Lágy, de éppen nem ragadós tésztát gyúrtam az alábbiakból:- kb. 15 dkg reszelt sajt (egy füstölt parenyicának leszedtem a külső, keményebb részét (és megettem :), a többit a reszelő apró lyukán lereszeltem)
- 15 dkg teljes kiőrlésű liszt
- 1 teáskanál só
- 1 teáskanál sütőpor
- 2 evőkanál egész mák
- kb. 1 dl étolaj
- bő 1 dl víz
A kiindulási alapként szolgáló receptet itt olvastam, ezt alakítottam reformos-tojásmentesre, és a keksznyomóval formázhatóra. Így nem volt szükséges megkenni a tetejét, a rávalót meg inkább belegyúrtam a tésztába. Szezámmaggal is működne (más kekszben próbáltam már), köménymaggal viszont csak úgy, hogy az őrölt formában kerül bele. Az is fontos, hogy a sajtban a reszeléskor ne maradjanak nagyobb darabkák.
Sósat mindig teljesen külön sütök, nem az édesekkel együtt. Azoknál nem okoz gondot, ha közben nem mosogatom el a keksznyomót és a tepsiket az egyes fajták között (a tepsit csak kitörlöm egy konyhai papírtörlővel, majd kihűlés után újra kikenem - a papírtörlő remek gyújtós utána), az édes és a sós keveredése viszont nem vonz igazán.
2 megjegyzés:
Már megint nagyon aktív vagy, csak kapkodom a fejem, mikor este hazaérek, hogy mi mindent alkottál megint. Ezt a receptedet mindenképp kipróbálom, öcsém miatt is, aki csak nagyon kevés dolgot ehet mostanában. Köszi.
Örülök, hogy tetszik a recept! Nekem is nagyon bejött, már alig van a kekszből :)
Sajnos vége a nagy aktivitásnak, ma megérkezett az idei első komoly adag munka. Persze azért enni amellett is kell :)
Megjegyzés küldése