2009. január 11., vasárnap

Tündérkarikák

Úgy látszik, nekem a hideg idő hozza meg a karácsonyi hangulatot :) Persze valahol tudtam én azt, hogy nem normális dolog, hogy december elején még biciklivel voltam Szegeden a karácsonyi vásárban (pedig hosszú túrára hidegben nem megyek). Mindenesetre a napokban megint olyat sütöttem, ami simán elment volna karácsonyi aprósüteménynek, sőt, akár még a fára aggatva is. Kellemesen fűszeres, ropogós, és nagyon könnyű elkészíteni.

A recept eredetijét Sylvia blogjában olvastam, 'Fairings' néven. Én tudok angolul, ennek ellenére nem szívesen tűzdelem angol szavakkal az amúgy magyar nyelvű írásaimat. Így hát a recept reformosítása mellett azon is elgondolkodtam, hogy hogyan is nevezném ezt magyarul. Nem szó szerinti fordításra véve a dolgot beugrott, hogy az eredeti megnevezés akár a 'fairy' meg a 'rings' szó összetolása is lehetne, annak a magyarítása meg még illik is ide ;) No és persze akkor már egy ennek megfelelő formát választottam :)

Az átalakítás után nálam ez lett a tésztából:

  • 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt (utólagos kiegészítés: fele zabpehelyliszttel sokkal jobb állagú lesz mind a nyers tészta, mind a kisült keksz, tehát inkább 10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt és 10 dkg zabpehelyliszt legyen)
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1 teáskanál őrölt fahéj
  • 1 teáskanál őrölt gyömbér
  • 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
  • 2 evőkanál lágy sötétbarna nádcukor (édesszájúaknak ízlés szerint több; a formázás miatt pedig fontos, hogy minél apróbb kristályok legyenek)
  • 1 dl étolaj (úgy szemre)
  • 2 evőkanál rum (kihagyható, csak akkor több víz kell)
  • kb. 1 dl víz, hogy lágy, de éppen nem ragadós tészta legyen belőle
Kikent sütőlemezre nyomtam a keksznyomó segítségével. Nekem 180 fokon 12 perc alatt sült meg (amikor kezd barnulni a széle, akkor már jó; kihűlve valamivel sötétebb lesz az egész, tehát nem kell aggódni, ha még sületlennek néz ki). Kb. 60 darab lett ebből a tésztamennyiségből.

4 megjegyzés:

gabojsza írta...

Szépek lettek! Épp a napokban vettem nagyon apró szemcséjű nádcukrot, nem porcukor, de majdnem:-)

Gabriella írta...

Köszi ezt a két aprósüteményes receptet. Abszolút a mi ízvilágunk.
üdv,
Gabriella

Judit írta...

Régóta vágyom már egy jó kis egyszerű kekszreceptre, és ez nagyon tetszik. Ráadásul nem kell vajjal mancsolni. Kipróbáltam - és nagyon finom lett, de borrrzasztó kemény. Ha volna papagájom, kapna belőle csőrkoptatónak... Viszont így is hamar elfogyott, úgyhogy nekifutok újra.
Három dolgon változtattam: csak fahéjat tettem bele, mert a többi fűszer nekem erős - cukor helyett 5 deka áztatott datolyát leturmixoltam - nincs keksznyomóm :( ezért korongokat lapítottam. Ja, és 25 percig sültek.
Szerinted mit tegyek, hogy omlós legyen? Szódabikarbónával próbáltad már?

Dulmina írta...

Nekem akkor lett keményebb, mikor nem mertem elég lágyra hagyni a nyers tésztát (a keksznyomó azért is hasznos ezekhez, mert az azzal jól formázható tészta nyújtani mindenképpen túl lágy, és kézi formázáshoz is határeset). De mivel nem volt túl vastag, végülis ropogós keksz kategóriában hamar elfogyott. Egyszer meg elfelejtettem visszazárni a fémdobozát, és a levegő páratartalmát magába szedve megpuhult (mint mondjuk a mézeskalács). Ezt a receptet még nem próbáltam szódabikarbónával, de más kekszeket már igen, és azok mind inkább ropogósak, mint omlósak.
Úgyhogy én lágyabbra hagynám a tésztát és vékonyra formáznám (így sokkal hamarabb megsül, nem szárad ki annyira). Ha pedig még mindig kemény, a mézeshez hasonlóan lehet állni hagyni, hogy puhuljon.
Remélem, a következő adag már nem csak ízre lesz jó, hanem állagra is!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails