Kókuszos-áfonyás müzlikeverék (vegán)

Ameddig tart a télire betárazott alma, addig gyakran egy adag tündér almás a reggelim. Ehhez készítettem az alábbi müzlikeveréket. Az utóbbi időben különösen jólesik az aszalt áfonya (például kekszben), amellé raktam, amit jónak láttam. Ez lett belőle:


Egy nagy tálba öntögettem a belevalókat, és kanállal összekevertem:

• 25 dkg árpapehely (most épp ez volt itthon, de zab-, búza- vagy rozspehely is lehetett volna)
• 10 dkg kókuszreszelék
• 10 dkg aszalt áfonya
• 10 dkg búzacsíra
• 5 dkg durvára tört dióbél
• 5 dkg mazsola

Jól zárható üvegekbe raktam, ezzel a mennyiséggel egy 5 és egy 8 dl-es lett tele.

Természetesen nem csak reszelt almával és mézzel fogyasztható, hanem tetszőleges egyéb formában is.

A keverék összeállításakor szándékosan mellőztem mind a pirítást, mind az édesítést. Szerintem ezt fölösleges hőkezelni, az édességről meg gondoskodnak az aszalványok, meg majd a felhasználáskor mellé kerülő egyebek (friss édes gyümölcs, plusz ízlés szerinti méz, ha szükséges). Egyébként az édesítés az a pont, aminél a legtöbb bolti müzli elbukik nálam: az átlag közízléshez igazított mérték nekem borzasztóan sok, még akkor is, ha barnacukorral érik el, ráadásként esetleg bio kivitelben (a hozzáadott fehér cukor meg végképp nem fér össze azzal, hogy a müzli egészséges, vagy mi). Elolvasom a címkét, magamban elszörnyedek, és lazán visszateszem. Válogatós vagyok, tudom :)

Idő: kitalálni kicsit több, mint megvalósítani, de kb. 10 percből kitelt mindkettő
Pénz: kb. 1000 Forint
Hazaiból, a kókuszreszelék kivételével.

Gabonapelyhes sós rúd

Eddig csak édes ízvilágú gabonapelyhes kekszeket sütöttem, épp ideje volt már egy sósat is kipróbálni:

Tésztát állítottam össze az alábbiakból; előbb kanállal összeforgatva, majd kézzel gyorsan összegyúrva:

• 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
• 15 dkg gabonapehely (nálam most árpa) (esetleg érdemes lehet kicsit megdarálni, vagy apró szemű zabpelyhet használni inkább)
  
• 3 evőkanál napraforgómag, amit deszkán, késsel kicsit összedaraboltam (de mehetett volna helyette szezámmag, lenmag, tökmag, stb.)
  
• 1/2 teáskanál só
  
• bő 1 dl étolaj, úgy szemre
• víz; nekem bő 1 dl kellett a megfelelő állaghoz (már nem szétesős, de még nem is ragadós)
  

• + 1/2 csomag sütőpor, ami most kimaradt, de legközelebb mindenképpen tennék bele
  

1-1,5 cm vastagra nyújtottam, és késsel kb. 1,5 cm széles csíkokra, azokat meg 2-3 darabba vágtam, és az így kapott rudakat szilikon sütőlapra sorakoztattam. (A benne lévő egész pehelyszemek miatt nem lehet nagyon kis darabokra vágni; kisebb szemű vagy durvára darált pehellyel készítve csinosabbra formázható.) Nekem most 26 darab lett, és ez a mennyiség kényelmesen ráfért a tűzhely nagy tepsijére. 180 fokon kb. fél óra alatt sült meg, előmelegítés nélkül.

Egyszerű, de finom, enyhén ropogós sós csemege lett, ami a pelyhekkel és a magokkal jól variálható. Biztos nem utoljára készítettem.

A receptet a Reformnasik oldalon böngészve találtam, köszönet érte Maricának!

Idő: kb. 45 perc, amiből 15 percnyi csak a munka
Pénz: kb. 200 Ft a fenti mennyiség
Hazai alapanyagokból.

