Padlizsánpástétom télire (vegán)

Valamikor nyár elején igazán megnyerő kinézetű és összetételű padlizsánkrémet találtunk a falu egyik abc-jében, ráadásul a reform- és bioboltok hasonló termékeinél lényegesen olcsóbban. Először csak egy üveggel vettünk kóstolóba, ami annyira bejött, hogy aztán szép apránként kifosztottuk a boltot, hiszen a zakuszkánk már elfogyott, a hozzávalók szezonja meg még távolabb volt, hogy elkészíthessük magunknak. Most azonban már van bőséggel padlizsán és kápia paprika a piacon, és a címkét se dobtuk ki, úgyhogy belevágtunk a házilagos elkészítésbe. Hasznos időtöltésnek bizonyult a dolog, nagyon ízlik a végeredmény.

Hozzávalók 5-6 literhez
3 kg kápia paprika
6 kg padlizsán
1 kg Lucullus paradicsom (vagy 2 kg léparadicsom, aminek csak a sűrejét használjuk fel)
2 dl olaj
7 kis fej fokhagyma
4 teáskanál só
ízlés szerint csípős paprika (elhagyható)

Hosszában kettévágjuk a paprikát és eltávolítjuk a csumáját. Beáztatott cseréptálba rakjuk, és hideg sütőben indítva 200 fokon 1 órát sütjük, majd a lefedett tálban hagyjuk kihűlni (nekem Európa-tálam van, ezt ügyesen "parkettázva" teleraktam, annyira, hogy éppen rá tudjam tenni a fedelét; így elnyelte az összeset egyszerre). Ezután lehúzzuk a héját. (Ha sok levet engedett, az nem kell a pástétomhoz; ételízesítőnek viszont remek, mondjuk egy zöldségpaprikást felengedni. Kifacsarni vagy lecsöpögtetni nem kell, elég csak nagyjából leönteni róla.)

Egy rétegben tepsire rakjuk a megszurkált padlizsánt, és 180 fokon, légkeveréssel 1 órát sütjük, majd a tepsin hagyjuk kihűlni (a tűzhely tepsire meg a második legnagyobb tepsim tele lett a 6 kg padlizsánnal, úgyhogy teljes kihasználtsággal ment a sütés). Félbevágjuk és kanállal kikaparjuk a húsát a héjából, és a levét is fölfogjuk (ennek nem lesz sok).

Forró vízbe mártjuk a paradicsomot, és lehúzzuk a héját. Ha lédús fajta, akkor felcikkezzük és egyet főzünk rajta, majd szűrőkanállal kiszedjük a sűrejét. (A krémhez csak ezt használjuk föl, a vékony léből pedig lehet leves, üdítőital, vagy megfelelő ételbe belerakhatjuk zöldségalaplé vagy víz helyett.)

Húsdarálón áthajtjuk az előkészített paprikát, padlizsánt és paradicsomot (mehet egy edénybe mind, mert egyszerre kellenek majd).

Megtisztítjuk és vékony szeletekre vágjuk a fokhagymát.

Vastag aljú, legalább 6 literes fazékban megmelegítjük az olajat, és kevergetve megpuhítjuk rajta a fokhagymát, de nem várjuk meg, míg elszíneződne. Hozzáadjuk a ledarált zöldségféléket és a sót, és időnként megkeverve jól átforraljuk. Akkor kész, mikor már állandó keverést igényel, azzal leállva rögtön csapkod.

Csírátlanított üvegekbe szedjük, celofánnal bélelt fedővel lezárjuk, öt percre fejreállítjuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Szendvicskrémnek, tésztaszósznak vagy akár pizzafeltétnek is kiváló.
 

Szezámmagos sült padlizsán (vegán)

Az utóbbi időben több helyen is láttam különféle "reform" magokat - például kölest, hajdinát, tönkölybúzát stb. - a gyorsrizshez hasonló főzőtasakos kivitelben. Praktikusnak kétségtelenül praktikus, ám gyors fejszámolással hamar megállapítottam, hogy a legtöbb esetben igen borsos ára van a kényelemnek. Hiszen főzőtasak nélkül, egyszerűen csak vízben is megfő akármelyik ugyanúgy, a mérés meg a szűrés a plusz teendő.

Amikor viszont kétszer átszámolva meg a polcra kiírt kilónkénti egységár szerint is korrektnek találtam az ajánlatot, vettem egy doboz kölest kipróbálásra. Azzal persze tisztában voltam, hogy a sós vízben főtt natúr köles önmagában nem lesz valami nagy ízélmény, na de a dobozon szereplő receptajánlatok szerint nem is arra szánta a gyártó sem. Ezúttal fűszeres, szószos zöldségek körete lett, és nem bántam meg, hogy kipróbáltam.

Hozzávalók 2 személyre

• 4 kis padlizsán (az enyém nem a megszokott duci, hanem hosszú, karcsú fajta volt)
• 1 evőkanál szezámsó
• kb. 2 evőkanál olaj
• 4-5 paradicsom
• 2 paprika
• 20-25 friss bazsalikomlevél
• só
• 12,5 dkg köles (főzőtasakosból 1 csomag, ömlesztettből 1/2 bögre)
• 1 evőkanál szezámsó

Hosszában félbevágjuk a padlizsánt, majd éles késsel óvatosan bevagdossuk a húsát, ügyelve, hogy a héja ép maradjon. Szilikon sütőlappal bélelt tepsibe fektetjük a vágott oldallal lefelé. 200 fokon 20-25 percig sütjük (nem szükséges előmelegíteni a sütőt). Annyi olajat adunk a szezámsóhoz, hogy folyós, könnyen kenhető keverék legyen. Megfordítjuk a padlizsándarabokat, megkenjük a tetejüket a szezámsós olajjal, és pár percre visszatesszük a sütőbe.

Megfőzzük a kölest a dobozán található útmutatás szerint, illetve az ömlesztettet háromszoros térfogatú vízben, pici sóval.

Meghámozzuk és felcikkezzük a paradicsomot, majd kis lábosban addig főzzük, míg legnagyobb része szósszá esik szét. Ekkor hozzáadjuk az apróra vágott paprikát, és addig főzzük, míg az puhulni kezd, de még roppanós. Ízesítjük az összevágott bazsalikommal és csipet sóval.

Tálaláskor tányérra terítjük a kölest, megszórjuk szezámsóval, rátesszük a padlizsánt, és meglocsoljuk a lecsós szósszal.

Tipp: nyugodtan süthetünk több padlizsánt (amennyi ráfér a tepsire, természetesen arányosan több szezámsós olaj kell a kenéshez); a maradék kihűlve is nagyszerű, például kenyér mellé kikanalazva a héjából.
 

Sült zöldségcsiga árpagyönggyel (vegán)

Ez a látványos - és nem kevésbé finom - egytálétel volt a vasárnapi ebédünk. A színes kavalkád alatt ott lapul a köret is, a zöldségek társaságában ízletesre párolódott árpagyöngy.

Hozzávalók 3-4 személyre

• 2 kisebb padlizsán
• 1 közepes méretű, zsenge cukkini (fontos, hogy ne legyenek kemények a magjai)
• 4 paradicsom (lehetőleg kemény húsú, nem lédús, például Lucullus)
• 1 fej fokhagyma
• 1/2 bögre árpagyöngy (vagy barna rizs is jó)
• 1 bögre víz
• 1 teáskanál olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring)
• 5 evőkanál olívaolaj
• só

Sütőben is használható, tehát műanyag részeket nem tartalmazó, szigorúan csupa fém (!) lábas aljára szórtam az árpagyöngyöt, ráöntöttem a vizet, ízesítettem csipet sóval. 1/2 cm vastagságú karikákra vágtam a zöldségféléket, és a lábas széléről indulva felváltva berakosgattam az élre állított korongokat, némileg elcsúsztatva, csigavonalban. Először a nagyobb átmérőjű darabokat használtam fel, így beljebb, a szűkebb helyre került az apraja. Végül középre tettem a fokhagymát. (A kimaradt szeleteket az edény széléhez csúsztattam be a minta mellé, így nem rontották el az összképet, de nem is dobódtak ki.) Megszórtam sóval és fűszerkeverékkel, majd megcsorgattam az olívaolajjal (kanálból, így vékonyabb sugárban, szinte csak csepegtetve jobban eloszlott, és biztosan nem lódult ki nagyobb mennyiség). Rátettem a lábas fedelét (műanyag fedőgomb kizáró ok!), és hideg sütőben indítva 200 fokon 60 percig sütöttem, majd levettem a fedőt és visszatettem az ételt az elzárt sütőbe még néhány percre.

Ötlet: GoodFood
 

Padlizsános tészta (laktovegetáriánus)

A tegnap félretett utolsó padlizsánból készítettem ma ebédre ezt az egyszerű, de igazán ízletes tésztaételt.

Hozzávalók 2 személyre

• 1 padlizsán
• 2 gerezd fokhagyma
• 4 dl hámozottparadicsom-befőtt (vagy 1 konzerv)
• 25 dkg tojásmentes durum spagetti
• 3 evőkanál olívaolaj
• 1 teáskanál olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring)
• 1/2 kávéskanál csípős paprika (ízlésünktől és persze a paprikától függően lehet több/kevesebb - én azért óvatos duhaj voltam)
• só
• 5 dkg sajt (füstölt, fűszeres házi sajtot használtam)
  
• friss bazsalikomlevelek

1 cm vastagságú szeletekre vágtam a padlizsánt, majd azokat kis csíkokra aprítottam. Vastag aljú, mély serpenyőben fölmelegítettem 1 evőkanál olajat, rátettem a padlizsáncsíkok felét, és nagy lángon, állandóan kevergetve addig sütöttem, míg arany színű lett és megpuhult. Kiöntöttem egy tányérra, és ugyanígy megsütöttem a padlizsáncsíkok másik felét is (azért célszerű két menetben csinálni, mert így gyorsan átmelegszik és tényleg egyenletesen sül - pár perc alatt megvan, tehát nem sok többlet idő és energia). Ismét fölmelegítettem 1 evőkanál olajat, és kevergetve kb. 1 percig pirítottam rajta az apróra vágott fokhagymát. Hozzátettem a kisebb falatnyi darabokra vágott paradicsomot a levével együtt, beleszórtam a fűszereket, és kis lángon kb. 10 percig rotyogtattam. Közben megfőztem a tésztát a szokásos módon. A paradicsomszószba kevertem a sült padlizsánt, majd az egészet összeforgattam a leszűrt tésztával. Tányérokra szedtem, megszórtam reszelt sajttal, végül friss bazsalikomlevelekkel díszítettem.

Forrás: GoodFood
 

Grillezett zöldségnyárs (vegán, mézzel)

Eljött a készletkisöprés ideje a hétre bevásárolt zöldségfélék maradékaiból (holnapra még félretettem egy padlizsánt, szombaton meg úgyis jön az utánpótlás). Ebbe az ételbe épp ilyen 'egy kis ez, egy kis az' összeállításban kellettek, kiegészítve a kertben szüretelt koktélparadicsommal.

Hozzávalók 2 személyre

• 1 kisebb padlizsán
• 1 kisebb cukkini
• 2 kisebb fej hagyma
• 3 paprika
• 36 koktélparadicsom

a mázhoz:

• 2 evőkanál mustár
• 2 evőkanál méz
• 2 evőkanál olívaolaj
• 2 evőkanál napraforgóolaj
• 1 teáskanál olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring) - bors helyett használtam
• 1 kávéskanál só

továbbá:

• 12 nyárspálca

Fél órára vízbe áztattam a fapálcákat (így nem égnek majd meg). Falatnyi darabokra vágtam a zöldségféléket, és vegyesen ráhúzgáltam a nyársakra (a hagymával "csaltam" és Istinek osztottam mindet, aminek ő nagyon örült). Tálkában összekevertem a máz hozzávalóit, és ecsettel rákentem a zöldségnyársakra, amiket a pálcák hosszánál valamivel keskenyebb tepsire raktam, így a két szélén megtámaszkodtak a nyársak és középen nem ért le a zöldség az aljára. (Érdemes lett volna alufóliát teríteni a tepsibe, megkönnyítve ezzel a mosogatást - no, majd legközelebb!) 200 fokra melegített sütőbe tettem, és légkeverés+grill fokozaton 15 percig sütöttem, amíg szép színt kaptak. (Lassan öt éve megvan már ez a tűzhely, épp ideje volt kipróbálni ezt az üzemmódját is. Csíkosak ugyan nem lettek a zöldségfalatok, de forgatás nélkül is remekül megsültek minden oldalról.) Tálalás előtt még egyszer megkentem őket a mázzal. Vegetáriánus főételként ettük, így ketten el is pusztítottuk mindet azon frissiben.

Tipp: a végén kimaradt egy kis máz, amit aztán puhára főzött, majd krumplinyomóval áttört barna lencséhez kevertem némi sóval kiegészítve, így remek pástétom lett belőle.

Forrás: GoodFood 2012. július (Fényes-rácsos zöldségnyárs)
 

Töltött padlizsán olaszosan (laktovegetáriánus)

Az idei első padlizsánok töltve kerültek a tányérunkra, miután a kerti szemlén megállapítottam, hogy már van elegendő friss koktélparadicsomunk ehhez az igazi olaszos fogáshoz.

Hozzávalók 4 személyre

• 4 padlizsán
• 1 fej vöröshagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• kb. 40 szem koktélparadicsom
• 10 dkg (magozott, zöld) olívabogyó
• 20-25 dkg sajt (füstölt házi sajtot használtam - ezúttal mozzarella helyett)
• 1 marék friss bazsalikomlevél
• 1 marék kenyérmorzsa
• só
• olaszos fűszerkeverék (szárított szurokfű, borsikafű, bazsalikom, rozmaring) - bors helyett használtam
• olívaolaj

Hosszában félbevágtam a padlizsánt, és karalábévájóval kikapartam a belsejét úgy, hogy kb. 1 cm vastag fala maradjon. Tepsire raktam, megkentem olívaolajjal (olajba mártott ecsettel érdemes kenni, a ráöntött vagy csepegtetett olajat szivacsként beszívja), lefedtem alufóliával, és 200 fokon puhulásig sütöttem (kb. 20-25 perc).

Közben apróra vágtam a kikapart padlizsándarabokat, valamint megtisztítottam és szintén apróra vágtam a kétféle hagymát. Vastag aljú edényben fölmelegítettem 1 evőkanálnyi olajat, üvegesre pároltam rajta a hagymát, rátettem a padlizsánt, enyhén sóztam, és gyakori kevergetés mellett puhára pároltam. Hozzáadtam a koktélparadicsomot és a fűszerkeveréket, és így is pároltam még néhány percig. A tűzről levéve belekevertem az apróra vágott olajbogyót, a felkockázott sajtot meg az összetépett bazsalikomot is.

Az időközben megpuhult padlizsáncsónakokba kanalaztam ezt a tölteléket, megszórtam kenyérmorzsával, megcsepegtettem olívaolajjal (kanálból, így nem lódult meg túlzottan), és visszatettem sülni - immár alufólia nélkül -, amíg meg nem pirult a teteje (kb. 15 perc). Melegen és kihűlve egyaránt finom vegetáriánus étel lett, jó ötlet volt duplázni az adagot.

Forrás: GoodFood 2012. május (tőlem szokatlan módon nem is sok változtatással :)
 

Zakuszka 2011 (vegán)

Végre ez a befőzés is sorra került a múlt héten. A Tanyán termett paprika, paradicsom és főzőtök került bele, egy kis korábban eltett sült padlizsánnal kiegészítve (utóbbira azért volt szükség, mert a fejtettbab-termés messze alulmúlta a várakozást). Saját vetésű, friss bazsalikom volt a fűszere. Ezúttal a tököt nem kockáztam, hanem azt is áthajtottam a húsdarálón, a paprikához hasonlóan. 9 db 0,5 literes üveggel lett, jól be kell majd osztanunk!

Részletes zakuszkareceptet a Kifőztük magazin 2011. augusztusi számába írtam.
 

Lecsó, szerintünk (vegán)

Egy piszkozat három héttel ezelőttről. Na igen, így sem siettük el az idei első lecsót, de ugye a megfelelő minőségű és árú alapanyagok szezonját ki kell várni (addig meg azt élvezni, aminek éppen akkor van a szezonja). Azóta már többször volt ismétlés, meg üvegbe is tettünk el, meg még fogunk is. Mert lecsóból sosem elég!

Végre már elég olcsó a friss, kiskerti, napérlelte paprika és paradicsom a piacon, így múlt hétvégén elkészítettük Istivel az idei első lecsót.

Nem bonyolítottuk túl, hiszen a belevaló paprika meg paradicsom magától is ízletes. Mindössze egy kis só és egy kis friss bazsalikom a fűszere, alá pedig egy kis hidegen sajtolt napraforgóolaj került. Előbb a felcsíkozott paprikát sütögettem rajta, míg összeesett, majd hozzátettem a meghámozott és falatnyi darabokra vagdosott paradicsomot is, és pár perc alatt összefőztem. Akkor jó, ha a paprika még épp roppanós és a paradicsom se ment túlságosan szét.

