2012. július 31., kedd

Bazsalikomos zöldségleves (vegán)

A múlt heti minestrone-változatok után itt egy franciás variáció a témára.


Hozzávalók 4 személyre
  • 1 bögre (2,5 dl) fejtett bab
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 kg vegyes idényzöldség - nálam most 2 répa, 1 petrezselyemgyökér, 40 dkg zöldbab, 40 dkg cukkini
  • 1 l víz
  • 1 teáskanál rozmaringlevél
  • 1 kis csokor kakukkfű levelei
  • 2 kis babérlevél
  • frissen darált bors
a pistou-hoz:
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 kávéskanál só
  • 2 evőkanál sörélesztőpehely
  • 1 marék friss bazsalikomlevél
  • 1 nagyon érett paradicsom (nálam most sárga) (paradicsomszezonon kívül elhagyható)
  • 4 evőkanál extra szűz olívaolaj
Annyi vízben, amennyi bőven ellepte, puhára főztem a fejtett babot. Közben megtisztítottam és apróra vágtam a kétféle hagymát, illetve kisebb falatnyi darabokra a többi zöldséget. Vastag aljú fazékban fölmelegítettem az olajat, üvegesre pirítottam rajta a hagymát, hozzáadtam a gyökeret és a répát, és így együtt is pároltam még kicsit. Felöntöttem a vízzel, beleszórtam a zöldbabot és a fűszereket, és forrás után kis lángon, lefedve addig főztem, míg a bab és a répa már érezhetően puhult. Ekkor hozzáadtam a cukkinit is, és addig főztem, míg minden roppanós-puha lett. A végén belekevertem a külön megfőzött fejtett babot is a levével együtt. Amíg főtt a leves, elkészítettem a pistou-t: mozsárban eldörzsöltem a megtisztított fokhagymagerezdeket a sóval, aztán hozzáadtam a sörélesztőpelyhet meg a késsel nagyjából összevágott bazsalikomot, és összedolgoztam. Végül hozzátörtem a meghámozott paradicsomot is. Tálkába borítottam, és belekevertem az olajat. Tálaláskor bőven kanalaztam belőle a levesbe - tényleg nem kell sajnálni, mert ez adja meg igazán az ízét.

Ötlet: Celia Brooks Brown: Öt világrész vegetáriánus konyhája



2012. július 30., hétfő

Sült zöldségcsiga árpagyönggyel (vegán)

Ez a látványos - és nem kevésbé finom - egytálétel volt a vasárnapi ebédünk. A színes kavalkád alatt ott lapul a köret is, a zöldségek társaságában ízletesre párolódott árpagyöngy.


Hozzávalók 3-4 személyre
  • 2 kisebb padlizsán
  • 1 közepes méretű, zsenge cukkini (fontos, hogy ne legyenek kemények a magjai)
  • 4 paradicsom (lehetőleg kemény húsú, nem lédús, például Lucullus)
  • 1 fej fokhagyma
  • 1/2 bögre árpagyöngy (vagy barna rizs is jó)
  • 1 bögre víz
  • 1 teáskanál olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring)
  • 5 evőkanál olívaolaj
Sütőben is használható, tehát műanyag részeket nem tartalmazó, szigorúan csupa fém (!) lábas aljára szórtam az árpagyöngyöt, ráöntöttem a vizet, ízesítettem csipet sóval. 1/2 cm vastagságú karikákra vágtam a zöldségféléket, és a lábas széléről indulva felváltva berakosgattam az élre állított korongokat, némileg elcsúsztatva, csigavonalban. Először a nagyobb átmérőjű darabokat használtam fel, így beljebb, a szűkebb helyre került az apraja. Végül középre tettem a fokhagymát. (A kimaradt szeleteket az edény széléhez csúsztattam be a minta mellé, így nem rontották el az összképet, de nem is dobódtak ki.) Megszórtam sóval és fűszerkeverékkel, majd megcsorgattam az olívaolajjal (kanálból, így vékonyabb sugárban, szinte csak csepegtetve jobban eloszlott, és biztosan nem lódult ki nagyobb mennyiség). Rátettem a lábas fedelét (műanyag fedőgomb kizáró ok!), és hideg sütőben indítva 200 fokon 60 percig sütöttem, majd levettem a fedőt és visszatettem az ételt az elzárt sütőbe még néhány percre.


Ötlet: GoodFood
 

Cukkinis-sajtos tészta (laktovegetáriánus)

Ha kallódik a hűtőben egy darabka cukkini meg egy darabka sajt, remekül eltüntethetjük ebbe a gyors, egyszerű, de azért laktató fogásba.


Hozzávalók 2 személyre
  • 15 dkg tojásmentes durum spagetti
  • 1 cukkini (kb. 25-30 dkg)
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 kis csokor kakukkfű
  • 5 dkg sajt (fűszeres, füstölt házi sajtot használtam)
  • 1 paradicsom (elhagyható)
Megfőztem a tésztát. Közben 3-4 mm vastagságú szeletekre vágtam a cukkinit (mivel ez egy vastag példánynak egy része volt, előbb hosszanti hasábokra szeltem, így kis körcikkek lettek belőle), valamint megtisztítottam és apróra vágtam a hagymát. Vastag aljú, mély serpenyőben fölmelegítettem az olajat, kevergetve üvegesre pirítottam rajta a hagymát, majd hozzáadtam a cukkinit, és kevergetve addig sütöttem, míg roppanós-puha lett. Közben rászórtam az ágakról letépkedett kakukkfűleveleket is. Összeforgattam a megfőtt tésztával, most már sóztam (korábban nem szabad, mert a cukkini kidobja a levét és nem sül, hanem puhára fő), a tányérokon pedig rászórtam a lereszelt sajtot, és paradicsomcikkekkel díszítettem. Egy gyors fotó (esti fényben olyan, amilyen), és már ettük is!

Ötlet: Ízek és Érzések 2012. június-július

Félbarna, tejes palacsinta (laktovegetáriánus)

Sokféle reformos palacsintát kipróbáltam az elmúlt években, a jobbakat többször ismételve, a feledhetőekből csak annyit megjegyezve, hogy mitől óvakodjak a jövőben. Jó ideig vegán változatok álltak a toplista élén, de mivel Isti nagy tejimádó, csak a tojást mellőzi elvből, logikus cél lett a laktovegás kedvenc megkeresése is. Nem szakad, nem ragad, vékonyra is süthető, tojásmentes, és még barna liszt is rejtőzik benne. Íme:

Hozzávalók

  • 5 evőkanál (kb. 10 dkg) Graham-liszt
  • 5 evőkanál (kb. 10 dkg) sima liszt
  • csipet só
  • 1 bögre (2,5 dl) tej
  • annyi szódavíz (vagy szénsavas ásványvíz), hogy palacsintatészta sűrűségű keveréket kapjunk (ne cseréljük ezt is tejre!)
  • 2 evőkanál olaj
Összekeverem a kétféle lisztet és a sót, majd simára dolgozom a tejjel. Felhígítom a vízzel, végül belekeverem az olajat is. Felforrósított palacsintasütőben megsütöm. Ha nem akar vékonyra szétterülni, mert sűrű a tészta, akkor további szódavizet keverek még bele (álltában is sűrűsödik). A tésztába kevert olajnak köszönhetően plusz olajozás nélkül sem ragad a teflon palacsintasütőbe. Bekeverés után azonnal süthető, de ha úgy jön ki a lépés, el lehet tenni a hűtőbe, majd felkeverés és némi hígítás után később sütni. Tetszőleges töltelékkel megkenem, és feltekerve tálalom. Sütés közben esik a legjobban, folyamatosan enni, ahogy elkészül. Szerintem házi baracklekvárral az igazi, Isti meg a barna cukor + fahéj töltelékre esküszik.

Ha pedig netán nincs itthon tej, akkor továbbra is jól jönnek a vegán változatok (ebben a gyűjteményben rögtön az első kettő).

2012. július 29., vasárnap

Nyári babos egytál (vegán)

A szombati piacozás után ez lett az ebéd a friss szerzeményekből:


Hozzávalók 3-4 személyre
  • 1 bögre fejtett bab (a 1/2 literes csomag fele)
  • 3 répa
  • 2 petrezselyemgyökér
  • 2 paprika
  • 4-5 paradicsom
  • 2 marék zöldbab (kb. 20 dkg)
  • 1 evőkanál olaj
  • 1 dl száraz vörösbor (az alkoholtartalma a főzés során elpárolog, de akit elviekben zavar, hagyja ki és használjon több vizet)
  • kb. 1/2 l víz
  • 1 teáskanál őrölt paprika
  • 1 csokor kakukkfű levelei
  • 5-6 szem megroppantott borókabogyó
  • 12,5 dkg (1/2 csomag) 5 féle gabona keverék (Pedon márkájú, a Sparban vettem; főzési ideje 10 perc - tetszőleges más, gyorsan fövő gabonafélével helyettesíthető, például kölessel, bulgurral, apró tésztával stb.)

Annyi vízben, amennyi bőven ellepte, puhára főztem a fejtett babot (ez több főzést igényel, mint az étel többi része, azért kell odatenni korábban, külön). Közben megtisztítottam és kisebb falatnyi darabokra vágtam a többi zöldségfélét. Vastag aljú, mély serpenyőben fölmelegítettem az olajat, és kevergetve enyhén megpirítottam rajta a répát és a gyökeret, majd kicsit később hozzátéve a paprikát is. Ezután hozzátettem a paradicsomot, felöntöttem a vörösborral, majd pár perc elteltével beleszórtam a zöldbabot, a gabonakeveréket meg a fűszereket, és felöntöttem annyi vízzel, amennyi jól ellepte. Kis lángon, lefedve kb. 10 percig főztem: eddigre a gabona megpuhult, a répa és a zöldbab viszont még kellemesen harapható volt. A végén hozzákevertem a megfőtt fejtett babot is azzal a kevés levével együtt.
Tipp: előre is elkészíthető, az újra meglangyosított maradék még finomabb, mint frissen.


Egy régi kedvencem felújítása.
 

2012. július 27., péntek

Mit főzzek?

Menütervezés szempontjából nálam általában a szombattal kezdődik a hét. Ez ugyanis a szokásos piacozós nap: ekkor szerzek be zöldséget, gyümölcsöt, házi tejet és tejterméket az elkövetkező időre. Befőzési szezonban előfordul, hogy vasárnap is teszek egy kört, mert akkor is nagy piac van és kicsit más a kínálat, meg egyszerre nem tudnám elhozni biciklivel a heti betevőt és a spájzolni valót is.