Müzlis zsemle

(in English)

Az utóbbi időben valahogy foglalkoztatott a dolog, hogy valamilyen jó müzlis kenyeret kellene sütni. De olyat, amiben határozottan látszik, hogy müzlis, nem vész úgy bele, mint ebbe. Mert jó volt, el is fogyott, de...

A World Bread Day pályaműveket böngészve bukkantam rá Brii gabonapelyhes kenyér receptjére, és úgy gondoltam, hogy ez ki fogja elégíteni a fenti vágyamat. Nem is csalódtam :)

Pehelykeverék helyett a kedvenc müzlimet tettem bele, lisztnek pedig teljes kiőrlésű tönkölylisztet választottam. Meg kitaláltam, hogy nem egyben sütöm meg kenyérnek, hanem inkább kisebb adagokban zsemlének. Muffinformában.

Előszöris felfuttattam 1 dkg élesztőt 2 dl langyos vízben, amibe egy kis mézet is tettem. Közben egy nagy tálba beleöntöttem 30 dkg müzlit, 12 dkg teljes kiőrlésű tönkölylisztet, 1 teáskanál sót. Aztán hozzáöntöttem az élesztőt, és fakanállal összekevertem az egészet. Kellett még hozzá egy kis víz, hogy puha tészta legyen az eredmény. Letakartam egy konyharuhával, és éjszakára kelni hagytam. Másnap átgyúrtam, ezúttal kézzel. Megint adtam hozzá még vizet, mert a müzliben lévő pelyhek igencsak felszívták. Tollkenő segítségével kikenem a muffinforma mélyedéseit, majd 12 részre osztottam a tésztát, és beleraktam a formába. Körülbelül 1 órát kelesztettem még, aztán 200 fokon 20 percig sütöttem (előmelegítés nélkül), és még 5 percig a forró sütőben hagytam.


Melegen ettem, csak így magában. Élveztem a müzli ízét, különösen a benne lévő aszalt gyümölcsök miatt, de a pelyhek sem tűntek el benne. Az összetételéhez képest nem is lett sűrű, nehéz. Nem utoljára készítettem.

Cereal Rolls (WBD '08 - After hours party)

(Magyarul)

I haven't read all of the 246 World Bread Day entries (yet :), but I've already tried one of the recipes. Or, because I'm not very good at following recipes exactly, let's say I've prepared something similar.

So I've found Brii's recipe for cereal bread rather promising, and based on it I baked these delicious cereal rolls for breakfast:

Instead of cereal flakes I've used my favourite muesli, and the flour I've chosen was whole spelt flour. I've prepared a smaller amount of dough, and formed rolls from it, which I baked in a greased muffin pan afterwards.

First of all, I started 10 g fresh yeast in about 200 ml lukewarm water with a little honey. Meanwhile, I put the other ingredients into a large bowl: 300 g muesli, 120 g whole spelt flour, 1 tsp sea salt. Then I added the yeast, and mixed the whole thing with a wooden spoon. I needed to add some more water to get a soft dough. I covered it with a tea towel and let it rise for the night. Then I kneaded it again, this time by hand, and I needed to add a little more water, because the cereals have taken up quite a lot of liquid and the dough was very hard. I greased a muffin pan, divided the dough into 12 portions, formed a roll from each and pressed them into the pan. I let them rise for about an hour, then put the whole thing into the oven, baked for 20 minutes at 200 degrees Celsius (without pre-heating), and then left them in the hot oven for 5 more minutes.

I ate them when still warm, just as they were. I enjoyed the rich flavour of the muesli, especially the dried fruits in these nutritious pastries. By the way, I didn't find them heavy at all.

Árpás muffin birsalmával

A kézimalom kipróbálása kapcsán lett egy adag árpalisztem, némileg vegyes szemcsemérettel, mert természetesen megnéztem, hogyan is lehet állítani mindezt. Viszont ezek a lisztek nyilván frissen a legjobbak, meg különben se akarózott nagyon rakosgatni, úgyhogy belekevertem egy tésztába.

A pelyhes muffin alapreceptemet használtam, kicsit átalakítva: ezúttal kefír, árpapehely, meg lisztnek a frissen őrölt árpagyöngy került bele. A tetejére pedig birsalmakockákat raktam a tegnap főzött kompótból.

Pelyhes-meggyes muffin

Nem készítettem aszalt meggyet, és nem is szereztem készen - mégis került a birtokomba. Mégpedig úgy, hogy régi, celofánnal lekötött befőtt leve elpárolgott az évek folyamán, a meggy meg kicsit összeesett ugyan, de amúgy semmi baja. Sőt, finom, koncentrált íze van. Tisztára olyan, mintha aszalva lenne. Ja, és magozott.

Mivel friss gyümölcsből így a legutóbbi piacolós naptól távolodva már csak pár fürt szőlő, meg egy saját termésű birsalma volt itthon, de ezt egyiket sem tartottam igazán megfelelőnek a jól bevált zabpelyhes muffinba, így ilyen meggy került bele. Meg egy harmad tábla étcsoki - itt árválkodott már szegény jó ideje, mivel nem igazán vagyok csokifogyasztó (és valamiféle rejtélyes okból a molyok sem találták meg). Mindezeket nem a tetejére raktam, hanem belekevertem a tésztába. (A friss gyümölcs viszont rárakva az igazi!)

Most épp árpapehely volt bontott csomag, így zabpehely helyett ezt kevertem a tésztába. Nem rontotta el :) Meg közben kitaláltam, hogy legközelebb csoki helyett egy kis mákkal fogom feldobni (legfeljebb picit több víz kell majd hozzá). Öt üveggel találtam ilyen "befőttet", úgyhogy elég lesz jópár kísérlethez (ehhez most egynek körülbelül a felét használtam fel). Ha már sose tudok nyugton maradni, és legalább a saját, korábban már bevált receptemet betartani...

Gyümölcsös morzsasüti

A hétvégén sikerült újabb adag rebarbarához jutnom, s mivel dzsemben jó párost alkotott az őszibarackkal, újabb randevúra hoztam össze őket. Ezúttal valamilyen könnyű sütire vágytam, amiben messze a gyümölcs dominál. Ja, és természetesen: ázott tészta kizárva!

Így alkottam a következőt:

Egy tálban összemorzsoltam 4 dkg vajat, 4 evőkanál darált diót, kb. 2 evőkanálnyi mézet és 6-7 evőkanálnyi pehelykeveréket (most épp egy rozspelyhes zacskó aljáról a rozspelyhet, utána meg árpapelyhet bontottam; eredetileg zabpehely volt a receptben, de búzapehellyel is csináltam már). A szükséges pehelymenyiség nyilván erősen függ a méz mennyiségétől, a lényeg, hogy éppen ne álljon össze egybe az egész keverék. Mindezt betettem a hűtőbe, amíg elkészítettem a gyümölcsös alapot. Ehhez előszöris kivajaztam egy közepes tepsit, majd rebarbarát és hámozott őszibarackot kockáztam bele, kb. fele-fele arányban, jól megtöltve a tepsit (kb. 3-4 cm vastagon, attól több már nem sül olyan jól). Rámorzsoltam a hűtőből kivett keveréket, majd 180 fokon, előmelegítés nélkül 25 percig sütöttem. Ezalatt megpuhultak a gyümölcsök és szépen megpirult a tetején a morzsa. Az édes őszibarack, a savanykás rebarbara és a ropogósra sült, édeskés morzsa igazán finom lett így együtt.

Eredetileg ebben a receptben találkoztam először ilyesmivel. A morzsában gyakran változtatom a pelyhet, de olyan is volt már, hogy darált dió helyett mogyoró volt itthon. Mézzel viszont még nem csináltam korábban, de ezentúl alighanem így fogom. A gyümölcs is tetszőlegesen variálható alatta, a darabok méretét kell úgy megválasztani, hogy a sütési idő alatt megpuhuljanak. Én szeretek egy édeset meg egy savanyút párosítani a kellemes összhatás érdekében.