A legnagyobb munka az előkészítés, ha az megvan, a főzés már gyorsan megy. A hámozást és a darabolást közösen csináltuk, s közben megtárgyaltuk a folytatást. Elvégre ahány ház, annyi lecsó, de azért hátha nem egymással szöges ellentétben álló módokon szeretjük. Amiben határozott véleményünk volt, az szerencsére egyezett, a többiből meg a fenti "recept" született.

Nagy szemű, leves befőzőparadicsom meg körteparadicsom került bele, annyira érett, hogy forró vizes trükközés nélkül is könnyedén le lehetett húzni a héját. A paprika most mind sárga volt, de egyébként szeretem, ha van közötte narancsszínű meg egészen pirosra érett is, és ha egyik-másik enyhén csípős, mert elporozta a méhecske, az is finom. Alak, méret nem számít, s még a fonnyadt is megteszi, ha egyébként illatos. A csutka és a magok nem az ételbe valók, csíkozás vagy karikázás pedig mindegy, a lényeg, hogy kisebb falatnyi darabok legyenek, ne nyúljon világnak, mikor kanalazzuk.

Isti kenyérrel ette, én csak úgy magában. Melegen, langyosan, kihűlve - mindenhogy jó, csak a hűtő-hideg állapotot nem szeretem.

Egy-egy bő kiló volt a paprika is meg a paradicsom is, utóbbi talán valamivel több, és ebből 3-4 adagnyi lecsónk lett. Ha úgy adódik, ki lehet egészíteni egy kis cukkinivel, padlizsánnal, csillagtökkel is; ezeket szintén megsütöm az elején a paprikával. Bazsalikom helyett lehet használni oregánót vagy kakukkfüvet, persze ezekből is a friss az igazi.
 

Lecsós-rizses egytál (vegán)

A fagyasztókiürítés egyik utolsó lépéseként a hét folyamán előkerült a mélyből három fél padlizsán, amikről a beirdalás alapján könnyen kitalálható volt, hogy sültként került be oda. Ilyenkor még úgysem veszek frisset, így elmegy, mert aztán ha megéri az újabb padlizsánszezont, akkor ugye ott kallódik további hosszú hónapokig, utána meg egyre csak nő az esélye, hogy a tányér helyett a komposztálóban végzi. Gondolkodtam, mibe is lehetne elsüllyeszteni egy ilyen se íze, se bűze minőségű hozzávalót. Kerüljön mellé valami ízletes, fűszeres, ez világos; meg legyen tartalmas is, mert egyfogásos ebédként kerül majd asztalra. Rizs, darált paprika meg paradicsom, friss kakukkfű - pazar, indulhat a főzőcske!

A padlizsánokat még reggel kivettem a fagyasztóból egy tányérra, és megvártam, míg felengednek (pár óra). Ekkor kikapartam őket a héjukból, és később így adtam a készülő ételhez. (Elfekvő sült padlizsán helyett a frisset - 1 nagy vagy 2 kisebb darabot - felkockázva megsütöttem volna serpenyőben egy pici olajon, és így használtam volna helyette.)

2-3 evőkanál olívaolajon kevergetve átpirítottam 1 bögre (2,5 dl) barna rizst, majd felöntöttem 2 bögre vízzel. Ízesítettem 1 evőkanál zöldségkeverékkel és 1 teáskanál tengeri sóval, és forrás után kis lángon, lefedve majdnem puhára pároltam. Ezután hozzáadtam az előkészített padlizsánt, valamint 1 Kubus üveg (330 ml) "lecsó-szószt" és még 3-4 dl vizet (egy részével ki lehet öblíteni az üveget, így semmi sem vész kárba). Addig főztem tovább, míg megpuhult a rizs és az egész étel valamelyest besűrűsödött. Közben időnként megkevertem, adtam hozzá 1 evőkanál pirospaprikát, meg beletépkedtem 1 csokor friss kakukkfű leveleit (ennek hiányában használható más zöld fűszer, ha úgy jön ki, akár 1 teáskanálnyi szárított is megteszi). Ez a mennyiség 4 adag, amit mi egy nekiülésből eltüntettünk, mert jólesett a repeta.
 

Szezámkrémes sült padlizsán (vegán)

A hummusz kapcsán nagyon bejött nekem a szezámsó-olívaolaj-borecet hármas, azóta csicseri helyett sárgaborsóból is készítettem már ilyen fűszerezéssel krémet. Meg padlizsánkrémhez is olvastam ilyesmi ízesítést, és ez rögtön meg is mozgatta a fantáziámat, elraktároztam az ötletet a télire eltett sült padlizsán felhasználásához. Aztán a hétvégén sikerült szép, kicsi, formás padlizsánokat szereznem a piacon. Sajnáltam volna lepürézni őket, ezért inkább félbevágva megsütöttem, majd megkentem őket az ízesítőkkel, főétellé léptetve elő az összeállítást.

Szezámkrémes sült padlizsán
(vegán recept)

Hozzávalók (2 adaghoz):

• 4 kis padlizsán
• 5 evőkanál tahini (pirított, őrölt szezámmag)
  
• 3 evőkanál szezámsó
• 2 evőkanál olívaolaj
• 2 evőkanál almaecet vagy fehérborecet vagy citromlé
• kb. 2 evőkanál víz
• 2 paradicsom

Elkészítése:

1. A padlizsánokat megmossuk, szárukat eltávolítjuk. Hosszában kettévágjuk őket, és húsukat ferdén bekockázzuk, minél mélyebben, de arra ügyelve, hogy a héjukat ne vágjuk át.
2. Vágott oldalukkal felfelé egy tepsire rakjuk őket, majd be a sütőbe, és 200 fokra kapcsolva 20-25 percig sütjük. Amikor kezd barnulni a tetejük, akkor jó.
3. A kétféle szezámmagot összekeverjük az ízesítőkkel; szükség esetén vizet adunk még hozzá, hogy könnyen kenhető, de semmi esetre se folyós krém legyen belőle. (A tahini és a szezámsó aránya ízlés szerint változtatható, nekem ennyivel volt kellemes, se nem túl keserű, se nem túl sós.)
4. Ezt rákenjük az elősütött padlizsánokra.
5. Visszatesszük a sütőbe még 5-10 percre.
6. Paradicsomcikkekkel díszítve tálaljuk.

Idő: kb. 40 perc elteltével lehet enni, ebből kb. 10 perc munka
Pénz: kb. 200 Forint így szezonban
A zöldségek hazaiak voltak, a szezámkrém hozzávalói viszont alapvetően nem.

Szerb padlizsán (lakto-vega vagy vegán vagy húsos is lehet)

Az eltevés mellett természetesen friss fogyasztásra is jutott a zsák padlizsánból. A tavalyi nagy kedvenc, a Nyári rakottas mellett egy új receptet is kipróbáltam. Ezt kicsit több idő elkészíteni a rizsfőzés miatt, de alapvetően ez is egy egyszerű, ízletes és emellett tartalmas fogás. A tejföl elhagyásával (vagy helyettesítésével) könnyen vegánná lehet alakítani, de némi füstölt kolbász hozzáadásával (akár utólag, akár belerétegezve, attól függően, hogy van-e vega fogyasztó is) a húsevők kedvében is járhatunk vele.


Megfőztem 1 bögre barna rizst a szokásos módon.
2 közepes padlizsánt kb. 1 cm vastag karikákra vágtam, és serpenyőben, pici olívaolajon addig sütöttem a szeletek mindkét oldalát, amíg egy kis színt kaptak.
Felcikkeztem 6 közepes paradicsomot.
Mázas cseréptálba rétegeztem a hozzávalókat padlizsán - rizs - paradicsom sorrendben, ezt ismételgetve (nekem mély tálam van, így 3 ilyen sorozat belefért). A padlizsános réteget mindig enyhén sóztam, a paradicsomosra meg bazsalikomot szórtam.
Végül megkentem a tetejét 1 kis pohár (175 g) sűrű tejföllel.
Rátettem a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva fél óráig sütöttem; így összeértek az ízek és megpuhult a paradicsom is.


A kiinduló receptet a Mindmegettén találtam.

Idő: kb. 1,5 óra elteltével lehet enni, de csak fél óra munka van vele.
Pénz: kb. 400 Forint a fenti mennyiség (3-4 adag)
Hazai alapanyagokból, az olívaolaj kivételével.


A másik padlizsános finomságról is egy kép (amit ezúttal pataki tál helyett egy mázas cseréptálban készítettem, de ugyanolyan jó volt így is; ez alapból vegán):

Padlizsános-paprikás paradicsomszósz (vegán)

Nemrégiben friss fogyasztásra készítettem ilyet (egyszerűen serpenyőben sütve-pirítva hozzá a zöldségeket), és akkora sikere volt, hogy ismételni kellett, valamint a tavaly leírt (és két felvonásban is készített) zöldséges helyett idén inkább ezt a tésztaszósz-változatot tettem el télire is.


3 nagy padlizsánt (1,5-2 kg) apróra kockáztam, vékonyan kiolajozott tepsire terítettem, és kézzel összeforgattam még 1-2 evőkanálnyi olívaolajjal. 200 fokon addig sütöttem, amíg láthatóan pirulni kezdett a széleken, de még nem volt nagyon puha (kb. 20 perc, előmelegítés nélkül). Kb. 2 kg vastag húsú paprikát a csutkák eltávolítása után kis négyzetekre szabdaltam, és a padlizsánnal azonos módon megsütöttem (ennek már kb. 15 perc is elég, mert forró a sütő). Forró vízbe mártogattam kb. 2,5 kg paradicsomot, majd lehúztam a héját és apróra daraboltam a húsát. A kiengedett leve nélkül (ezt nemes egyszerűséggel megittam - nem kell, hogy hígítsa a szószt) egy nagy fazékba tettem a sült padlizsánnal és paprikával együtt. Jól átforraltam, majd literenként egy késhegynyi nátrium-benzoátot kevertem bele (bevállalósok elhagyhatják, én most inkább biztosra mentem). Előkészített üvegekbe töltöttem, celofánnal bélelt fedővel lezártam, és némi fejreállítás után szárazdunsztban hagytam kihűlni. Ebből a mennyiségből 12 db 4 dl-es üveg lett tele, és minden üveg 2 adag tésztára való szószt tartalmaz. Fogyasztáskor kiegészítem majd némi friss zöldfűszerrel, illetve aki igényli, ízlés szerint sózhatja is (vagy hozzám hasonlóan koronázza meg egy kis feta sajttal, ami ugye elég sós).

Ennek egy munkásabb, mindenféle héjtól mentes változatát itt írtam le tavaly. Ez a mostani sokkal kevésbé pepecselős, de ugyanolyan jó ízű; akit nem zavarnak az egyébként alig észrevehető héjak, nyugodtan készítse így.

Idő: kb. 2 óra
Pénz: kb. 80 Forint / üveg (2 adag)
Hazai alapanyagokból, az olívaolaj kivételével.

Padlizsánkrém télire (vegán)

Kedvező áron sikerült nagyobb mennyiségű padlizsánhoz jutni, így most ilyen is lett. A megszurkált padlizsánokat sütőben megsütöttem (200 fokon 1 óra, előmelegítés nélkül), langyosra hűlve kikapartam a héjukból, fakanállal keverve nagyjából összetörtem, majd úgy natúr beüvegelve kidunsztoltam. Szándékosan nem ízesítettem semmivel, hiszen nincs egyetlen kedvenc felhasználási módom, és nem akartam korlátozni a lehetőségeket. Tapasztalataim szerint inkább padlizsános zöldségfasírtban és egyéb ételekben végzi majd, mintsem kenyérkenceként. Bő 3 kg padlizsán fér egyszerre a tűzhely nagy tepsijére, és ezzel meg lehet tölteni 6 db Nagymama lekváros (370 ml) üveget.

Idő: kb. 3 óra mindenestül, de csak a hámozás és a beüvegelés a lényegi munka
Pénz: nekem most 60 Ft / üveg
Hazai alapanyagból.

Zakuszka 2010 (vegán)

Pár hónapja megismertettem keresztanyámmal a zakuszkát, és annyira megtetszett neki, hogy most, a szezon eljöttével együtt főztünk - neki egy adagot hagymával, nekem meg egyet hagyma nélkül. Az alap most is Kaldeneker György receptje volt, picit a rendelkezésre álló zöldségekhez szabva.


Került bele:

• 0,5 liter étolaj
• (5 nagy fej vöröshagyma, összevágva, mint a pörköltbe - ez az enyémből kimaradt)
• 1,5 liter darált paprika (kb. 2 kg friss, vastag húsú paprikából)
• 1 közepes cukkini, meghámozva, kibelezve, kis kockákra vágva
• a cukkininél valamivel kevesebb főzőtök ugyanúgy előkészítve (kevés volt a cukkini, de a tök remekül pótolta)
• 4 babérlevél
• 2 teáskanál szárított bazsalikom
• 1 liter paradicsom, lehéjazva, apróra vagdosva, a kiengedett vékony leve nélkül (kb. 1,5 kg friss paradicsomból)
• 7 dl natúr padlizsánkrém (kb. 1,5-2 kg egészben megsütött padlizsán kikapart húsa)
• 3 teáskanál só (a hagymásba 4, mert ő sósabban szereti a dolgokat)
  

Ebből lett valamivel több, mint 5 liter kész zakuszka.

Én ezt a legritkább esetben fogyasztom kenyérkenceként, inkább egyéb ételekbe építem be télen, mint például:

• Zakuszkás-sajtos lepény
• Zakuszkás-sajtos sült gombafejek krumplival
• Zakuszkával rakott krumpli
• Túrógombóc mellé
• Gombás-zakuszkás halrakottas rizzsel

Idő: kb. 4 óra alatt van meg egy adag mindenestül; amíg fő, közben folyamatosan lehet előkészíteni mindig a következő alapanyagot, illetve a végén az üvegeket
Pénz: 1600 Forint az egész adag
Hazai alapanyagokból, a fűszerek kivételével.

Mediterrán zöldségtál (vegán)

A nyárvég ízletes zöldségeiből készítettem ezt az egyszerű, de igen finom ételt:


Előkészítettem az alábbi zöldségeket, egyenesen a tűzhely nagy tepsijére darabolva:

• 1 kis padlizsán, falatnyi kockákra vágva
• 1 kis cukkini, falatnyi kockákra vágva
• 3-4 paprika (lehetőleg különböző érettségi fokú, ezért a sárgától a pirosig változatos színárnyalatokban pompázó darabok), falatnyi négyzetekre vágva, csutka nélkül
• 2 paradicsom, felcikkezve
• 4-5 krumpli, vékony hasábokra vágva
• (1 vöröshagyma, felcikkezve - külön az egyik sarokba, nem saját fogyasztásra)

Megcsorgattam 2-3 evőkanálnyi olívaolajjal, valamint enyhén sóztam és daráltam rá provance-i fűszerkeveréket (Kotányi malom - Francia; azon ritka gyári fűszerkeverékek egyike, amiket szeretek és időnként használok). Kézzel óvatosan összeforgattam, majd vékony rétegben elegyengettem. 200 fokon 25 perc alatt megsült, előmelegítés nélkül (a krumplit érdemes kóstolni; ezt azért vágom viszonylag vékonyra, hogy ne kelljen miatta agyonsütni a többi zöldséget). Kiváló vegetáriánus egytálétel, illetve húsevő szakasznak köret. Ez a mennyiség 2 adagnyi egytálétel.

A kiinduló receptet Vestánál olvastam, köszönet érte!

Idő: jó fél óra elteltével lehet enni, kb. 10 percnyi munka van vele az elején
Pénz: kb. 100 Forint / adag
Hazai alapanyagokból, a fűszerek kivételével.

Sült padlizsán (vegán)

Végre már padlizsán meg paradicsom is van a piacon, ízletes, és nem is drága. Belőlük lett egyik nap ez az ebéd, némi krumplival kiegészítve (jól meg is sültek együtt), hogy azért összességében tartalmas is legyen.


Meghámoztam és vékony hasábokra vágtam 6-7 szem krumplit. Egy nagy tepsi belső részére szórtam, kézzel összeforgattam 1 evőkanálnyi olívaolajjal, meg enyhén sóztam.

2 közepes padlizsánt hosszában kettévágtam, majd éles késsel átlósan bekockáztam a húsát, ügyelve, hogy a héját ne vágjam el. Ezeket is megkentem pár csepp olívaolajjal (nem közvetlenül ráöntve, mert úgy issza, mint a szivacs!), és elrendeztem a tepsi külső részén.

Betettem a sütőbe, és 200 fokra kapcsolva 25 percet sütöttem, előmelegítés nélkül.

Közben 2 nagy paradicsom héját lehúztam (ha kellően érett, akkor forró vízbe mártás nélkül is könnyedén megy), húsát kis kockákra vágtam. Ízesítettem sóval, frissen darált borssal, egy csokor összevágott petrezselyemzölddel (más friss zöldfűszerrel is jó lehet, pl. kakukkfűvel, bazsalikommal vagy oregánóval), valamint kevertem hozzá 1 evőkanál olívaolajat is.

A 25 perc leteltekor a sülő padlizsánokra kanalaztam a paradicsomos keveréket (a leve nélkül), és visszatoltam még 10 percre a sütőbe. Eddigre a krumpli köret is megsült mellette. 2 adag.

A kiinduló receptet Napmátkának köszönöm!

Idő: kb. 50 perc elteltével lehet enni, ebből kb. 15-20 percnyi munka
Pénz: kb. 300 Forint a fenti mennyiség
Hazai alapanyagokból, az olívaolaj és néhány fűszer kivételével.

Mediterrán haltekercsek

A nyár még odébb van, de a tavaszi napsütésben is jólesett ez a nyáridéző fogás múlt hétvégén, a tavaly gondosan betárazott padlizsánnal és paradicsommal. Cseréptálban sütöttem, "beépített" körettel, így munka sem sok volt vele - amíg sült, nyugodtan lehetett tevékenykedni a kertben, majd lazán tálalni ezt az illatos, ízletes egytálételt a fáradt dolgozóknak.


Előző este kivettem a fagyasztóból 2 szelet cápaharcsa filét (kb. 1/2 kg) és 2 fél sült padlizsánt (ezt még tavaly a szezonjában tettem el, miután megfelezve és bevagdosva egész tepsinyi mennyiséget sütöttem, de akkor nem fogyott el mind - most meg igencsak jól jött).

Az étel előkészítését az Európa-tál beáztatásával kezdtem (ez olyasmi cseréptál, mint a pataki tál, csak mázas a belseje).

A töltelékhez ollóval kis darabokra vágtam 2 félmarék aszalt paradicsomot, majd beáztattam bő 1/2 dl fehérborba (jól lepje el). A kiolvadt padlizsánok húsát kiskanállal kiszedtem a héjukból, és villával nagyjából összetörtem. Vízzel leöblítettem 1 kis üveg olívabogyót, majd a padlizsánhoz karikáztam. Hozzátépkedtem 1 kis csokor friss kakukkfű leveleit, valamint csorgattam hozzá 1 evőkanálnyi olívaolajat. Végül a borból hozzákanalaztam a paradicsomot is, és az egészet összekevertem.

Meghámoztam és hasábokra vágtam 1 kg krumplit, és a tál aljába raktam. Megcsorgattam 2 evőkanálnyi olívaolajjal, enyhén sóztam (nem árt figyelembe venni, hogy a többi hozzávaló közül az olívabogyó is sós), bőven megszórtam szárított oregánóval, és az egészet alaposan összeforgattam. Végül aláöntöttem a paradicsom áztatásához használt bort.

A halszeleteket folyó vízzel leöblítettem, majd jól lecsepegtettem. Megkentem őket a padlizsánkrémmel, és a szélesebb végük felől feltekertem, fogvájóval megtűztem. A tál aljába terített krumpliban kisebb mélyedéseket csináltam, és oda helyeztem el a haltekercseket. Nem kellett beléjük az összes töltelék (mérettől függően 3-4 szelet megtöltéséhez is bőven elég lett volna a teljes mennyiség; túl vastag töltelékkel nem lehet feltekerni), így a maradékot egyszerűen a krumplira raktam. Díszítésként zsályaleveleket tettem még a tekercsekre, és bekentem őket egy kis olívaolajjal.

Ráhelyeztem a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órát sütöttem, és még 15 percet az elzárt sütőben hagytam, csak utána tálaltam. Ez a mennyiség 2 bőséges adag. (A tálban 4 adag is jól elfért volna; ebben az esetben a hal és a krumpli mennyiségét dupláztam volna csak, a tölteléket pedig elosztottam volna négy felé, és nem került volna a maradék külön a krumplira.)

Több korábbi recept elemeinek összekombinálásából született ez az összeállítás. Karácsonykor nagy sikerük volt a Zöldfűszeres haltekercseknek, az Ízek és érzések magazin aktuális számában pedig egy másik variáció szerepel a témára. Én meg megalkottam a sajátomat az itthon épp fellelhető alapanyagokból, az ugyancsak népszerű Borral sült krumplit és a Padlizsánkrémet foglalva bele.

Idő: kb. 2 óra elteltével lehet enni, ebből jó fél óra a munka, utána már csak ki kell várni, hogy megsüljön
Pénz: kb. 1000 Ft a 2 adag (és kb. 1600 Ft lenne a 4 adagos változat a leírt módon)
Ami lehetett, az hazai volt, a halfilé és az olívák (olaj és bogyó) nem.

Téli lencse-egytál a nyár ízeivel (vegán)

De jó dolga is van most annak, aki nyáron nem sajnálta az időt arra, hogy eltegyen ezt-azt! ;) Így most a téli étkekbe is bele tudja csempészni a nyár ízeit, jelen esetben némi aszalt paradicsom meg egy kis sülpaprikás-padlizsános szósz formájában. Ízletes, tartalmas húsmentes fogás.


Előző este beáztattam 1 bögre barna lencsét.

Meghámoztam és kis darabkákra vágtam 2 répát és 2 petrezselyemgyökeret.

Egy közepes lábasban kevés olívaolajat melegítettem, majd enyhén átpirítottam rajta az előkészített zöldségeket, időnként megkeverve. Aztán hozzáadtam az áztatóvízből kiszedett lencsét, felöntöttem kb. 1 dl vörösborral, plusz annyi vízzel, hogy szűken ellepje (lehet csak vízzel is, és bővebben adva hozzá akár levessé is alakítható az étel). Hozzátépkedtem egy csokor kakukkfű leveleit, daráltam bele egy kis tarkaborsot, valamint enyhén sóztam. Ollóval beleszabdaltam egy kis marék szárított paradicsomot, és összekevertem.

Miután felfőtt, kicsire vettem alatta a lángot, és lefedve addig főztem, míg a lencse megpuhult - ekkor a zöldségek még picit haraphatóak voltak, épp, ahogy szeretem. A végén hozzáöntöttem egy fél üveg padlizsános-paprikás paradicsomszószt (330 ml-es üveg fele; nekem ez most maradék volt, spagettivel és sajttal ettem meg tegnap a másik felét, amúgy mehetett volna egész is), és összemelegítettem vele. 2 bőséges adag.

Idő: kb. fél óra elteltével lehet enni, de csak kb. a fele munka (+ a lencsét ne felejtsük el beáztatni)
Pénz: kb. 300 Ft (a házi eltevések anyagáron felszámítva)
Jórészt hazaiból, csak az olívaolaj és pár fűszer volt külhoni.

Gombás pizza

Kiadós és ízletes ebéd, alig egy kis munkával - persze ez csak azért lehetséges, mert a megfelelő időben (nyár végén, a hozzávalók szezonjában) nem sajnáltam a fáradságot a szószfőzésre és -eltevésre.

Az alap a jól bevált pizzatészta, ezúttal némi kelesztéssel, ami kifejezetten jót tett neki. A rávaló pedig egy üveg (330 ml-es) padlizsános-paprikás paradicsomszósz, kb. 1/2 kg közepes méretű csiperkegomba (a felsorakoztatott kalapok közé "rácsot" raktam a félbevágott, illetve felkarikázott tönkökből), egy csokor friss kakukkfű levelei (miután kibányásztam a hó alól, kutya baja), valamint 10 dkg reszelt sajt (füstölt parenyica). 180 fokon fél óra alatt megsült, előmelegítés nélkül.

Idő: kb. 1 óra elteltével lehet enni, de ebből csak kétszer 10 percnyi munka (az egyik felvonás a tésztagyúrás, a másik meg a pizza összeállítása)
Pénz: kb. 700 Forint az egész, ami 3 bőséges vagy 4 normál adag
Hazai alapanyagokból, az olívaolaj kivételével.

Nyári íz télire: Padlizsános-paprikás paradicsomszósz

Padlizsánkrémnek indult, de ahhoz kevés volt a padlizsán. Volt viszont finom paprika és paradicsom is, és a mennyiség növelésén túl az ízét is gazdagította, hogy ezeket is hozzátettem. Igaz, így inkább szósz lett - mert közben kitaláltam, hogy nem fogom pürésíteni, hanem darabosra hagyom. Ízesítésnek egy kis sót kívánt még mindenképp, a zöldfűszert viszont nem tettem hozzá most, hanem majd felhasználáskor fogom, amelyikhez épp kedvem lesz (mindig mást és mást).

A hozzávalókat megmostam, lecsepegtettem.

A paradicsompaprikákat kettévágtam, csutkájukat eltávolítottam, majd egy nagy tepsire sorakoztattam őket, vágott felükkel felfelé.

A padlizsánokat szintén kettévágtam hosszában, és késsel bekockáztam a húsukat, mélyen, de vigyázva, hogy a héjukat ne vágjam el. (Így nem krémesre sül, mint egészben, hanem tartása marad a padlizsánnak.) Ezeket is a tepsire raktam, vágott oldalukkal felfelé, helyenként második réteget is nyitva. (A sózás-állatás-leöblítés műveletsor kihagyásával se lett keserű, és fakés hiányában végig fém késsel dolgozva se lett rossz a színe. Részemről ennyit a padlizsánnal kapcsolatos klasszikus hiedelmekről.)

200 fokon 45 perc alatt megsültek, előmelegítés nélkül. Akkor jó, mikor a paprika láthatóan barnul itt-ott, a padlizsánok héja sem fényes lila már, a vágott oldaluk pedig pirul.

Egy nagy fazékba borítottam őket mindenestül, és lefedve állni hagytam, hogy a saját gőzében leváljon a paprika héja, és a padlizsán is összetöppedjen egy kicsit. Mikor langyosra hűlt, meghámoztam mindegyiket, és kis kockákra vágtam. (Így nem megy annyira szét, mintha darálnám, viszont bántóan nagy darabok se maradnak benne.)

A paradicsomokat forró vízbe mártottam, majd lehúztam a héjukat, és felcikkeztem őket egy nagy fazékba.

Feltettem főni, és mikor engedett valamennyi levet, akkor tettem hozzá az előkészített padlizsánt és paprikát. Időnként megkeverve alaposan átforraltam, közben sóval ízesítettem. Ketchup sűrűségű, de darabos szósz lett belőle, a sült zöldségek átható ízével.

A forró szószt üvegekbe kanalaztam, celofánnal bélelt fedőt csavartam rájuk, majd szárazdunsztba fektetve hagytam kihűlni.

Felhasználtam hozzá körülbelül 1,5 kiló padlizsánt, 1,5 kiló paradicsompaprikát, 2,5 kiló paradicsomot (a hosszúkás, rostos fajtából) és 1,5 teáskanál sót. Ebből lett 10 db 330 ml-es üveg szósz.

Terveim szerint kifőtt tésztára (ha gyorsan kell rá valami, a zöldséges szósz alternatívájaként), rakott ételekbe (zöldségekhez besamelmártás helyett, lasagne lapok közé, stb.), sült zöldségekhez mártogatónak, vagy egyszerűen csak kenyérhez kanalazva fogom majd elfogyasztani (a zakuszkához hasonlóan), ámbár leves alapnak se lehet rossz (csak én nem vagyok leveses)...

Idő: összesen ráment egy fél nap, de ebből csak másfél órányi volt a munka
Pénz: 700 Ft az egész
Hazai alapanyagokból.

---------------------

Utólagos kiegészítés:
Ezekhez használtam fel:

• Krumplilepényt megkenni (vegán feltét)
• Barna rizs, nyári sült zöldséges szósszal
• Gombás pizza