Pénteken már végiggondolom, hogy kb. mit szeretnék, mi lenne jó, de sosincs meg előre fixen, hogy mi kerül majd a hátizsákomba. Azt veszek, ami "megszólít": amiből szívesen főznék, amit szívesen megennék, s amiről úgy érzem, hogy megéri az árát. Sokszor előfordul, hogy olyasmi jön szembe, amire előzetesen nem is gondoltam, de jó vételnek tartom. Meg persze olyan is van, hogy hiába szeretnék valamit és volt is dögivel előző héten, akkor egy szem se, vagy valamiért nem szimpatikus, így felejtő.

Az összetétel tehát változó, azt tudom, hogy összesen mennyit kell vásárolni, hogy az kényelmesen elég legyen a következő piacozásig, de semmi ne menjen belőle tönkre. Ha rosszabb a felhozatal (mostanában nem, de télen és tavasszal előfordul), nem kell minden áron venni ennyit, hiszen vannak itthon tartós készletek, akkor azokból kell kipótolni szükség szerint. Ha meg ellenállhatatlanul jó a kínálat (tipikusan nyáron és ősszel), lehet többet is venni, csak akkor az vagy tovább is tárolható legyen, vagy befőzés a hétvégi program.

A beszerzőkörút után pedig indulhat a sakkozás, hogy miből mit készítsek majd. Sokszor már hazaúton pörög rajta az agyam, itthon pedig ki is tudom keresni a konkrét receptet vagy ötletadót, s ha már kikerestem, írok is egy listát, hogy mit és hogyan adnának ki a meglévő alapanyagok. Természetesen először mindig azt kell megfőzni, ami legkevésbé bírja a tárolást, majd szépen sorban jöhet a többi. Egy-egy hozzávaló nem feltétlenül egyetlen ételben végzi, és annyi belőle a hétre; elfogyhat akár 3-4 kisebb részletben is, mellékszereplőként. A megvalósítási sorrend megállapításánál további szempont, hogy melyik nap mennyi időt érek rá a konyhában tölteni, van-e elfogyasztandó vagy továbbalakítandó maradék, no meg hogy milyen jellegű ételt ennénk épp szívesen. Mennyiségi gond esetén sincs baj, érvénybe lépnek az előző bekezdésben említett menekülőutak.


Múlt héten például ezeket vettem:
4 liter házi tej (680 Ft)
házi sajt (840 Ft - 1600 Ft/kg)
10 cső kukorica (500 Ft)
9 kg apró krumpli (270 Ft)
1/2 l fejtett bab (300 Ft)
1 csomó répa (100 Ft)
1 csomó petrezselyem (60 Ft)
1,5 kg zöldbab (300 Ft)
1 kg cukkini (80 Ft)
3 kg paradicsom (140 + 200 Ft)
1,5 kg paprika (220 Ft)
1,5 kg padlizsán (300 Ft)

A piacról hazaérve első teendő a tej felforralása, a sajtnak pedig irány a hűtő.

A kukoricát is érdemes frissen megfőzni, be is lakmároztunk belőle reggelire, meg aztán napközben rájártunk a többire.

Ezután a zöldbab, a fejtett bab, a répa és a gyökér a soros, meg a paradicsomból az olcsóbbik adag, ami gyors fogyasztásra való. Utóbbi fogy is rendesen kenyér meg szendvicskrémek mellé. A tejet Isti issza, a kedvenc kenyértésztánkba kell (ugyanez a tészta megy kenyérnek formázva is), meg tetszőleges ételhez is van..

A zöldbab soknak bizonyult, de amint beláttam, nem erőltettem főzelékként, hanem eltettem a fagyasztóba szűkösebb időkre. Nem télire és hasonló távoli jövőre, mert ez a típusú tárolás nekem nem jön be, legfeljebb pár hétre tettem csak parkolópályára. Ennyiért kár lett volna otthagyni; hamarosan megtalálom az alkalmat, amikor jól jön még az.

A hét során szép apránként, változatos sorrendben és összeállításban fogyott minden, vissza lehet nézni itt a blogban a recepteket. Egy piláf volt még a szerdai vacsora, ami nincs fent, mert az "egyszer meg lehet enni, de ne ismételjük" kategóriásnak minősítettük. Valamint szinte minden nap sütöttünk kenyeret, amit reggelire és vacsorára fogyasztottunk szendvicskrémekkel, paradicsommal és paprikával. Én időnként zabkását reggeliztem helyette (régi dzsemmel a spájzból), mert továbbra sem vagyok ennyire kenyeres. Ma pedig meggyes pite volt az uzsonna-vacsora, befőttből (ugyanez, csak barack helyett meggyel). Meg valamelyik nap bontottunk egy üveg sült birset gyors desszertnek, máskor pedig házi fagyi volt minden másnap (tejszín, tej, dzsem alapon).

A krumpli volt a jolly joker a hét utolsó napjaira, végül nem kellett bevetni, de ez már nem újkrumpli, úgyhogy adott esetben eltartható pár hétig a sufniban. Holnap pedig nem kell venni még többet.

Szépen ki is pipálhattam az előzetes tervként írt lista nagy részét, a "tartalékos" ételek maradtak ott, amikhez nem volt kedvünk. Talán majd jövő héten, ha a piaci jószerencse úgy hozza.

A közel 4000 Ft-os bevásárlásból tehát bőven kitelt a heti menü kettőnknek, nem is sok bolti egyébbel és itthoni, meglévő készlettel kiegészítve (ez így nyáron elég jellemző felállás). Finomakat ettünk, egyszer se maradtunk éhen, úgyhogy semmi okunk nem ugyanebben a szellemben folytatni a jövőben.
 

Padlizsános tészta (laktovegetáriánus)

A tegnap félretett utolsó padlizsánból készítettem ma ebédre ezt az egyszerű, de igazán ízletes tésztaételt.


Hozzávalók 2 személyre
  • 1 padlizsán
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 4 dl hámozottparadicsom-befőtt (vagy 1 konzerv)
  • 25 dkg tojásmentes durum spagetti
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring)
  • 1/2 kávéskanál csípős paprika (ízlésünktől és persze a paprikától függően lehet több/kevesebb - én azért óvatos duhaj voltam)
  • 5 dkg sajt (füstölt, fűszeres házi sajtot használtam)
  • friss bazsalikomlevelek

1 cm vastagságú szeletekre vágtam a padlizsánt, majd azokat kis csíkokra aprítottam. Vastag aljú, mély serpenyőben fölmelegítettem 1 evőkanál olajat, rátettem a padlizsáncsíkok felét, és nagy lángon, állandóan kevergetve addig sütöttem, míg arany színű lett és megpuhult. Kiöntöttem egy tányérra, és ugyanígy megsütöttem a padlizsáncsíkok másik felét is (azért célszerű két menetben csinálni, mert így gyorsan átmelegszik és tényleg egyenletesen sül - pár perc alatt megvan, tehát nem sok többlet idő és energia). Ismét fölmelegítettem 1 evőkanál olajat, és kevergetve kb. 1 percig pirítottam rajta az apróra vágott fokhagymát. Hozzátettem a kisebb falatnyi darabokra vágott paradicsomot a levével együtt, beleszórtam a fűszereket, és kis lángon kb. 10 percig rotyogtattam. Közben megfőztem a tésztát a szokásos módon. A paradicsomszószba kevertem a sült padlizsánt, majd az egészet összeforgattam a leszűrt tésztával. Tányérokra szedtem, megszórtam reszelt sajttal, végül friss bazsalikomlevelekkel díszítettem.

Forrás: GoodFood
 

2012. július 26., csütörtök

Grillezett zöldségnyárs (vegán, mézzel)

Eljött a készletkisöprés ideje a hétre bevásárolt zöldségfélék maradékaiból (holnapra még félretettem egy padlizsánt, szombaton meg úgyis jön az utánpótlás). Ebbe az ételbe épp ilyen 'egy kis ez, egy kis az' összeállításban kellettek, kiegészítve a kertben szüretelt koktélparadicsommal.


Hozzávalók 2 személyre
  • 1 kisebb padlizsán
  • 1 kisebb cukkini
  • 2 kisebb fej hagyma
  • 3 paprika
  • 36 koktélparadicsom
a mázhoz:
  • 2 evőkanál mustár
  • 2 evőkanál méz
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 2 evőkanál napraforgóolaj
  • 1 teáskanál olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring) - bors helyett használtam
  • 1 kávéskanál só
továbbá:
  • 12 nyárspálca

Fél órára vízbe áztattam a fapálcákat (így nem égnek majd meg). Falatnyi darabokra vágtam a zöldségféléket, és vegyesen ráhúzgáltam a nyársakra (a hagymával "csaltam" és Istinek osztottam mindet, aminek ő nagyon örült). Tálkában összekevertem a máz hozzávalóit, és ecsettel rákentem a zöldségnyársakra, amiket a pálcák hosszánál valamivel keskenyebb tepsire raktam, így a két szélén megtámaszkodtak a nyársak és középen nem ért le a zöldség az aljára. (Érdemes lett volna alufóliát teríteni a tepsibe, megkönnyítve ezzel a mosogatást - no, majd legközelebb!) 200 fokra melegített sütőbe tettem, és légkeverés+grill fokozaton 15 percig sütöttem, amíg szép színt kaptak. (Lassan öt éve megvan már ez a tűzhely, épp ideje volt kipróbálni ezt az üzemmódját is. Csíkosak ugyan nem lettek a zöldségfalatok, de forgatás nélkül is remekül megsültek minden oldalról.) Tálalás előtt még egyszer megkentem őket a mázzal. Vegetáriánus főételként ettük, így ketten el is pusztítottuk mindet azon frissiben.

Tipp: a végén kimaradt egy kis máz, amit aztán puhára főzött, majd krumplinyomóval áttört barna lencséhez kevertem némi sóval kiegészítve, így remek pástétom lett belőle.

Forrás: GoodFood 2012. július (Fényes-rácsos zöldségnyárs)
 

2012. július 25., szerda

Töltött padlizsán olaszosan (laktovegetáriánus)

Az idei első padlizsánok töltve kerültek a tányérunkra, miután a kerti szemlén megállapítottam, hogy már van elegendő friss koktélparadicsomunk ehhez az igazi olaszos fogáshoz.


Hozzávalók 4 személyre
  • 4 padlizsán
  • 1 fej vöröshagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • kb. 40 szem koktélparadicsom
  • 10 dkg (magozott, zöld) olívabogyó
  • 20-25 dkg sajt (füstölt házi sajtot használtam - ezúttal mozzarella helyett)
  • 1 marék friss bazsalikomlevél
  • 1 marék kenyérmorzsa
  • olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring) - bors helyett használtam
  • olívaolaj

Hosszában félbevágtam a padlizsánt, és karalábévájóval kikapartam a belsejét úgy, hogy kb. 1 cm vastag fala maradjon. Tepsire raktam, megkentem olívaolajjal (olajba mártott ecsettel érdemes kenni, a ráöntött vagy csepegtetett olajat szivacsként beszívja), lefedtem alufóliával, és 200 fokon puhulásig sütöttem (kb. 20-25 perc).

Közben apróra vágtam a kikapart padlizsándarabokat, valamint megtisztítottam és szintén apróra vágtam a kétféle hagymát. Vastag aljú edényben fölmelegítettem 1 evőkanálnyi olajat, üvegesre pároltam rajta a hagymát, rátettem a padlizsánt, enyhén sóztam, és gyakori kevergetés mellett puhára pároltam. Hozzáadtam a koktélparadicsomot és a fűszerkeveréket, és így is pároltam még néhány percig. A tűzről levéve belekevertem az apróra vágott olajbogyót, a felkockázott sajtot meg az összetépett bazsalikomot is.

Az időközben megpuhult padlizsáncsónakokba kanalaztam ezt a tölteléket, megszórtam kenyérmorzsával, megcsepegtettem olívaolajjal (kanálból, így nem lódult meg túlzottan), és visszatettem sülni - immár alufólia nélkül -, amíg meg nem pirult a teteje (kb. 15 perc). Melegen és kihűlve egyaránt finom vegetáriánus étel lett, jó ötlet volt duplázni az adagot.

Forrás: GoodFood 2012. május (tőlem szokatlan módon nem is sok változtatással :)
 

2012. július 24., kedd

Cukkinis minestrone (vegán)

A fejtett bab másik feléből egy másik ízletes minestrone-változat lett: cukkinivel és paradicsommal.


Hozzávalók 4-6 személyre
  • 1 bögre (2,5 dl) fejtett bab
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 sárgarépa
  • 2 petrezselyemgyökér
  • 2 nagy paradicsom
  • 1 paprika
  • 1 cukkini (kb. 25-30 dkg)
  • 1 marék apró száraztészta (tojásmentes kézi tarhonyát használtam)
  • 1 marék friss bazsalikomlevél
  • kb. 1,5 l víz

Annyi vízben, amennyi jól ellepte, puhára főztem a fejtett babot (ez hosszabb idő alatt puhul meg, mint a többi belevaló, azért szükséges külön megfőzni). Közben előkészítettem a többi zöldséget: megtisztítottam és apróra vágtam a kétféle hagymát, meghámoztam és felkockáztam a gyökeret meg a répát, lehúztam a paradicsom héját és falatnyi darabokra vágtam a húsát, felkockáztam a paprikát és a zsenge cukkinit. 3 literes, vastag aljú fazékban fölmelegítettem az olajat, és kevergetve üvegesre pároltam rajta a hagymát, majd hozzáadtam a gyökeret meg a répát, és azzal is pároltam még kicsit. Felöntöttem vízzel, beletettem a paradicsomot is, sóztam, és forrás után kis lángon, lefedve főztem pár percig. Ekkor hozzáadtam a tésztát, majd kb. 10 perc elteltével a paprikát és a cukkinit is, és még pár percig főztem. A legvégén hozzáöntöttem a külön megfőzött fejtett babot a levével együtt, majd tálaláskor beleszórtam a bazsalikomot is.

Ötlet: GoodFood 2012. május (Minestrone - némileg nyáriasabbra és persze állatmentesre vettem a figurát)
 

2012. július 23., hétfő

Zöldbabos-újkrumplis tészta (laktovegetáriánus)

Most már igencsak beindult a tavasszal vetett bazsalikom a kertben, úgyhogy nyugodtan szedhetem nagy marékkal. Például ehhez az ízletes, zöldséges tésztaételhez, melyet tegnap készítettem vacsorára:


Hozzávalók 2 személyre
  • 1/2 kg kisebb tojásnyi méretű újkrumpli
  • 20 dkg zöldbab
  • 20 dkg csavart csőtészta
  • 1 nagy marék friss bazsalikomlevél
  • 5 dkg kemény sajt (már megint füstölt házi sajtot használtam parmezán helyett)
  • 2 evőkanál extra szűz olívaolaj
  • 2 evőkanál citromlé
  • 2 evőkanál tejszín (házi tej tetejéről kanalaztam le a zsíros részből)

Falatnyi darabokra (negyedbe) vágtam a megmosott krumplit, enyhén sós vízben megfőztem, leszűrtem, és miután hűlt egy kicsit, lehúztam a héját. 2-3 cm-es darabokra vágtam a zöldbabot, és ezt is megfőztem, leszűrtem. A tésztát is megfőztem a szokásos módon. Közben apróra vágtam a bazsalikomot, lereszeltem a sajtot, majd összekevertem őket az olajjal, a citromlével és csipet sóval. A leszűrt tésztához adtam a krumplit meg a babot, a fűszeres öntetet és a tejszínt, és óvatosan összeforgattam az egészet. Némi sajttal megszórva tálaltam.

Ötlet: GoodFood 2012. június (Fűszeres pestós-babos krumplisaláta - még így, fele mennyiségű tésztával is inkább tésztának éreztem, mint krumplinak)
 

2012. július 22., vasárnap

Babos minestrone (vegán)

Kétféle finom bab is került a hátizsákomba a hétvégi piacoláskor. Az egyik a méteres zöldbab, a másik pedig a friss fejtett bab. A méteres zöldbab ízben ugyan nem különösebben tér el a normáltól, de lenyűgöző látvány (Isti, aki korábban nem látott még ilyet, poénkodott is itthon, hogy vettem egy köteg madzagot), meg maroknyit összefogva és deszkán egyszerre vágva villámgyorsan elő lehet készíteni. A fejtett bab pedig annyira friss volt, hogy ott fejtette a néni a piacon, még várnom is kellett rá pár percet, hogy meglegyen a csomagnyi mennyiség, de legalább beszélgettünk közben egy kicsit. Itthon aztán úgy alakult, hogy együtt lettek főszereplői ennek a levesnek (meg maradt mindkettőből még másba is).


Hozzávalók 4-6 személyre
  • 1 bögre fejtett bab (a 1/2 literes csomag fele)
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 répa
  • 2 petrezselyemgyökér
  • 30 dkg zöldbab
  • 1 paprika
  • 1,5 l víz
  • 1 babérlevél
  • 12,5 dkg (1/2 csomag) 5 féle gabona keverék (Pedon márkájú, a Sparban vettem; főzési ideje 10 perc - tetszőleges más, gyorsan fövő gabonafélével helyettesíthető, például kölessel, bulgurral, apró tésztával stb.)
a pesztóhoz:
  • 1 kis marék dió
  • 1 nagy marék friss bazsalikomlevél
  • 1 teáskanál sörélesztőpehely
  • 1-2 evőkanál extra szűz olívaolaj

Külön megfőztem a fejtett babot annyi vízben, amennyi ellepte (ennek ugyanis valamivel hosszabb a főzési ideje, mint a többi belevalónak). Közben meghámoztam és feldaraboltam a zöldségféléket. 3 literes, vastag aljú fazékban fölmelegítettem az olajat, üvegesre pároltam rajta az apróra vágott hagymát, majd hozzátettem a felkarikázott répát és gyökeret, és enyhén megpirítottam. Felöntöttem a vízzel, beletettem a sót, a babérlevelet és a gabonakeveréket, és forrás után kis lángon, lefedve főztem. Amikor már érezhetően puhult minden (forrástól számítva kb. 8 perc elteltével), hozzáadtam a babot, a legvégén pedig (úgy 2-3 perc elteltével) a felcsíkozott paprikát és a főtt fejtett babot a levével együtt. Ezekkel már csak összemelegítettem. Miközben főtt a leves, elkészítettem a pesztót: mozsárban összetörtem a diót, majd összedolgoztam a felaprított bazsalikomlevéllel és a sörélesztőpehellyel, végül hozzákevertem az olajat. Tányéronként 1-1 kanállal tettem belőle a levesbe. Elvileg kenyér is járt volna még hozzá, de őszintén szólva egyáltalán nem kívántam ehhez az egytálételnyi sűrűségű, ráadásul sok gabonával dúsított ételhez.


Ötlet: GoodFood 2012. június (Zöldbabos minestrone - legfőképp vegásítva, meg az itthoni készletekhez igazítva)

2012. július 21., szombat

Kölessel töltött gomba (laktovegetáriánus)

Mikor megláttam a boltban a szép, méretes gombafejeket, egyből az ugrott be, hogy ezek aztán igazán alkalmasak arra, hogy megtöltsem őket. Útban hazafelé azt is kitaláltam, hogy mivel.


Hozzávalók 2 személyre
  • 4 nagy csiperkegomba (kb. 35 dkg)
  • 1/2 bögre köles (2,5 dl-es bögrével mérve)
  • 1 üveg (370 ml) lecsó-szósz, vízzel kiegészítve 2 bögrényire (1/2 literre)
  • 1 kis csokor friss kakukkfű levelei
  • 1 teáskanál görög fűszerkeverék (szárított szurokfű, kakukkfű, rozmaring, majoránna, levendula)
  • 10 dkg reszelhető sajt (füstölt házi sajtot használtam)
  • 1 evőkanál olaj
a körethez:
  • 3 paprika
  • 3 paradicsom
  • 1 kis fej lila hagyma
  • 1/2 marék friss bazsalikomlevél

Óvatosan kitörtem a gombák tönkjét, és apróra vágtam. A vízzel kiegészített darált lecsóban időnként megkeverve puhára főztem a kölest a gombadarabokkal és a fűszerekkel. Közben vékonyan kiolajozott sütőlemezre raktam a gombafejeket, és a belsejüket is enyhén megolajoztam (ecset segítségével). Apróra reszeltem a sajtot, felét belekevertem a megfőtt kölesbe, és a gombafejekbe kanalaztam a tölteléket, végül megszórtam a maradék sajttal. 200 fokra melegített sütőben 15 perc alatt megsütöttem. Közben a körethez megtisztítottam és falatnyi darabokra vágtam a zöldségeket (a saját adagomból kihagytam a hagymát, de Isti örült neki). Mellétettem a megsült gombát, és bazsalikomlevelekkel díszítettem.
 

2012. július 17., kedd

Nyári zöldségleves hajdinával (vegán)

Isti váltig állította, hogy nem szereti a hajdinát. Mint a mellékelt blog mutatja, én se vagyok valami nagy rajongója, de azért időről időre adok neki egy-egy esélyt, hátha ebben is változott az ízlésem, vagy épp sikerül megfelelőbb elkészítési módot találnom. Tavaly ráadásul valami véletlen folytán nem a szokásos sötétbarna hajdinát sikerült venni, hanem világosabbat, és csodák csodája, ennek egészen szolíd íze volt ahhoz képest, ami emlékeimben élt róla. Isti szívébe azonban még így sem tudta belopni magát, így megkért, hogy ha lehet, akkor abból csak magamnak főzzek majd, ő inkább eszik mást. Rakosgattam is sokáig, mert ugye mégiscsak jobb és egyszerűbb olyat főzni, amit mindketten szeretünk, mint kétfélét. (Alapjában véve egyikünk sem válogatós, tehát igen nagy ez a közös halmaz, nincs lépten-nyomon lemondás hol erről, hol arról a másik miatt.) Most azonban készletleépítés jegyében legalább egy részét felhasználtam ebbe a levesbe. És láss csodát: még Istinek is nagyon ízlett, és nem csak rámondta, repetázott is belőle kétszer! (Plusz most már időnként főzhetek valami hajdinásat, nem csak magamnak.)


Hozzávalók 6-8 személyre
  • 1 csomó répa
  • 1 csomó petrezselyemgyökér
  • 2 kis zeller
  • 3 közepes krumpli
  • 1 kis fej lila hagyma
  • kb. 1,5 l víz
  • 4 dl lecsó-szósz (darált natúr lecsó; lehet friss is)
  • 10-12 dkg hajdina
  • 1 teáskanál só
  • 1 csokor petrezselyemzöld
a tálaláshoz:
  • extra szűz olívaolaj
  • balzsamecet (elhagyható)

Meghámozzuk és kisebb falatnyi darabokra vágjuk a zöldségféléket, majd feltesszük főni a vízben. Hozzáöntjük a lecsót és beleszórjuk a megmosott hajdinát. Forrás után kis lángon, lefedve főzzük, amíg a hajdina meg nem puhul, de a zöldség még picit roppanós. Sózzuk és beleszórjuk az összeaprított petrezselyemzöldet. Langyosan tálaljuk; olívaolajat és balzsamecetet kínálunk mellé, amivel mindenki ízlés szerint megcsorgathatja az adagját.

Tipp: pirított és nyers hajdinát is árulnak. Előbbi sötétbarna színű és meglehetősen karakteres ízű. Aki ezt nem kedveli, annak is érdemes kipróbálnia a nyers változatot: ez világosabb színéről ismerhető fel. Sokkal enyhébb az íze, ebben a levesben ráadásul nem főszereplő.
 

2012. július 16., hétfő

Paradicsomos bab (vegán)

Nem voltunk itthon hétvégén, így elmaradt a piacozás, és mivel hétfőn meg nincs piac, abból kellett megoldani a mai menüt, ami volt itthon. Nem csak hogy tej és sajt nincs (ilyen máskor is előfordul), hanem zöldségből is csak hagyma (igaz, az kétféle is - ezt hoztuk most magunkkal a Tanyáról). A befőttállomány sem volt még ennyire karcsú az utóbbi években, de azért akad még ez-az. Az üvegeket nézegetve paradicsomos lencseleves volt az első ötletem, de aztán ez lencse hiányában paradicsomos babbá alakult. Holnap pedig irány a piac! Igaz, hétköznap messze nincs annyi áru és akkora választék, mint hétvégén, de már néhány alap zöldség is nagyban bővítené a lehetőségek körét a hét hátralevő részére.


Hozzávalók 2-3 személyre
  • 1 bögre gyöngybab
  • 1 üveg (720 ml) paradicsombefőtt
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 kis csokor kakukkfű (vagy 1 teáskanál szárított)
  • frissen darált tarka bors
  • 1 kis csokor bazsalikom (vagy 1 teáskanál szárított)
  • 1 evőkanál (bazsalikomos) balzsamecet
Bő vízbe áztattam a babot éjszakára, majd másnap friss vízben puhára főztem. Megtisztítottam és apróra vágtam a kétféle hagymát, és vastag aljú, mély serpenyőben, állandó kevergetés mellett üvegesre pirítottam az olajon. Hozzáöntöttem a befőtt levét, beletépkedtem a kakukkfű leveleit, ízesítettem sóval meg borssal, és sűrűre főztem (kb. 10 perc). Hozzákevertem a leszűrt babot, majd miután átmelegedett, beleszórtam az összevágott bazsalikomot, beleöntöttem a balzsamecetet, és óvatosan beleforgattam a paradicsomot. Épp csak addig főztem tovább, hogy a paradicsom is átmelegedjen, és pár percnyi pihentetés után tálaltam.

Ötlet: GoodFood
 

2012. július 15., vasárnap

Ötgabonás egytál cukkinivel (vegán)

Tudom, hogy igencsak trendi szidni a multikat, főleg a tudatos(abb) életmódra törekvők körében. Igaz, ami igaz, nekem is megvan róluk a véleményem, van is sok olyan dolog, amit elvből nem náluk veszek, de azt is meg kell hagyni, hogy van, amiért érdemes oda menni. Ha pedig már ott vagyok, vetek egy pillantást az akciós sorra is. Azon belül is nem a heti olcsók a kedvenceim, hanem a közeli lejárat miatt leértékelt bazár. Tartós árunál egyáltalán nem gond ez, hisz nem egyik napról a másikra romlik meg a nagyon is közeli jövőben. Bár, ami ilyen, abból is jöhet alkalomadtán egy-egy csomaggal, amit hazaérve azon frissiben fel is használok. Ha szoktam is venni, örülök az alkalmi (nem elhanyagolható) kedvezménynek, ha meg nem, de érdekel, hát olcsóbban kipróbálom (s ha nagyon bejön, később talán még akár teljes áron is beruházok rá időnként).
Legutóbbi ilyen szerzeményem nem akármi volt: régóta vágyakozva nézegettem ugyanis, de csak nagyon drágállottam, így rendre inkább több jóllakásnyi mást vettem az árán (nem is mindig abban a boltban). Lehet emiatt sóhernek tartani, de - mint a szóban forgó termékre ragasztott élénkzöld, 50%-os címkék mutatták a minap - messze nem csak én voltam így ezzel.
Oké, elárulom végre, a Sparban kapható, Pedon márkájú "5 féle gabona" meg "Gabona + hüvelyes" keverékekről van szó, melyekből így nem is csak egy-egy csomag landolt a kosaramban, hanem az egész leárazott készlet. Azt persze sejtettem, hogy nem úgy fogom elkészíteni, mint ahogy a zacskón írják: enyhén sós vízben 10 percig főzni, majd leszűrni. Ebből csak a főzési idő érdekes (gyorsan kész van), az ízének minden bizonnyal jobb lesz, ha egyéni elgondolás szerint, az étel többi részével együtt főzve építem be valamibe.
Például ebbe az egytálételbe, melyet az idei első (saját termésű!) cukkiniből készítettem:


Hozzávalók 3-4 személyre
  • 1 közepes cukkini
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 kis csokor friss kakukkfű (vagy 1 csapott teáskanál szárított)
  • 1 csomag (250 g) 5 gabona keverék (Pedon márkájú, Sparban árulják)
  • 1/2 liter víz
  • 1 kis üveg (4 dl) natúr lecsó
  • 1 kávéskanál őrölt paprika
  • frissen darált tarkabors
  • 1 marék kenyérmorzsa (barna kenyérből)
  • 1 teáskanál inaktív sörélesztőpehely (elhagyható)
Meghámoztam a cukkinit, s mivel már kemények voltak a magjai, kivájtam a belsejét. Kb. egyharmad részét 1/2 cm vastagságú szeletekre vágtam, összeforgattam 1 evőkanálnyi olajjal, szilikon sütőlappal bélelt tepsire terítettem, és 200 fokon addig sütöttem, míg színesedni kezdett. Közben a többit tökreszelőn lereszeltem. Megtisztítottam és apróra vágtam a kétféle hagymát, majd egy kb. 2 literes, csupa fém (!) lábasban üvegesre pirítottam a maradék olajon. Hozzáadtam a reszelt cukkinit, és továbbra is kevergetve addig pároltam, míg puhulni kezdett. Hozzáraktam a gabonakeveréket, felöntöttem a vízzel, és haraphatóra (kb. 8 percig) főztem. Ekkor beletettem a lecsót, ízesítettem sóval, borssal, paprikával, és addig főztem, amíg már csak az alján maradt kevés lé. A tűzről levéve ráraktam a sült cukkiniszeleteket, majd rászórtam a morzsát és a sörélesztőpelyhet. Betettem a sütőbe, és 200 fokon addig sütöttem, míg megpirult a teteje (kb. 10 perc, légkeveréssel rá lehet segíteni).
Tipp: a speciális gabonakeverék helyett valamilyen más, gyorsan fövő gabonaféléből is készíthető (például: köles, bulgur, apró szemű tarhonya).


Ötlet: GoodFood 2012. június (Cukkinis-risoni tésztás sült)
 

2012. július 5., csütörtök

Nyári karalábéleves (vegán)

Sok a karalábé a Tanyán, csak a nagy szárazságban (ott sajnos nincs öntözési lehetőség) vastag "páncélt" növesztettek maguk köré. Ezt lehántva viszont ízletes, egyáltalán nem fás kis belsőhöz jutunk, s ha megtisztítunk vagy egy tucatot, már lehet is valami komolyabban karalábés ételben gondolkodni. Most épp levest készítettem belőle, ebben a hőségben állati eredetű hozzávalók nélkül. Mivel épp nem volt itthon hozzá kenyér, lencsével és rizzsel dúsítottam, hogy önmagában is laktató legyen.

Hozzávalók

  • 2 evőkanál olaj
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • kb. 3/4 kg karalábé (tisztítva mérve)
  • kb. 1/4 kg sárgarépa (tisztítva mérve)
  • 2 marék (kb. 10 dkg) barna rizs
  • 2 marék (kb. 10 dkg) barna lencse
  • 1 kávéskanál kurkuma
  • 1 teáskanál só
  • kb. 1,5-2 liter víz
  • 1 csokor petrezselyemzöld
Megtisztítjuk és feldaraboljuk a zöldségeket: a hagymát apróra, a karalábét és a répát pedig kb. 1/2 cm vastagságú, kisebb falatnyi szeletekre vágjuk. Vastag aljú fazékban fölmelegítjük az olajat, majd állandó kevergetés mellett üvegesre pirítjuk rajta a hagymát. Beleszórjuk a rizst, ezzel is pirítjuk pár keverésnyit, majd a répával is. Felöntjük a vízzel, hozzátesszük a karalábét meg a lencsét. Forrás után kis lángon, lefedve főzzük, amíg minden megpuhul. Közben ízesítjük a kurkumával és a sóval, a legvégén pedig beleszórjuk az összevágott petrezselyemzöldet is. (Legalább annyi leve legyen, hogy jól ellepje, szükség szerint pótoljuk közben, és persze igazítsuk hozzá a fűszerezést is.) Langyosan és kihűlve egyaránt finom.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails