2009. január 3., szombat

Párolt vöröskáposzta sült birsalmával

Hétköznapokon sem igazán tervezem meg előre a konkrét készítendő ételeket, hiszen minden attól függ, hogy mit sikerül megfelelő minőségben beszereznem a piacon. Így az ünnepi ételeket is csak az után találtam ki, hogy megvolt a beszerzőkörút.

Szentestére a vacsora nálunk nem egy teljes menüsor szokott lenni, hanem csak egy egytálétel, meg utána sütemény és/vagy gyümölcs, kinek-kinek kedve szerint. Ehhez az egytálételhez az alapot egy gyönyörű, illatos birsalma adta, amit vasárnap vettem a piacon egy nénitől. Eredetileg almával akartam elkészíteni a vöröskáposztát, de végül a birsalma mellé került a tányérra. Igen ízletes, könnyed vacsora lett, és még a nem vega fogyasztók is tetszésüket fejezték ki.

A birsalmát cikkekre vágtam, magházát eltávolítottam, majd a szeleteket alufóliával bélelt tepsire állítgattam, és megsütöttem (kb. 1 óra volt a gázsütőben, mire jól járta a villa). Kis kóstolás útján azt is megállapítottam, hogy finom így magában, nem igényel semmilyen ízesítést. (Tök sült még mellette, úgy volt tele a tepsi, meg így az ebéddel sem kellett sokat vesződni.)

A késsel vékonyra szeletelt vöröskáposztát pedig kevés olajon, időnként megkeverve pirítgattam egy nagy fazékban, közepes lángon, fedő nélkül, csak addig, hogy még „harapható” legyen (kb. fél óra kellett a másfél kilónyi káposztának). Ízletes volt így natúr, ezért nem fűszereztem külön. Most vizet sem igényelt, szépen megpirult önmagában.

Tálaláskor előbb a frissen párolt káposztából szedtem a tányérokra, majd rájuk fektettem a megsült birsalmaszeleteket (ezek persze kihűltek közben, de egyáltalán nem volt zavaró). Vörösbort ittunk utána. (Másnap a maradék adag hidegen is nagyon finom volt.)

0 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails