyilván az volt, hogy a liszt fele legyen teljes kiőrlésű búzaliszt, és akkor van sikér, megkel a tészta... De csak nem hagyott nyugodni az ügy. Hiszen olvastam én már máshol is olyan receptet, ahol kukoricalisztből készült élesztős tésztáról volt szó. A falusi asszonyok pedig nem tudományosan közelítették meg a kérdést, hanem tapasztalati úton. Ha sok élesztő kell hozzá, hát sok kell.

Így végül csak kipróbáltam kukoricalisztből. A tojássárgáját 2 evőkanál őrölt lenmag és kevés meleg víz keverékére cseréltem (szokásos vega tojáshelyettesítő), a tejet vízre (ilyen esős időben nem mentem piacra, a bolti tej meg, khm...), a cukrot kihagytam, viszont több mézet használtam (mert az élesztőnek azért kell „enni”). No meg a darált diót nem akartam kockáztatni :)

Tehát az alábbiakat kevertem össze fakanállal: 2 evőkanál őrölt lenmag, kb. 1 dl meleg víz, 10 dkg olvasztott margarin, 1 citrom leve és reszelt héja, 1 teáskanál vanília kivonat, őrölt fahéj, 1 dl langyos víz és 3 evőkanál akácméz keverékében felfuttatott 5 dkg friss élesztő, 40 dkg kukoricaliszt, és... – itt jön a trükk! :) – még kb. 2 dl langyos víz.

Utóbbit azért raktam még bele, mert különben tényleg nem tejfölsűrűségű tészta lett volna – ezt én úgy 25 deka liszt bekeverésekor éreztem, de aztán úgy döntöttem, hogy nem állok meg itt (az össz tésztamennyiség meg az arányok miatt sem láttam ezt jónak), hanem folyadékot is teszek még hozzá, meg összesen a 40 deka lisztet. Simán benyelt még úgy 2 deci vizet, és akkor a diót még hozzá se kevertem...

Bő fél óra alatt szépen megkelt, meg is lepődtem némileg. Másik bő fél óra alatt meg is sült, bár kicsit beesett a teteje. Lehet, hogy sikerült némileg átesnem a ló túlsó oldalára a vizezéssel? A kenyérsütős kenyerek legalábbis akkor olyan „cicafül” fazonúak, ha túl lágy volt a tészta.

Kicsit hűlni hagytam, majd felvágtam – lesz, ami lesz. (Legfeljebb zsemlemorzsa-alapanyag :) Örömmel állapítottam meg, hogy nem is sűrű a közepe! Korrekt, laza tészta, csak így melegen még nem lehet szépen szeletelni. Finom is, bár elkel hozzá kiegészítőnek egy kis lekvár vagy méz. Nem olyan szokvány tészta, mint a kenyér vagy a kalács, de jó. Kihűlve már nem morzsálódós, és nem rugalmas, de nem is száraz. Érdekes.

Nem mondom, hogy gyakran fogok ilyet sütni a jövőben, de miután sikerült megmagyarázni, hogy miért nem működik a recept, most mégis működni látszik. Ki érti ezt?

Ha szombat, akkor kukorica: Kukoricamálé

Sajtkukac málétortája volt a kiindulópont. Persze nekem egyből az önédesítős változat kellett, nem a cukros :) Tehát a kukoricadara egy részét kukoricalisztre cseréltem, forró vízzel összekeverve pár órát állni hagytam (egy vastag aljú lábasban, lefedve, a befőttdunsztoláskor is használatos plédbe tekerve), aztán hozzáadtam a többi alkotórészt, és úgy sütöttem ki.

Fantasztikus átható kukoricaillata lett – ez nagyon tetszett! Az már kevésbé, hogy igen ragaszkodott a piteformához, mondhatni reménytelen volt egyben kiügyeskedni. Sebaj, inkább benne hagytam, és élvezettel kikanalaztam (így arra is rájöttem, hogy valószínűleg az aljára leült mazsola volt a ludas). Legközelebb meg majd teszek alá sütőpapírt...

Tehát a recept:

Egy vastag aljú lábasban 1 bögre (240 ml, a kenyérsütőgép mérőpohara) kukoricalisztet simára kevertem kb. 6 dl forró vízzel (kisebb adagokban hozzáöntve), majd hozzáadtam 1 bögre búzadarát és 1/2 bögre kukoricadarát is. Ezzel is simára kevertem, majd lefedve és egy plédbe tekerve melegen tartottam néhány órán keresztül (hogy a kukoricakeményítő kedvére hidrolizálhasson, és az így keletkező cukor édesítse az ételt - komolyan ez történhet a háttérben!). Utána hozzáadtam még 1 teáskanál vanília kivonatot, 1 csipet sót, 1 marék mazsolát, kevés citromlevet, 1/2 mokkáskanál szódabikarbónát és 1/2 bögre étolajat. Kikent formába öntöttem, majd 210 fokos sütőben 65 percig sütöttem.

Kukoricás receptek még - és jön több is majd :)

Holnap pedig búzás nap!

2008. április 11., péntek

Ha péntek, akkor zab: Gofri zabpehelylisztből

A múlt héten sikerült kölcsönkérnem egy gofrisütőt, így kipróbálhattam Vera receptjét a témára. Mint a saját tulajdonú eszköz hiányából is látszik, nem igazán szoktam gofrit készíteni – vagy ha készítettem is, eddig sosem olyan volt, mint amilyennek elképzelem, hogy lennie kellene. Vagy a receptek nem voltak jók, vagy az elképzeléseim, mindenesetre évente egy, legfeljebb két próbálkozás elég volt.

Ez a recept viszont olyan más, mint a többi, hogy úgy éreztem, megér egy próbát.

Nem csalódtam: az eddigiek közül messze ez közelíti meg leginkább a jó gofrival kapcsolatos elképzeléseimet, ráadásul nagyon egyszerű elkészíteni. Szóval lehet, hogy ezentúl kicsit gyakrabban előkerül majd – a saját gofrisütőre való beruházást meg majd még meggondolom :)

További zab-variációk zabpehely és zabpehelyliszt, illetve zabkorpa felhasználásával - és persze ebben a témában is érdemes visszalátogatni további receptekért.

Holnap kukoricás nap, egy kukoricás-kuglóf kísérlettel, meg egy biztosabbnak tűnő "tartalék" recepttel.

2008. április 10., csütörtök

Ha csütörtök, akkor rozs: Rozskovászos zöldségleves

Azt hiszem, ez volt a legnagyobb feladvány a hétre: a rozs most épp teljes kiőrlésű liszt formájában lelhető csak fel itthon, viszont kenyeret nem akartam sütni belőle. Szerencsére némi kutatómunkával rozsliszt felhasználásával készíthető sütemény, egytálétel, leves, sőt még ital receptje is került. S mivel nem szerda este kezdtem gondolkodni az ügyön, a szükséges kovásznak is volt ideje megerjedni. (Jó, tudom, ennyi erőből elmehettem volna beszerzőkörútra is, de ha már lett kedvemre való rozslisztes recept, akkor miért ne azt próbáljam ki? :)

Zsófi receptjéből kiindulva az alábbi levest hoztam össze:

Egy tálban összekevertem 15 dkg teljes kiőrlésű rozslisztet 2,5 dl vízzel, majd beledobtam a múltkori kovászos kenyér megszárított végét. Letakartam egy konyharuhával, és leparkoltam a hűtő tetejére. Naponta megkevertem.

4 nap elteltével pedig elkészítettem vele a zsurek tartalmas, de vega változatát. Meghámoztam és felkockáztam 2 répát, 2 petrezselyemgyökeret és 2 krumplit, majd kevés olajon pár percig pirítottam őket, fakanállal kevergetve, hogy ne ragadjanak le. Utána felöntöttem 8 dl vízzel. Fűszereztem: 1 babérlevél, pár tekerésnyi bors, fél teáskanál só, 1 evőkanál pirospaprika, 6 szem szegfűbors és 1 evőkanál majoránna került bele. Miután felfőtt, kicsire vettem a lángot, és lefedve a zöldségek megpuhulásáig főztem (kb. 15 perc). Közben egy kis lábasban megfőztem 3 tojást is. A levesbe kevertem 1 kis pohár kefírt meg a kovászt (a kenyérvéget kivettem belőle), összefőztem, majd a főtt tojással tálaltam.

Aki szereti a savanykás leveseket (mondjuk az ilyet), meg a kovászos kenyereket (főleg a rozsost), annak ez is ízleni fog! Nem kóstoltam az eredetit, így nincs összehasonlítási alapom az autentikus változattal, mindenesetre finom ebédem volt :)

Utólagos kiegészítés: Másnapra "simult" az íze; és nekem így volt az igazi!

További rozsos receptjeim – természetesen folyamatosan bővítem a kört.

Holnap zabos nap - nem túl nehéz feladvány, hiszen többféle formában is fellelhető itthon, és változatos formában rendszeresen fogyasztom. Holnapra azért egy "kísérleti receptet" tervezek :)

2008. április 9., szerda

Ha szerda, akkor köles: Köleskörözött

Korábbi köleses bejegyzéseimet megnézve kiderült, hogy eddig mindig valamilyen gyümölccsel kombinált, édes jellegű ételt készítettem a kölesből. Ideje volt hát egy sós jellegű receptet is műsorra tűzni.

Végül Vera köleskörözöttjére esett a választásom, és mivel még tegnap este elkészítettem (a „másnap még finomabb!” jegyében), ma reggelire már ehettem is. Némileg alakítottam ugyan a recepten, de nekem így ízlett. Sőt, véleményem szerint simán veri a sima körözöttet! :)

Ahogy én csináltam: 1 dl kölest jó puhára főztem 3 dl vízben, aztán hozzákevertem 1 kis pohár kefírt, és val, köménymaggal meg pirospaprikával ízesítettem, közben gyakran kóstolgatva :) Egy éjszakára hűtőbe raktam, majd házi Graham kenyérrel falatoztam el.

Szándékomban áll kipróbálni Vera többi köleses receptjét is, főleg a „hamistúrósakban” látok nagy fantáziát...

További köleses receptjeim – természetesen folyamatosan bővítem a kört.

Holnap rozsos nap, egy érdekes recepttel. Az előkészület már folyamatban van :)

Utólagos kiegészítés: Vegán változatban a kefír kihagyható, akkor kicsit több vízzel szottyosra főzöm a kölest, a savanyításhoz kell bele egy kis citromlé, a fűszerezés meg ugyanúgy.

2008. április 8., kedd

Ha kedd, akkor árpa: Mazsolás árpalepény

Ma Lugosi Dóra újabb receptjét próbáltam ki, és nem bántam meg!

1 bögre árpagyöngyöt puhára főztem 3,5 bögre vízben, majd hozzákevertem ¾ bögre zabkorpát, 25 dkg mazsolát, 3 evőkanál lenmag-szezámmag őrleményt, 2 evőkanál barnacukrot, meg egy jó adag őrölt fahéjat. Az így kapott sűrű masszát sütőpapírral bélelt tepsibe egyengettem, megszórtam diódarabokkal, kicsit bele is nyomkodtam őket, majd 160 fokon 50 percig sütöttem. Az illatánál csak az íze volt jobb, mikor már hűlt annyit, hogy ne égessem vele össze a számat :)

További árpagyöngyös receptjeim – természetesen folyamatosan bővítem a kört.

Holnap köleses nap jön, megpróbálok majd túllépni a köleskásán :)

2008. április 7., hétfő

Ha hétfő, akkor rizs: Fűszeres lencse-rizs egytál

Első olvasatra megtetszett Fűszerkert receptje, de aztán elmaradt a megvalósítás – mostanáig. Mindössze annyit módosítottam rajta, hogy a felhasznált hagymamennyiséget erősen lecsökkentettem, mert továbbra sem bírom :) Maga az étel a karakteres fűszerezésével viszont kifejezetten ízlik!

További rizses receptjeim – természetesen folyamatosan bővítem a sort.

Holnap árpás nap jön, egy új recepttel árpagyöngyből.

2008. április 6., vasárnap

Gabonás hét

Az alapötletet Katanyaka adta a gabonákról szóló cikkel. A rozspehely tallér is megmozgatta a fantáziámat, de a cikkben ismertetett módja a változatosságnak még inkább szöget ütött a fejembe. Elhatároztam hát, hogy én is csinálok ilyen gabonás hetet, amikor minden nap más és más gabona kerül az asztalra valamilyen formában, és szép sorban fel is rakom ide a recepteket. További „nehezítésként” azt tűztem még ki célul, hogy a 7 étel közül legalább a fele (tehát 4) új legyen, és legfeljebb a többi kerüljön ki a korábban már kipróbáltak közül, illetve azok variációjaként. S ki tudja, ha megtetszik a dolog, akkor nem csak egyszeri akció lesz mindez :)

Holnap tehát gabonás hét indul!

2008. április 5., szombat

Kerti szezon indul!

Ez lesz az első teljes idényem a saját kertemben, úgyhogy sok mindent ki fogok próbálni. A piac tele van érdekesebbnél érdekesebb növényekkel, van miből válogatni. Úgy vagyok vele, hogy ezek garantáltan bírják az itteni viszonyokat (homokos talaj, sok napsütés), hiszen környékbeli kertekből valók. Az utca felőli részen a látványra utazom: oda főleg virágok kerülnek; hátul meg a hasznosságra, mert nincs is annál jobb, mint saját termésből falatozni. Persze nem olyasmiket ültetek, amiket olcsón meg is lehet venni a piacon, hanem inkább különlegességeket.

A tavaly ősszel ültetett hagymások már jó ideje díszlenek. Most már tulipán is van.

Továbbra is ez a kis nárcisz az ügyeletes különlegesség:

Már a fák és bokrok is rügyeznek. Úgy néz ki, hogy mindegyik túlélte a telet. A kertben van kétféle sárgabarack, meggy, cseresznye, többféle szilva, kétféle mogyoró, egy öreg birs, piros és fekete ribizli, bodza, szeder; a ház előtt meg orgona – a fehér virágozni is fog! A birs kivételével mind őszi telepítés.

A sárgaszilva meg a barack már el is virágzott...

A meggy viszont még ezután fog:

A nemrég telepített málnák egyelőre jól érzik magukat. A néni, akitől vettem, azt mondja, hogy termésre is van kilátás. Úgy legyen! :)

Végre a helyükre kerültek az epertövek, amik (technikai okokból – gallyhegyekkel volt teli a leendő helyük) virágládában teleltek. Nagyon rossz azért nem lehetett nekik, mert dús gyökérzetet növesztettek.
A tüzelni való fa meg egyelőre bekerült a nagy fenyő alá.

Meg van itt egy kis fenyő is:

Ismerős? :)

A hétvégi piacoláskor szereztem kána-gumót, kardvirághagymákat, bazsarózsa meg margaréta töveket, egy virágzó kék nefelejcset meg egy kis ibolyát is. Elraktam őket, aztán majd meglátjuk, mi lesz belőlük. Az ősszel ültetett gyöngyvirág is kezdi kidugni az orrát.

A régebben ültetett paprikavirág szépen nő, már látszanak a bimbói. Kíváncsi vagyok, tényleg olyan szép lesz-e, mint mondják.

Megindultak a rozmaringok is, fűszerkertem első növényei (piaci beszerzés – hogy mik vannak!).

Lesz majd több fűszernövény is, csak ezek még mag formájában várják, hogy helyet találjak nekik. Az öntözést igénylő mentát és majorannát a kút mellé vetettem, a kakukkfüvet a terasz mellé, a többin meg egyelőre még gondolkodom. Próbálom összehangolni az igényeket és a rendelkezésre álló helyet.

Apropó, magok. A minap elvetettem a salátát, retket, pasztinákot. Lesz még petrezselyem és zeller is.

Szintén a piacról szereztem négyféle babot, három futót meg egy bokrost. Utóbbi szép fényes, fekete szemű – „ződjibe való”, amúgy kiveszőben lévő fajta. A futók a komposztálóra meg a kerítésre mennek majd. Az egyiknek a néni szerint szép piros virágai lesznek, úgyhogy az megy az utca felőli szakaszra. A bokrosnak még nem tudom, hol lesz hely.

No és a komposzt! Nagy munka volt kiszedni az aljáról meg a közepéből az érett részeket, de megérte. Kaptak belőle a kertbe ültetett növények, meg a palánták is. A gallyak meg visszamentek még egy évre, a felgereblyézett avar társaságában.

Nem sündisznó, hanem májusi szegfű. Remélem, virágzik majd, és akkor élvezhetem az illatát!

A kutyamentes övezetet élvező macskusz házikusz. Igazán barátságos, és kedvesen dorombol :)

Naponta van mit csinálni a kertben, de egyelőre élvezem...

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails