2009. augusztus 31., hétfő

Majoránnás burgonya


Apró szemű, vékony héjú krumplit alaposan megmostam, és hagytam megszáradni. Vékonyan kiolajoztam egy közepes tepsit, és kiraktam a kettévágott krumplikkal úgy, hogy a vágott felük legyen alul. Betettem a sütőbe, 200 fokra, előmelegítés nélkül. Szedtem egy nagy csokor majoránnát, és a letépkedett leveleit deszkán, késsel összevágtam. Ugyanilyen módszerrel összeaprítottam egy kis marék napraforgómagot és egy kevés köménymagot is. 20 perc elteltével már elég puhák voltak a krumplik, így egy villa segítségével megfordítottam őket, majd enyhén sóztam, daráltam rájuk tarkaborsot, végül rájuk szórtam a napraforgós-fűszeres keveréket, és visszatettem még 5 percre a sütőbe. Igen ízletes, egyfalatos darabok lettek. Én főételként fogyasztottam, de persze köret is lehet. Csak frissen az igazi!

A receptet a Kis zöldfűszerlexikonból vettem; én kevesebb olajjal és rövidebb sütési idővel csináltam (utóbbi nyilván a krumplik méretétől függ, és ez tényleg elég apró volt).

Idő: fél óra elteltével lehet enni, de legfeljebb 10 percnyi munka van csak vele
Pénz: 100 Forintnyiból bőven jól lehet lakni (az apró krumpli amúgy is olcsóbb, ehhez meg épp az a jó)
Hazai alapanyagokból.

2009. augusztus 29., szombat

Fetás palacsinta

Ezúttal nem édes, hanem sós változatban készítettem palacsintát, így desszert helyett főétellé lépett elő:

A szokásos háromlisztes reform palacsinta tésztáját használtam hozzá. Ezúttal egy fél adagot kevertem csak be, és valamivel sűrűbbre hagytam, hogy kicsit vastagabb palacsinták legyenek belőle.

A töltelékez villával összetörtem 10 dekányi feta sajtot, majd hozzákevertem 1 kis doboz (175 g-os) natúr joghurtot, meg néhány összevágott bazsalikomlevelet. (Ez a mennyiség épp elégnek is bizonyult a fél adag palacsinta bőséges megtöltéséhez.)

Ezzel kentem meg a kisütött palacsintákat, majd feltekertem, és már ettem is, míg sült a következő. Emiatt sajnos képet se tudok mellékelni róla, de remélem, mindenki elhiszi, hogy finom volt! :)

Ha "rendesen" tálaltam volna, akkor friss paradicsomcikkek jártak volna még mellé.

2009. augusztus 26., szerda

Ecetes uborka

Idén csak uborka került az üvegekbe, almapaprika nélkül (egyébként ugyanígy csináltam, ezúttal mindet tárkonnyal):

Idő: az előkészítés és a 8 üveg berakása kb. 1 óra + dunsztolás
Pénz: kb. 70 Ft / üveg, és ebben némileg tömörebben van az uborka, mint a gyáriban (1,5 liter víz ment rá a 8 üvegre összesen)
Hazai alapanyagokból.

2009. augusztus 24., hétfő

Zöldbab-krumpli egytál tárkonnyal

Szép, zsenge zöldbabot tudtam venni a piacon (másodvetésről az első szedés, vetekszik a tavaszival), abból készítettem ezt az egyszerű, de finom ételt:

Beáztattam a pataki tálat, a fedelével együtt. 1 kg zöldbabot megmostam, a csövek végeit levágtam, majd a többit ferdén 2-3 cm-es darabokra vagdostam. Alaposan megmostam 1 kg vékony héjú krumplit, és kis hasábokra vágtam. Leszedtem 1 csokor tárkonyág leveleit. Kiöntöttem az áztatóvizet a cseréptálból (meglocsoltam vele pár fűszernövényt a kertben), majd beleraktam az előkészített alapanyagokat, és összeforgattam. Megcsorgattam egy kis olajjal, rátettem a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órát sütöttem, majd még kb. negyed órát az elzárt sütőben hagytam. Tányérra szedve facsartam rá egy kis citromlevet (egy fél citrom fogyott az összeshez), és enyhén sóztam. Meglepően ízletes volt a maga egyszerűségében - mindehhez nagyban hozzájárult a jó minőségű, friss zöldbab. (Gondoltam arra is, hogy joghurtot vagy kefírt öntök rá a tálaláskor, de végül maradtam a vegán változatnál. Talán majd legközelebb kipróbálom így is.)

Idő: bő másfél óra elteltével lehet enni, de csak 20 percnyi munka van vele az elején
Pénz: kb. 300 Ft a 3 bőséges adag főétel vagy 4 adagnyi köret
Hazai alapanyagokból.

2009. augusztus 23., vasárnap

Fejtettbabos zakuszka

A padlizsános után a fejtettbaboshoz is összejött minden hozzávaló, így idén kétféle zakuszkát is tettem el.

Ehhez a változathoz a következőket használtam fel:
  • 2 kg paprika (zöme sárga húsú, 5 db pirosat sikerült csak vennem - így kicsit világosabb színű lett a zakuszka, de az íze kiváló), amit mosás után kicsumáztam és húsdarálón áthajtottam
  • 0,5 liter étolaj, amivel a ledarált paprikát feltettem főni
  • 1 kg fejtettbab, amit kb. negyed óra elteltével hozzászórtam a paprikához, és együtt főztem tovább
  • 5 kis babérlevél, amit a bab után beletettem ízesítőnek, majd beüvegelés előtt kivettem
  • 2 kg tökféle, nevezetesen 2 közepes cukkini és 1 közepes patiszon, amiket meghámoztam, eltávolítottam a magjukat, majd a húsukat kis kockákra vágtam, és a többihez adtam
  • 2 kg paradicsom, aminek lehúztam a héját (jó érett volt már, úgyhogy forró vízbe mártás nélkül is ment a dolog), felcikkeztem, és ezt is hozzáraktam, a kiengedett vékony leve nélkül (azt megittam)
  • 1 marék friss bazsalikomlevél, amit apróra vágtam, és ízesítettem vele az egyveleget
  • 2 evőkanál só, amit a végén adtam hozzá, mikor már kellően besűrűsödött és az olaj feljött a tetejére
Vastag aljú fazékban, kis lángon főztem, így folyamatosan rotyogott, de elég volt csak időnként átkeverni. Így a paprika felrakása után a főzéssel párhuzamosan tisztítottam és daraboltam a többi hozzávalót, és öntögettem hozzá a készülő zakuszkához. A paradicsom hozzáadása után pedig bőven maradt még időm előkészíteni az üvegeket is (összeválogatás, mosás, fedőbélelés celofánnal), valamint elmosogatni a zöldségek előkészítéséhez használt eszközöket, edényeket.

Ez a fajta nem annyira sűrű, mint a padlizsános (hiszen az krém állagú, mikor hozzákerül, ebben meg a bab nem fő szét, csak jól megpuhul). Az íze is kicsit más, de hogy melyik a jobb, azt most se tudom eldönteni :)

Idő: a paprikamosástól a szárazdunsztba rakásig 4 óra
Pénz: 1600 Ft az egész, amiből lett 5 liter kész zakuszka (160 Ft / fél literes üveg) (A boltban ma a 720 ml-es üveget láttam majdnem annyiért, mint amennyibe ez összesen került, igaz, az bio volt - bár gyanítom, ez is az, csak a piaci néniknek nincs róla papírjuk, hogy így művelik a kiskertet. Még a végén kiderül, hogy nem is rossz órabérrel dolgozgattam itt, és alkottam igazán kedvemre való pástétomot télire :)
Természetesen csupa magyar alapanyagból.

--------------

Utólagos kiegészítés:
Ezekhez használtam fel:

2009. augusztus 22., szombat

Nyári rakottas, pataki tálban

Továbbra is igen jó a felhozatal a piacon mind paprikából, mind paradicsomból. Most padlizsánnal és krumplival egészítettem ki ezt a kettőst, no meg némi fűszerezéssel, és pataki tálba rétegezve sütöttem készre. Így lett az ebédem ez a könnyed vegán fogás, ami után jólesett egy kis pohár fehérbor.

Idejében beáztattam a pataki tálat, a fedelével együtt (legalább fél órára szoktam, de az sem ritka, hogy reggeli után rögtön, ha ebben tervezek ebédet készíteni - így biztosan nem felejtem el).

Padlizsánt kb. 1,5 cm vastag szeletekre vágtam, és serpenyőben nagyon kevés olívaolajon (tényleg nagyon kevés kell csak, mert szivacsként magába veszi a padlizsán), nagy lángon halványbarnára sütöttem mindkét oldalukat, majd elrendeztem a tál alján. Enyhén sóztam, valamint daráltam rá tarkaborsot, és bőven megszórtam őrölt pirospaprikával (utóbbi két fűszer mehet bátran, sokat felvesz a padlizsán - a sóval viszont csak csínján).

Erre az alapra paprikát karikáztam, majd paradicsomot cikkeztem. Megszórtam egy kis marék friss bazsalikommal, majd befedtem krumplihasábokkal (ezúttal meg se hámoztam, mert sikerült vékony héjú krumplihoz jutnom - más íze van így, amit én igen kedvelek), és ezt a réteget is megsóztam, valamint megcsorgattam egy kis olívaolajjal.

Rátettem a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órát sütöttem, majd még az elzárt, forró sütőben hagytam 10-15 percre.

A saját levében nagyon finomra párolódott az egész - persze ehhez kellett, hogy igazán ízletes, friss alapanyagok kerüljenek bele. Körülbelül egyforma mennyiségben raktam bele mind a négy zöldséget; 70-80 dekányi nyers vegyeszöldségből lett 1 bőséges adag.

Idő: másfél óra elteltével lehet enni, de csak 15 percnyi munka van vele az elején
Pénz: így szezonban kb. 90 Ft/adag
Hazai alapanyagokból, az olívaolaj kivételével.

Zabpelyhes-diós keksz


Egy nagy tálba öntögettem a hozzávalókat, és kanállal összekevertem:
  • 10 dkg (6 púpozott evőkanál) zabpehely (én nagy szeműt használtam)
  • 10 dkg (5 púpozott evőkanál) teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 5 dkg (3 púpozott evőkanál) darált dió
  • 2 evőkanálnyi méz
  • 1 dl olaj, úgy szemre / 10 dkg vaj
  • 1 kis marék mazsola
  • kevés víz, hogy összeálljon a tészta, de ne ragadjon
Kézzel kis gombócokat formáztam belőle, majd szilikon sütőlapra sorakoztattam és kilapítottam őket. Lehetnek közel egymáshoz, nem fognak nőni sütés közben. Nekem 24 db lett (nyilván méretfüggő a darabszám, az enyémek kb. 5 cm átmérőjű korongok), épp ráfért egyszerre a tűzhely sütőlemezére.

180 fokon 20 perc sütés kellett neki, előmelegítés nélkül. Mikor láthatóan barnul, akkor van kész. A sütőből kivéve kicsit hűlni hagytam, csak utána szedtem le a tepsiről.

A receptet Antal Vali oldalán olvastam. Nekem épp az egyszerűsége tetszik, nem tennék bele egyszerre többféle ízesítőt is, de persze alkalomadtán más kombinációt is kipróbálok majd. Most vegán változatban, olajjal készítettem, legközelebb vajjal fogom (nem lett rossz így sem, de...).

Idő: kb. fél óra + hűlés; de csak 10 percnyi munka és minimális mosatlan
Pénz: kb. 250 Ft az egész adag
Hazai alapanyagokból, a mazsola kivételével.

2009. augusztus 21., péntek

Mi került ma a hátizsákomba?

Többen megmutatták már, mit is vettek legutóbbi bevásárlásuk alkalmával. Én ezeket:

Legtöbbet a közeli piacon vásárolok, ahová nyáron és ősszel igencsak minden hétvégén megyek, sőt, az sem ritka, hogy szombaton és vasárnap is. Meg ha úgy jön ki, akkor hétköznap is arra kanyarodok, ha látom, hogy árul olyan valaki, akitől szoktam vásárolni, és legfőképp azt, ami épp hiánycikk otthon (vagy azt, amiből ott menten el bírok képzelni egy finom ebédet/vacsorát). Mostanában a vásárolt dolgoknak csak töredékét fogyasztom frissen, a többit befőzéssel vagy aszalással tartósítom. Télen aztán megritkulnak a piaci látogatások, hiszen áru se nagyon van, meg nekem se nagyon kell semmi, hiszen tavasztól őszig feltöltöttem a raktárakat. Tavasszal aztán beindul a heti 1 hétvégi nap, majd nyáron a "nagyüzem". Csak győzzek mindent hazahordani biciklivel!

Boltba elég ritkán megyek, és csakis célirányosan. Ez vagy legalább 5 tételes bevásárlólista, vagy aktuális akciós katalógusból kinézett legalább 3 termék, boltonként (így ha nem is kapok mindent, amit terveztem, remélhetőleg nem mentem hiába - de egyébként ha úgy alakul, képes vagyok nem venni semmit). Itt csak olyan dolgokat vásárolok, amiket nem árulnak a piacon (a szezonális zöldség-gyümölcs sokkal jobb és sokkal olcsóbb a piaci - és sokkal szívesebben megveszem közvetlenül a termelőktől (kereskedőktől nem vásárolok ilyesmit a piacon sem)). Nagyjából megvan, hogy melyik boltban mit érdemes - ritkán kapok egy helyen mindent, ha meg úgyis el kell mennem máshova is, akkor kihasználom, hogy ott mások az árak is, nem csak a kínálat.

Ma 3 boltot látogattam meg (csak mert ezek mind elég messze vannak, nem éri meg külön-külön a túrát), ott gyűjtöttem be a fenti termékeket.
  • Rossmann: Itt vettem a 3 kg zabpehelylisztet (ami nem mind saját részre lesz, de máshol hiánycikk). Az EnerBio müzlijük is jó, mást nemigen szoktam ott venni. Persze ha már ott vagyok, szétnézek - néha azért akad valami értelmes konyhai kiegészítő (pl. onnan van a szilikon sütőlapom meg a fűszertartó üvegeim nagy része) vagy tea, de ez eléggé esetleges. Tapasztalatom szerint boltonként is nagy a szórás a színvonalat illetően.
  • CBA: Innen való a sajátmárkás étolaj meg a levendulatea (amiből 2 volt, de csak 1 van a képen, mert a másikat már ezen kép készítése előtt felbontottam). Általában nem ebbe a nagyba megyek, ami a Szeged Plázában van, hanem csak a közelebbi kicsibe. Tejfölt, kefírt, joghurtot is itt szoktam venni - a Jásztej által gyártottat kedvelem, ez itt vagy akciós, vagy nincs (de akkor csakazértse veszek másmilyet, ami nem ízlik - inkább vegán leszek egy időre). Időnként bor, aszalt áfonya, élesztő, esetleg túró (szintén Jásztejes) kerül még itt a kosaramba.
  • Reformház: Innen való az összes többi, a narancssárga árcédulákkal. Úgy jött ki, hogy vagy fél éve jártam ott utoljára, és teljesen meglepődtem, hogy bővítés volt. Hatalmas választék, jól átlátható elrendezésben, és szerintem igencsak méltányos árakon - tetszik! Most épp ezek hiányoztak itthon, a hidegen sajtolt napraforgó olaj volt a nem tervezett ráadás. Kíváncsi vagyok, miben különbözik a másiktól.
Ahol még időnként megfordulok:
  • Penny: Hajdúsági füstölt parenyica, extra szűz olívaolaj, olasz durumtészták, halkonzerv, borok (Varga Pincészet), vaj, szárított élesztő, sütőpor, citrom szokott a kosaramba kerülni itt. Ennél is nagy az eltérés az egyes boltok színvonala között, és mivel nagy forgalomnál is rendszeresen csak 1 pénztár szokott működni, nagyon meggondolom, hogy bemenjek-e.
  • Lidl: Extra szűz olívaolaj (ha a Pennyben nincs), habtejszín (kivárom, mikor akciós, akkor "tankolok" belőle), időnként déligyümölcs (narancs, mangó, ananász), ha megfelelőnek ítélem a minőséget (ha nem tartom jónak, hiába olcsó, nem érdekel). Időnként nem élelmiszerből is beakad egy-egy értelmes darab kedvező áron (legutóbb pl. egy teflon palacsintasütőt vettem ott).
  • Tesco: A sajátmárkás Graham lisztjük jó minőségű és kedvező árú (és magyar!), meg néha egy-egy akcióért célzottan megéri. Ha már ott vagyok, akkor a sárga címkés szekciót (lejáratközeli termékek féláron) is átfutom - és ha rögtön van ötletem, hogy mire tudom a közeljövőben felhasználni az adott dolgot, akkor veszek is belőle.
  • Coop: Egy ilyen van hozzám legközelebb, így ha nagyon kell valami, akkor csak idáig megyek. Amit rendszeresen itt veszek: Cerbona teljes kiőrlésű búzaliszt, kukoricaliszt, árpagyöngy, szifonpatron és habpatron csere, esetenként félárú csiperkegomba, banán (azonnal fogyasztandó, de becsületükre legyen mondva, hogy a nem ehető minőségű leértékelve sincs kint).
  • Spar: Ritkán és kivételes esetben, ha találtam értelmes dolgokat az akciós újságban. Tavasszal pl. itt spájzoltam be Dzsemfixből, és örömmel láttam, hogy a sajátmárkás biotermékeik igen barátságos áron vannak. A natúr müzlit és a mazsolát meg is kóstoltam, és minőségileg is rendben vannak.
  • DM: Alnatura terméksorozatukból szoktam vásárolni, meg az egyéb reformélelmiszerek egy része is kedvező árú itt (ha épp nincs kilátásban, hogy eljussak a Reformházba).
  • Százforintos bolt: Ha épp van időm nézelődni: merthogy itt aztán van minden, ami bóvli - de időnként kincsekre bukkanok közötte! Ha találok megfelelő minőségű dolgokat, azok viszont ahhoz képest igen kedvező áron vannak. Elég sok konyhai eszközöm, fürdőszobai kiegészítőm van innen, no meg a biciklizéshez viselt "kukásmellény" (lakott területen kívül kötelező, és van egy pár kilométeres ilyen szakasz, amin át kell hajtanom, akárhová is megyek).

Molyriasztó, hűtőszagtalanító házilag


Régebben készen vettem az ilyesmit, ma már egyszerűen csak kicserélem benne a töltetet, ráadásul nem is valami szintetikus illatanyaggal átitatott valamire, hanem igazi szárított levendulavirágra. Ezt konyhai papírtörlőbe (vagy szalvétába, vagy papírzsebkendőbe) csomagolom, nem túl szorosan, aztán beigazítom a műanyagkalitkába, és összepattintom a két részét. (A csomagolás azért szükséges, hogy ne hulljon ki az apraja, szorosra meg azért nem jó csinálni, mert akkor könnyen kiszakadhat a tartóba rakáskor.) Ilyen egyszerű. Ha pedig elment az illata, ugyanígy fel lehet frissíteni.

Idő: kb. 1 perc/darab
Pénz: 369 Forintért vettem az 50 g-os csomag levendulavirágot, ebből 7 adag töltet lett. A műanyagkalitkák pedig a a százforintos boltban kapható molyriasztókból (kék) és hűtőszagtalanítókból (fehér) származnak (pár éve egy százas körül volt darabja, azóta meg nem vettem), de ennek hiányában kis vászonzsákocskákat is lehet varrni - az még szebb, és azt is csak egyszer kell elkészíteni, utána ugyanígy cserélhető benne a töltet.

Ha már itt tartunk: a hűtőszagtalanítót is hasonlóan oldom meg, csak annak nem levendulavirágot, hanem egy fél csomag szódabikarbónát csomagolok a belsejébe. Műanyagkalitka helyett például egy használaton kívüli teatojással is megoldható.

2009. augusztus 19., szerda

Étcsokoládés tallér

Nem vagyok nagy csokirajongó, de időnként a minőségi darabok azért jöhetnek a témában. Mint például ez itt:

(Mérőedénynek 240 ml-es "bögrét", a kenyérsütőgép mérőpoharát használtam.) Egy nagy tálban 10 dkg puha vajat jól elkevertem 1/3 bögre barnacukorral és 1 teáskanál vanília kivonattal. Hozzáadtam 2/3 bögre teljes kiőrlésű búzalisztet, 1/4 bögre cukrozatlan holland kakaóport, 1/2 teáskanál szódabikarbónát és 1/4 teáskanál sót, és ezekkel is alaposan összekevertem. Végül 4 dkg összevágott étcsokoládé (nálam most 86%-os kakaótartalmú Cote d'Or) és 1/4 bögre pehelymix került még bele. Diónál valamivel kisebb csomókat gyurmáztam belőle (gömbölygetni nem lehetett, mert ahhoz szétesős, de a markomban összenyomva egybetapadt), és szilikon sütőlapra sorakoztattam, majd kilapítottam őket (kézzel ment legjobban, és a gombócozás miatt már úgyis mindegy volt). Nekem 22 db lett, és kényelmesen elfért a tűzhely sütőlemezén, így egy adagban meg tudtam sütni.

150 fokon (kivételesen előmelegítve, mert mást sütöttem előtte) kb. 15 perc sütés kellett neki. Amikor láthatóan repedezik a teteje, akkor jó. Melegen lágy és morzsálódós még, ezért a sütőlemezen érdemes hagyni kihűlni, és csak utána leszedni; addigra összeáll. Sütés közben érdemes nagyon odafigyelni, könnyen megéghet!

Finom omlós, intenzíven csokis, de nem töményen édes kekszek lettek, és ráadásul fantasztikus illatuk van.

A receptet Antal Vali oldalán találtam, ennek a cikknek a megjegyzései között osztotta meg Kaktusz. 10 deka vaj volt itthon a 11 helyett, azért mértem mindent szűkebben az eredetiben ajánlottnál kicsit kisebb bögrével (így az arányok megmaradtak, és ez a lényeg); az édességéből pedig rutinosan visszább vettem egy kicsit, és jó is lett így (de ugye én erősen alulról lövöm a közízlést ezen a téren). A darabszám nyilván méretfüggő, így sem épp kicsik lettek.

Idő: fél órán belül megvan; amíg sül, kényelmesen el lehet mosogatni
Pénz: kb. 500 Ft
Barnacukor: Mauritius, étcsoki: Belgium, kakaópor: Hollandia - de legalább a vaj, a liszt meg a pehelymix magyar volt.

2009. augusztus 17., hétfő

Nyári színes rizses egytál


Átmostam és néhány órára beáztattam 1 bögre barna rizst. Illetve mivel nem volt már ennyi sima barna rizs itthon, kb. a negyede egy rizskeverék lett, amiben barna, előgőzölt és vad rizs van. Nem rontotta el, de nem is lett volna feltétlenül szükséges a tarka zöldségek mellé még a tarka rizs is.

5 közepes paprikát (volt közötte többféle árnyalatú sárga, meg már pirosra érett is) felkarikáztam, majd kevés olajon időnként megkeverve enyhén átpirítottam. Hozzáadtam az áztatóvizétől megszabadított rizst, majd így pirítottam tovább.

Közben meghámoztam és hozzákockáztam 4 nagyobbacska paradicsomot (a hosszúkás, rostos fajtából, ami a végére se fő teljesen szét). Felöntöttem 2 bögre vízzel, felforraltam, majd kis lángon, lefedve pároltam tovább.

2 kis cső kukoricáról késsel levágtam a szemeket, valamint megtisztítottam 1 kis cukkinit (mérete ellenére elég öregecske volt, ezért meg kellett hámozni és ki kellett kanalazni a magjait), és kis hasábokra vágtam. Ezeket is hozzáadtam a rizshez, és együtt pároltam készre. Fűszerezésnek zellerleveleket tépkedtem bele, meg a végén enyhén sóztam.

Ízletes és tartalmas vegán egytálétel lett belőle, 2 bőséges adag (de akinek így nem elég, köretté is átminősítheti, úgy 3-4 adagot is kitesz).

A kiinduló receptet a Tudatos Vásárló oldalon olvastam ma reggel. Én lényegesen zöldségesebbre csináltam, és egy kicsit alakítottam az összetételén (a hagymaféléket nem bírom, az itthon lévő méretes zellergumó megkezdése helyett pedig inkább felhasználtam a kis maradék cukkinit, ami önmagában semmire se lett volna már elég).

Idő: kb. 35 perc + a rizs áztatása (elhagyható, de akkor valamivel tovább kell főzni)
Pénz: kb. 250 Ft az egész
A zöldségek természetesen hazaiak voltak, a rizsnek viszont csak a forgalmazója magyar.

2009. augusztus 16., vasárnap

Alapreceptek: Paradicsombefőzés

Eljött az igazi szezon, most már nagyon kedvező áron jutok ízletes, napérlelte paradicsomhoz a piacon. Ami nem fogy el frissen, azokból így tartalékolok szűkösebb időkre:
  • Natúr paradicsomlé
    Rostos fajta paradicsomból készítve igen tartalmas, nem kell különösebben bajlódni a sűrítésével. Legtöbbször valamilyen tésztaszósz alapjául használom fel, de bármihez jó, amibe egyébként sűrített paradicsom kellene némi vízzel hígítva (ezt persze nem szükséges vizezni, vagy csak módjával).
  • Hámozottparadicsom-befőtt
    Ez is megoldható házilag, és a konzervhez hasonlóan használható fel. A darabolásnál érdemes végiggondolni, hogy felhasználáskor hogy lesz igazán jó. Lehet kombinálni a lével is, de ez a csak darabos változat is ad valamennyi levet, bár természetesen nem olyan sűrűt.
  • Napon szárított paradicsom
    A népszerű aszalt paradicsom, amihez a megfelelő paradicsomon kívül csak egy adag türelem kell, amúgy a nap ingyen elvégzi az aszalást. Három-négy egymást követő forró napot kell csak kinézni az előrejelzésből, és már mehet is a dolog: ennyire egyszerű! Nálam leginkább kenyérfélékbe fogy, amit a nem szárított változatok szétáztatnának, illetve ételízesítőnek olyan helyzetben, amikor csak kevés kell, és ezért nem érdemes levet vagy befőttet bontani.
  • Natúrlecsó
    Jól használható alap, nem feltétlenül csak lecsóhoz. Én szándékosan nem korlátozom előre a lehetőségeimet a fűszerezéssel, és próbálok minél több paprikát belerakni. Ha paradicsomra vágyom inkább, ahhoz ott vannak az előbb felsorolt módozatok.
  • Zöldséges paradicsomszósz
    Leginkább tésztához való, de a natúr lével ellentétben ez már fel van zöldségelve, és fogyasztásra kész. De minden olyasmit is feldob, ahol jól jön a zöldségek íze, és nem zavarnak a kis darabkák.
  • Paradicsomkoktélok (új!)
    Ha sikerül paradicsomkülönlegességekhez jutni, indulhat a mixelés! Tetszőlegesen kombinálható a lé és az egész paradicsom, illetve a színek is fel tudják dobni.

2009. augusztus 15., szombat

Krumplis-patiszonos egytál görögösen

A görög sült krumpli visszamaradt levét ehhez az ételhez használtam fel:

Az egészet átöntöttem a tepsiből egy mély serpenyőbe, majd elkezdtem főzni benne egy tányérnyi kupac felkockázott krumplit. Közben megtisztítottam és hasonló kockákra vágtam egy közepes patiszont is, és együtt főztem készre, időnként átforgatva egy falapáttal. A fűszereket pótolnom kellett még, az olajmennyiség miatt viszont kellett bele ennyi zöldség. Mire minden megpuhult benne, be is sűrűsödött a leve, így egy kellemes, bár némileg szokatlan ízvilágú egytálétel lett (nem vegáknak persze csak köret). 2 bőséges adag.

Idő: kb. 20-25 perc
Pénz: kb. 100 Ft
Hazai alapanyagokból, kivéve persze az újrahasznosított lében található olívaolajat.

2009. augusztus 14., péntek

Macik

Sütis néne lepett meg ezekkel a kedves macikkal:

Köszönöm! Én Hajnalnak és Daisynek adom tovább, szép napot kívánva!

2009. augusztus 13., csütörtök

Görög sült krumpli


1 kilónyi krumplit meghámoztam, majd vékony hasábokra vágtam, és egy közepes tepsibe raktam. Enyhén sóztam, daráltam rá egy kis tarkaborsot, ráfacsartam 1 citrom levét, és friss oregánóleveleket tépkedtem rá (de ki fogom próbálni egyéb zöldfűszerekkel is: bazsalikommal, majorannával, rozmaringgal, petrezselyemmel, ... - persze egyszerre csak egyfélével). Felöntöttem kb. 2 dl olívaolajjal és 4 dl vízzel, így éppen ellepte a folyadék. Beraktam a sütőbe, és 190 fokra kapcsolva 60 percig sütöttem, majd még 10-15 percig az elzárt sütőben hagytam.

A krumpli fantasztikusan puhára párolódott, a teteje pedig enyhén megpirult. A léből kihalászott krumpli könnyű és ízletes - igaz, rágni nem nagyon kell, úgyhogy nem volt nehéz túlennem magam belőle...

A visszamaradt olajos-fűszeres lé felhasználásán is elgondolkodtam, mivel kiönteni sajnálom. Ha több kenyeret ennék, és szeretném a tunkolós műfajt, bizonyára vonzana a lehetőség, hogy kimártogassam. Ha bírnám a sok citromos-olajos öntettel készült salátákat, tuti befutó lenne, némi friss citromlével kiegészítve. Így viszont inkább valami serpenyős egytálétel alatt fogja végezni a napokban - hacsak ki nem találok valami jobbat addig... [Utólagos kiegészítés: krumplival és patiszonnal ez a gyors egytálétel lett belőle végül.]


Fahéj és feta receptje, én persze a hagymák nélkül készítettem.

Idő: kb. másfél óra múlva lehet enni, de csak 10 percnyi munka van vele az elején
Pénz: kb. 400 Ft a fenti mennyiség, ami 2 tisztes adag főétel vagy 4 adag köret

2009. augusztus 11., kedd

Krumpli fetával

A minap nagyon megkívántam a főtt krumplit - nosza, készítettem egy ilyen ételt:

A krumplit meghámoztam, felkockáztam - annyit, hogy egy jó nagy kupac legyen egy lapostányéron. Lábasba öntöttem, és annyi enyhén sós vízben, ami épp ellepte, puhára főztem. Leszűrve visszaraktam a tányérra, majd rákockáztam egy kis darab (úgy 4-5 dekányi) feta sajtot, megcsorgattam egy kis extra szűz olívaolajjal, és megszórtam összeaprított rozmaringlevelekkel. (Sózni szerintem nem szükséges, mert a feta elég sós.) 1 bőséges adag.

Vegán változatban a feta helyett olívabogyót tennék rá. Nyers salátával kiegészítve, vagy valamilyen húsétel köreteként is megállja a helyét. Én nem rajongok a pürésített dolgokért, de ezt akár összetört formában is el bírom képzelni (akár mindenestül nekimenve a krumplinyomóval, akár a tányéron villával, egyénileg). Vagy töltelékként valamibe. Vagy... - De most csak így, a maga egyszerűségében kellett.

Idő: kb. 20 perc
Pénz: kb. 150 Ft az 1 bőséges adag főétel, vagy 2 adag köret
Hazai alapanyagokból, az olívaolaj kivételével.

2009. augusztus 10., hétfő

Kelkáposztás egytál vagy leves

Nem volt különösebb elképzelésem, hogy mit készítek majd belőle, de úgy megtetszett a hétvégi piacoláskor egy kis fej kelkáposzta, hogy nem hagytam ott. Nem is bántam meg :)

Meghámoztam és felkockáztam 2 répát és 5 nagyobbacska krumplit (egy igen púpozott lapostányérnyi lett), majd egy kanálnyi olajjal és kb. 1 dl vízzel feltettem párolódni (fedő alatt; eleinte mehet nagy lángon, aztán ha átmelegedett, akkor veszem le kicsire). Közben összeaprítottam a kelkáposztát is (a külső levelek vastag erét kivágtam, és egymásra rakva őket kis négyzetekre daraboltam), és ezt is a készülő ételhez tettem. Egyelőre nem kevertem össze, mert ennek elég a gőzben párolódni, miközben a krumpli és a répa fő alatta. A vizet időnként pótoltam, valamint sóval, őrölt köménymaggal, friss majorannával és bazsalikommal ízesítettem. Belekockáztam egy vastag húsú paprikát is. Mikor már érezhetően puhult a krumpli, összekevertem az egészet, és így pároltam készre, továbbra is fedő alatt. A főtt krumpli sűrített annyit a levén, hogy ne kelljen ilyesmivel külön foglalkoznom. 2 adag.

Az alapötletet Hamikus Zsuzsanna: Tündérkonyha című szakácskönyvéből vettem, ott "Röfitoros" leves néven szerepel. Amit kihagytam belőle: 2 petrezselyemgyökér (épp nem volt itthon, de legközelebb beletenném), hagymák (nem, nem és nem megy), koriander (nem kedvencem ez se), vízzel felöntés, hogy leves legyen (gondoltam, úgyis kiszedném a sűrejét, akkor meg egyszerűbb, ha eleve nincs sok leve). Így egy könnyed, ízletes egytálétel lett, aminek a maradéka hidegen (nem hűtő-hidegen, hanem "konyhahőmérsékleten") is finom volt. Igazán feldobta az alap kelkáposzta-krumpli kiegészítése a répával és a paprikával, és a szokásos só-köménymag fűszerezés bővítése a majorannával és a bazsalikommal.

Idő: kb. 30 perc a tálalásig
Pénz: kb. 100 Ft a 2 adag egytálétel vagy 4 adag tartalmas leves
Hazai alapanyagokból.

2009. augusztus 9., vasárnap

Paradicsomos kukorica

Maradék főtt kukoricából készítettem ma ebédre a következőt:

2 cső főtt kukoricáról lemorzsoltam a szemeket: egy sort kivágtam késsel, a többit pedig nekem kézzel volt egyszerűbb "kidönteni". Meghámoztam és feldaraboltam 1 nagy marék paradicsomot, zömmel a rostosabb, hosszúkás fajtából (annyira érett volt már, hogy forró vízbe mártás nélkül is le tudtam húzni a héját). Mély serpenyőben kevés olívaolajon gyakran átkeverve megmelegítettem a kukoricát. Hozzáadtam a paradicsomot, és éppen összefőztem; nem vártam meg, hogy a paradicsom teljesen szétfőjön és kidobja az összes levét. Kevés sóval és friss bazsalikommal ízesítettem. 1 bőséges adag.

Rossamela receptje után szabadon, ezúttal vegánul (de vajjal sem lehet rossz :) Én az önmagukban is ízletes, friss hozzávalókhoz nem kívántam az erőteljes fűszerezést, se az édeset, se a csípőset.

Idő: kb. 20-25 perc az előkészítéssel együtt
Pénz: kb. 100 Ft
Hazai alapanyagokból, az olívaolaj kivételével persze.

2009. augusztus 8., szombat

Töltött paprika

Ezúttal nem a sült (például ilyen vagy ilyen), hanem a paradicsomszószban főtt változat, de persze ez is húsmentesen:

Kerek aljú paprikát használtam hozzá, ezzel raktam ki egy közepes méretű, vastag aljú lábas alját. Aztán egyesével kivettem őket, levágtam a tetejüket, kiszedtem a csutkájukat, majd visszaültettem őket a helyükre. A száras tetőket pedig egyelőre félretettem, de ugyanolyan elrendezésben, hogy majd a betöltés után vissza tudjam illeszteni őket. Ezúttal beáztatott barna rizst kanalaztam a paprikákba (2 dl volt szárazon, és ezzel a mennyiséggel jó félig lett 7 paprika - tele nem érdemes rakni, mert főzéskor tovább nő a térfogata). Enyhén sóztam és 1-1 bazsalikomlevelet tettem mindegyikbe, majd megcsepegtettem egy kis olívaolajjal, felöntöttem paradicsomlével, végül befedtem a paprika levágott részével. A fél liter paradicsomlé maradékát pedig kívül öntöttem alá az egésznek. Kemény húsú paradicsomot hámoztam, majd kockáztam rá. Bő fél kilónyi kellett ahhoz, hogy a paprikák közötti réseket tele rakjam, meg valamennyire be is fedjem az egészet. Itt is sóztam egy kicsit, majd feltettem főni. Felmelegítés után 1 órát főztem kis lángon, lefedve, majd az elzárt tűzhelyen hagytam még egy kis időre (a barna rizsnek ennyi kellett, hogy megpuhuljon a paprikában). A paradicsomkockákkal "körítve" szedtem tányérra. Ez a mennyiség 2 bőséges adag. (Utólagos kiegészítés: a maradék kihűlve is nagyon finom volt, és a rizs álltában még puhult benne.)

Rizs helyett más, gyorsabban fővő magokkal is ki fogom próbálni ezt az ízletes nyári ételt. Kézenfekvő jelölt a köles (de ezzel csak negyedig raknám a paprikákat, mert még jobban megnő a térfogata) vagy a bulgur, utóbbi esetleg nem is magában, hanem vörös lencsével keverve. A paprika és a mellette fővő paradicsom ugyanis már fél óra főzés után bőven jó lett volna, de a rizs még nem (a külön előfőzőcske meg nem az én műfajom).

Idő: kb. 1,5 óra a tálalásig, de ebből csak 15-20 percnyi munka
Pénz: kb. 350 Ft a 2 adag
A zöldségek hazaiak voltak (egyenesen a piacról), a bazsalikom is (egyenesen a kertből), a rizs, az olívaolaj és a só viszont nem.

2009. augusztus 7., péntek

Lángos

Miután enyhült kissé a hőség, elszántam magam ennek a nyári ételnek az elkészítésére. Igazán megérte, mert ennyire finom és jó állagú reform lángost még nem ettem!

Lágy, de nem ragadós tésztát gyúrtam az alábbiakból (2,5 dl-es bögrével mérve):
  • 1 bögre tört krumpli (1,5-2 bögre legyen nyersen, felszeletelve; ezt sós vízben puhára főztem, majd a főzővíz nélkül krumplinyomóval összetörtem)
  • 2 bögre Graham liszt
  • 1 bögre kukoricaliszt
  • 1 teáskanál só
  • 1 teáskanál nádcukor
  • 1 csomag szárított élesztő
  • 1 jó bögre víz (a pontos mennyiség a lisztek és a krumpli minőségétől függ)
Letakarva kelni hagytam kb. 1 órát.

Palacsintasütőben kevés olajat forrósítottam, és közben jó tenyérnyi, lapos darabot formáztam egy félökölnyi tésztából (kicsit liszteznem kellett a külsejét, hogy ne ragadjon). Beleraktam a forró olajba, és lassan megsütöttem mindkét oldalát, így a belsejének is volt ideje átsülni. Papírtörlőre kiszedtem, majd kedvenc feltétemmel, tejföllel és füstölt sajttal tálaltam. (Maga a tészta tej- és tojásmentes, így natúr változatban vagy tejmentes feltéttel vegánoknak is megfelelő.)

Ebből a tésztamennyiségből mérettől függően 10-15 darab lángos lesz. Frissen a legjobb, a maradék nyers tészta pedig remekül bírja a hűtést. Másnap sütés előtt kb. 1 órával kivettem a hűtőből, fakanállal átkevertem, és letakarva állni hagytam. Ugyanolyan jó állagú lángosok lettek belőle, mint első nap a megkelt tésztából.

A receptet Siccikénél találtam. Köszönet érte!

Idő: kb. 1,5 óra a tálalásig; ebből kb. fél óra munka (tészta összeállítása + sütés)
Pénz: kb. 200 Ft a tészta + 600 Ft az összesre bőven elegendő tejföl és sajt
Hazai alapanyagokból.

Egyszerű barackos pite (vegán)

Hirtelen felindulásból dobtam össze egyik este ezt a kis süteményt (és másnap lefényképeztem a maradékot):

A Kókuszos lepény tésztáját használtam alapnak, de ezúttal feleztem a mennyiséget, mivel a tetejére nem szántam tésztát. Kiolajozott piteformába igazítottam úgy, hogy körben a szélén pereme legyen. Megszórtam őrölt fahéjjal, majd kiraktam felcikkezett kopaszbarackkal (de például szilvával sem lehet rossz...), és megszórtam egy evőkanálnyi barnacukorral. 180 fokon 30 perc alatt sült meg, előmelegítés nélkül. Így lett könnyed, ízletes desszert a nyersen nem annyira finom barackokból (az igazán érett, ízletes gyümölcsöt ugyanis inkább megeszem úgy, ahogy van, mindenféle "trükközés" nélkül).

Idő: legfeljebb 10 perc munka + 30 perc sütés
Pénz: kb. 100 Ft az egész, ami 6-8 szeletet kiad
Hazai alapanyagokból.

2009. augusztus 6., csütörtök

Zöldséges paradicsomszósz

Ennek a szósznak az ötlete meglehetősen régre nyúlik vissza: egyetemista koromban igen sok tésztaételt fogyasztottam - lévén könnyen, gyorsan elkészíthető, laktató, és nem utolsósorban olcsó. Ezek egyike a spagetti volt, akkor még bolti szósszal. Az összetevőket olvasgatva azonban egyből elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy nyári szünetben házilag készítsek valami hasonlót. Hiszen szezonban sokkal olcsóbban kijön, még úgy is, hogy nem saját termésből készül, hanem meg kell venni a hozzávalókat a piacon. No meg így el lehet tolni az arányt a zöldségek javára, és az sem baj, ha a hagyma kimarad (már akkor sem rajongtam érte). Ki is találtam, hogy mindössze annyit kell tenni, hogy készítek egy jó sűrű paradicsomos alapot, amiben megfőzöm a felkockázott zöldségeket, majd az egészet beüvegelem (stílszerűen ugyanazokba az üvegekbe, amikből a tél folyamán kiettem a gyári szószt).

Idén a sokadik házi utántöltést is megérték az üvegek:

3,5 kg kemény húsú, rostos fajta paradicsom héját lehúztam (olyan érett volt már, hogy forró vízbe mártás nélkül is lejött - amellett, hogy kényelmesebb tisztítani, az íze is jobb), majd a belsejét felkockáztam, és a darabokat a legnagyobb fazekam aljába raktam át kézzel (így a tál alján összegyűlt vékony lé nem került bele - ezt megittam így frissen). Aztán összevágtam a belevaló zöldségeket is: ez vastag húsú paprika, sárgarépa, petrezselyemgyökér és zeller szokott lenni, változó arányban (ahogy épp van). Mivel én zöldséges szószként fogom ezt fogyasztani (legegyszerűbben így), ezért jól felzöldségelem: az összevágott zöldségek térfogata legyen valamivel több, mint a paradicsomkockáké volt (most például kb. 1 kg répa, 4 csomó gyökér, 2 zeller és kb. 1 kg paprika került bele). Ezután feltettem a paradicsomot főni, majd mikor engedett valamennyi levet, hozzátettem a zöldségeket is. Időnként megkeverve addig főztem, amíg haraphatóra puhult benne minden (a gyökérzöldségeket érdemes ellenőrizni, addigra a paprika is jó). Nem szoktam ilyenkor fűszerezni, hanem majd felhasználáskor, kedvem szerint (némi só és valamilyen friss zöldfűszer szokott még utólag kerülni bele - így sosem "egyen-ízű"; a rengeteg zöldségtől egyébként nagyon gazdag íze van). Mártásos üvegekbe kanalaztam (400 ml-es üvegeket használok, mert ennyi szósz szerintem pont elég 2 adag tésztára), celofánnal bélelt fedővel lezártam, pár percre fejreállítottam, majd szárazdunsztban hagytam kihűlni. Ebből a mennyiségből 9 üveggel lett.

(Húsos változatban is felhasználható, összefőzve némi lepirított darált hússal vagy virslivel. Ez esetben kevesebb, legfeljebb fele ennyi zöldséget tennék ugyanennyi paradicsomhoz.)

Idő: kb. 3 óra volt előkészítéssel együtt, de mindent kézzel aprítottam
Pénz: kb. 100 Ft / üveg (ami 2 adag tésztára elegendő majd)
Csupa hazai alapanyagból.

Meglepetés

Ez várt ma reggel a postaládámban:

Jókaja, köszönöm szépen! Sokszor meg foglak emlegetni róla, mivel igen szívesen foglalatoskodom házi kenyérsütéssel!

2009. augusztus 5., szerda

Zakuszka 2009


Idén sem akartam kihagyni a zakuszkakészítést, és úgy jött ki, hogy a hétvégi piacoláskor mindegyik szükséges összetevőt sikerült beszereznem hozzá, igen kedvező áron. Illetve a padlizsán egy kicsit kevesebb volt, kaptam viszont mellé ráadásnak két kis patiszont - aztán úgy döntöttem, hogy azt épp jó lesz apróra kockázva belefőzni még (a cukkinivel együtt). Elvégre a padlizsán helyett más zöldségeket is szoktak ajánlani bele (két éve például fejtettbabbal készítettem, és azzal is nagyon finom volt).

Kaldeneker György receptjét használtam most is, akárcsak tavaly. Ezúttal viszont a grill helyett idebent sütöttem meg a padlizsánokat - 200 fokon 1 óra elég volt nekik, előmelegítés nélkül, félidőben átforgatva, majd az elzárt sütőben hagyva még egy ideig. A kézi paprikakockázás helyett bevetettem a húsdarálót, így csak a többit kellett késsel összeaprítani. A hagymát most is kihagytam, és megint valamivel több ideig kellett főznöm a megfelelő állag elérése érdekében.

Idő: ráment egy fél nap, de 4 liter zakuszka lett belőle
Pénz: 800 Ft összesen, vagyis egy százasba van egy fél literes üveg (azért pont ekkorákba töltöttem, mert az épp elég 4 adag zakuszkával rakott krumplihoz, ami nagy kedvenc az egyszerűen elkészíthető ételek között) - ha valaki a boltban kaphatónál lényegesen olcsóbban szeretne finom zakuszkához jutni, érdemes házilag készítenie
Természetesen magyar alapanyagokból.

---------------------

Utólagos kiegészítés:
Amikhez felhasználtam:

2009. augusztus 4., kedd

Igazi szilvalekvár!

Végre ilyenem is van! A hétvégén igen kedvező áron sikerült finom, jó érett, édes, magvaváló fajta szilvához jutnom, ebből főztem lekvárt.

A szilvát megmostam, kimagoztam, négybe vágtam. A legnagyobb vastag aljú fazekam aljába öntöttem kb. 1 dl vizet, majd teleraktam az előkészített szilvával. Lángelosztót is tettem alá, úgy kezdtem melegíteni: először nagy lángon, lefedve, majd amikor már átmelegedett az egész és a szilva kiengedte a levét (kb. 1 óra elteltével), levettem a fedőt, és kis lángon főztem tovább. Így épp csak forrt, és hatékonyan párologhatott belőle a nedvesség. Nem kevergettem állandóan, csak időnként néztem rá; majd a vége felé már gyakrabban (a főzéshez használt edény hőelosztásától és a tűzhely beszabályozásától függ, hogy milyen gyakori átkeverés mellett nem ég le az alja). Szép lassan besűrűsödött, és az íze is koncentrálódott, miközben remek illatok terjengtek a konyhában. Üvegekbe kanalaztam, lezártam, és egy plédbe csavarva hagytam kihűlni. Kb. 7 kg szilvából, mintegy 10 óra főzés után lett bő 2 liter lekvár, de garantáltan natúr, garantáltan igazi! A nagy sikerre való tekintettel a maradék szilvából ismétlés is volt, vagyis 14 kg szilvát dolgoztam fel, és ebből lett bő 4,5 liter lekvárom (aszalni és befőttnek meg majd veszek másik szilvát).

Idő: kb. 10,5 óra az előkészítéssel együtt, de nem kell folyton mellette lenni
Pénz: kb. 120 Ft / Nagymama lekváros (370 ml-es) üveg, és ebben a gázszámla is benne van
Naná, hogy 100% magyar alapanyagból!

Utólagos kiegészítés:
Amikhez felhasználtam:

2009. augusztus 2., vasárnap

Hasábburgonya és zeller a sütőből

A különféle fasírtokat már elég régóta így sütöm, egy ideje pedig erre is rászoktam:

A krumplit meghámozom, és nem túl vastag hasábokra vágom. Tányéron, csomójára "mérem ki" az adagokat. Az egészet egy nagy tepsire borítom, majd kézzel összeforgatom adagonként 1 evőkanálnyi olívaolajjal, és vékonyan szétterítem az egészet (nem baj, ha nem egy réteg, de azért ne legyen nagyon vastagon). 200 fokon, légkeverésen 25-30 perc alatt megsül. Légkeverés nélkül is működik, csak akkor félidőben érdemes egy lapáttal óvatosan átforgatni. Tálalás után, a tányéron enyhén sózom. Zellerimádóknak a zeller is nagyon finom így, illetve ha fel akarom dobni egy kicsit a sima sült krumplit, akkor egy részét lecserélem erre (mint most is). 1 adagért nem tartom érdemesnek felfűteni a sütőt, de többért már igen - itt egyszerre megvan, és időben sem járok sokkal rosszabbul, mintha több körben sütögetném serpenyőben. Köretnek is jó lenne, de én nagyon gyakran csak egy kis mártogatót fogyasztok hozzá (pl. fűszeres paradicsomszószt vagy valamilyen zöldfűszerrel elkevert tejfölt).

Az ötleten a NoSalty webszakácskönyvben akadt meg a szemem.

Idő: kb. 35-40 perc a tálalásig (az előkészítéshez szükséges idő mennyiségfüggő)
Pénz: kb. 50 Ft / jó nagy adag, csak krumpliból még olcsóbb
Nálam a zöldség mindig hazai (ráadásul környékbeli termés), az olívaolaj viszont nyilván nem.

2009. augusztus 1., szombat

Patiszonpörkölt krumplival

Gyors és egyszerű ebédem volt tegnap az alábbi:

1 közepes patiszont kettévágtam, magjait egy teáskanál segítségével kiszedtem. A többit felszeleteltem, majd krumplihámozóval levágtam mindegyikről körbe a héjat (így nem volt nehéz követni a cakkokat). Utána felkockáztam, meg kb. ugyanannyi krumplikockát is tettem még hozzá (4 közepes krumpli, nem túl nagyra darabolva, hogy hamar megfőjön). Vastag aljú, mély serpenyőben kevés olajat forrósítottam, majd rátettem az előkészített zöldségeket, és kevergetve átpirítottam. Aztán öntöttem rá kb. 1,5 dl vizet, meg fűszereztem sóval, őrölt paprikával és őrölt köménymaggal (elég sok fűszert felvesz, mehet bátran). Összekevertem, majd lefedve, kis lángon addig pároltam, míg a krumpli megpuhult. Időnként rá-ránéztem, hogy esetleg kell-e alá víz. A patiszon egy része szétfőtt, és remekül besűrítette az egészet. Most magában ettem, a krumplival elég tartalmas így is, de persze egy kis friss kenyér sem rontotta volna el. Meg egy kis belefőzött paprika, meg paradicsom, meg egy kis zöldfűszer a tetejére - lehetett volna fokozni, de ezek nélkül is ízlett a maga egyszerűségében. 1 adag, de az bőséges (kenyérrel kiegészítve kettőt is kitett volna).

Idő: 30 percen belül tálalva
Pénz: kb. 100 Ft
Hazai alapanyagokból.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails