Töltött paszternák (laktovegetáriánus)

Csábító illat, ínycsiklandó látvány, és különleges, gazdag íz jellemzi ezt a tápláló egytálételt, melyet nem csak vegetáriánusoknak ajánlok szeretettel. Főszereplője a téli zöldségkínálat egyik kevésbé ismert tagja, a paszternák, melyet füstölt sajttal és pirított dióval egészítettem ki, némi fahéjjal megbolondítva.

A recept először a Kifőztük karácsonyi különszámában jelent meg tavaly.

Hozzávalók 4 személyre

• 2 nagy paszternák (50-60 dkg)

a töltelékhez:

• 12 dkg füstölt sajt
• 6 dkg dió
• 1 kávéskanál só
• 1 kávéskanál pirospaprika
• 5-6 kakukkfűág levelei vagy 1 kávéskanál szárított kakukkfű
• kb. 1 dl zsíros tej vagy tejszín

a rizskörethez:

• 1 bögre (2,5 dl) barna rizs (1/4 része lehet indián rizs is)
• 1,5 bögre víz
• 1 csapott teáskanál só
• 1 evőkanál szárított zöldségkeverék vagy natúr vegamix
• 1 evőkanál napraforgóolaj
• 6-7 cm-es fahéjrúd

Beáztatjuk a cseréptálat (pataki tálat) a fedelével együtt. Szűrőben átmossuk a rizst, és erre is vizet öntünk egy tálkában.

A paszternákot meghámozzuk, majd alsó, vékony részét levágjuk, a többit pedig hosszában megfelezzük, és karalábévájóval kifaragjuk a közepét úgy, hogy körülbelül 1/2 cm vastag fala maradjon.

A töltelékhez apróra vágjuk a paszternákokból eltávolított részeket. Lereszeljük a sajtot. A dióból néhány szép darabot félreteszünk a díszítéshez, a többit pedig összezúzzuk. Az egészet összekeverjük a fűszerekkel és annyi tejjel, hogy jól formázható masszává álljon össze. Belekanalazzuk a kivájt paszternákokba, és a félretett dióval díszítjük a tetejét.

Kiöntjük a tálból az áztatóvizet, és az aljára terítjük a leszűrt rizst. Felöntjük másfélszeres mennyiségű friss vízzel, beleszórjuk a fűszereket és belecsorgatjuk az olajat. Elrendezzük a tetején a megtöltött paszternákokat, végül ráillesztjük a tál fedelét.

Hideg sütőbe rakjuk, és 200 fokra kapcsolva 60 percig sütjük, majd az elzárt sütőben hagyjuk még 20-25 percig. Ezalatt pergősre párolódik az alján a rizs, átsül a zöldség és megpirul a töltelék teteje a dióval.
 

Paszternákkrém (vegán)

Egyik kedvencem az őszi-téli zöldségkínálatból a paszternák. Ezúttal egy gazdag ízű szendvicskrémet készítettem belőle. Zamatáról az aromás paszternák mellett a kézműves borecet és leheletnyi fahéj, krémességéről pedig krumpli gondoskodik. Tej-, tojás- és gluténmentes.

Meghámozunk és vékony szeletekre vágunk 30 dkg paszternákot és 30 dkg krumplit, és enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük (a főzőlevet más ételhez használjuk zöldség alapléként), és villával vagy krumplinyomóval összetörjük, illetve ha teljesen sima krémet szeretnénk, akkor turmixoljuk. Végül hozzákeverjük az ízesítőket: 1 kávéskanál finomszemcsés tengeri sót, 1 csipet őrölt fahéjat, 2 evőkanál Tokaji muskotályos borecetet és 2 evőkanál hidegen sajtolt napraforgóolajat. Szobahőmérsékleten, barna kenyérre kenve tálaljuk, durvára vágott dióval megszórva.

Tipp: köretként is adhatjuk, sima krumplipüré helyett. Ebben az esetben valamivel kevesebb szükséges az ízesítőkből, és langyosan kerüljön az asztalra.

A felhasznált borecetért köszönet a Tokaji Borecet Manufaktúrának! 
 

Paszternákos zöldborsóleves nokedlivel (vegán)

Tél és tavasz találkozása ez a leves, igaz, nálam most készletleépítés jegyében: a sufniban még némi paszternák, a fagyasztóban pedig tavalyi zöldborsó lapult, amit igencsak ideje már felhasználni. Az igazi újdonság pedig a vegán nokedli: korábban csak barnalisztből próbáltam, de még tojással, most viszont végképp eljött az idő, hogy tojás nélkül tegyek egy próbát. Én mindig tányérból, kanállal szaggatom a nokedlit, némi gyakorlattal így is megy gyorsan, és szerintem szebb alakú és jobb állagú így, mintha a külön erre szolgáló célszerszámmal csinálnám.

Paszternákos zöldborsóleves nokedlivel

(vegán recept)

Hozzávalók (4-5 tartalmas adaghoz):

A leveshez:

• 1 nagy paszternák
• 50 dkg fejtett zöldborsó (fagyasztott)
• 1-2 evőkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj
• 1,5 liter víz
• 1 teáskanál só
• 1 mokkáskanál kurkuma

A vegán nokedlihez:

• 15 dkg háromgabonás kenyérliszt
• 1 csipet só
• 1 mokkáskanál kurkuma (szép sárga színe lesz tőle)
• kb. 1 dl víz

Elkészítése:

A paszternákot meghámozzuk, és apró (kb. borsószemnyi méretű) kockákra vágjuk. Egy nagy, vastag aljú edényben felmelegítjük az olajat, és kevergetve addig pirítjuk rajta a paszternákot, amíg kezd egy kis színt kapni. Felöntjük vízzel, majd hozzáadjuk a borsót is, és felforraljuk. Ízesítjük a sóval és a kurkumával.

Közben egy mélytányérba rakjuk a nokedli poralakú összetevőit, elkeverjük, mélyedést csinálunk a közepébe, ide öntjük 2-3 kisebb részletben a vizet, és egy fakanállal simára keverjük. Egy lágy, de nem folyós, alig ragadós tészta a cél. Fém evőkanalat a forró levesbe mártunk, majd a tányér széléről kis tésztadarabokat csipegetünk vele a levesbe. Fontos, hogy forrjon a leves és mindegyik nokedlivel mártsuk bele a kanalat, így nem ragad hozzá a tészta. Az utolsó nokedli belerakása után még 4-5 percig főzzük, szükség esetén utánaízesítjük, és már tálalhatjuk is.

Tipp: Nem csak levesbetétnek, hanem köretnek is készíthetünk ily módon nokedlit, például zöldségpaprikás mellé. Ebben az esetben bő vizet forraljunk neki, enyhén sózzuk meg, főzés után a kész nokedlit pedig szűrjük le és forgassuk össze pici hidegen sajtolt napraforgóolajjal.


Idő: kb. fél óra elteltével lehet enni, és ez majdnem végig munka
Pénz: kb. 300 Forint a fenti mennyiség
Alapvetően hazaiból.

Téli zöldséges vadrizsleves (lakto-vega)

Hideg, téli napokra ajánlom ezt a tartalmas, melengető levest, melynek ízét az indián rizs teszi különlegessé.

Téli zöldséges vadrizsleves

(lakto-vegetáriánus recept)

Hozzávalók (4 tartalmas adaghoz):

• 10-15 dkg indián rizs
• 1 liter víz
• 1 teáskanál só
• 2 babérlevél
• téli gyökérzöldségek: 3 répa, 2 pasztinák, 1 petrezselyemgyökér, 1 zeller, 1 feketeretek (tetszés szerint lehet más)
• jó ökölnyi darab sütőtök
• 4-5 dkg vaj vagy 1/2 dl olaj
• 1 evőkanál kukoricaliszt
• 1/2 liter zsíros tej
• 1 teáskanál sós paprikakrém
• pár tekerésnyi frissen darált bors

Elkészítése:

1. Az indián rizst megfőzöm a sós, babérleveles vízben (kb. 35 perc).
2. Közben meghámozom és kis hasábokra aprítom a zöldségeket.
3. Egy vastag aljú fazékban felmelegítem a vajat, majd kevergetve megsütöm rajta a zöldségeket. A tök egészen szétmegy, a többi azért felismerhető marad.
4. A végén rászórom a kukoricalisztet, majd hozzáöntöm a megfőtt rizst a levével együtt.
5. Hozzáöntöm a tejet, fűszerezem, átforralom, és kész.

Tippek:

• Ha marad belőle, akkor másnap, újramelegítéskor hígítani kell (vízzel), plusz pótolni a fűszereket.
• Aki nem kedveli az indián rizs karakteres ízét ilyen töménységben, vagy egyszerűen csak költségtakarékosabb változatra vágyik, készítse helyette rizskeverék felhasználásával.

A kiinduló receptet Celia Brooks Brown: Öt világrész vegetáriánus konyhája című könyvében olvastam. A zöldségeket lecseréltem benne az itthon épp fellelhető téli kínálatra. Valamint lejjebb vettem a sűrítést; így is igen sűrű, tartalmas lett, álltában pedig még tovább sűrűsödött.
 

Gyökérleves újra (vegán)

Minden ősszel elkészítem ezt az összeállítást valamilyen formában. A petrezselyemgyökér a kulcs, ha abból sikerül megfelelőt szereznem a piacon, akkor a másik kettő, krumpli meg alma már csak akad hozzá. Ezúttal még egy kis pasztinákkal is kiegészítettem, ami remekül illett is bele. No és még egy csavar: tejmentes lett, a tárkonyos krumplilevesnél jól bevált módon, burgonyapehellyel dúsítottam a levét.

Gyökérleves
(vegán recept)

Hozzávalók (3-4 tartalmas adaghoz):

• 25 dkg petrezselyemgyökér (vastag, de nem fás és nem üreges - ez így ősszel a leginkább elérhető)
  
• 1 kis pasztinák (ha van)
• 25 dkg krumpli
• 2-3 savanykás alma (ez is kb. 25 dkg)
  
• 1 evőkanál olaj
• 1 liter víz
• tengeri só
• frissen darált tarkabors
• 1 csapott mokkáskanálnyi reszelt szerecsendió (érdemes egészet venni és frissen reszelni)
• 6-7 evőkanál burgonyapehely

Elkészítése:

1. A gyökeret, pasztinákot, krumplit meghámozzuk. A krumplit kb. fél centis, a gyökeret és a pasztinákot ennél valamivel vékonyabb karikákra vágjuk.
2. Egy vastag aljú edényben felmelegítjük az olajat, majd kevergetve átpirítjuk rajta az előkészített zöldségeket.
3. Felöntjük a vízzel, belerakjuk a fűszereket, és forrás után kis lángon főzzük.
4. Közben meghámozzuk és kis kockákra vágjuk az almát.
5. Mikor már majdnem megfőttek a zöldségek, hozzáadjuk az almát, és összeforraljuk.
6. Végül kisebb részletekben, állandó kevergetés mellett beleszórjuk a burgonyapelyhet, besűrítve vele a levest.
7. Tálaláskor még egy kis szerecsendiót reszelünk a tetejére.

Egy jó régi recept tejmentes felújítása.


Idő: 20-25 perc
Pénz: kb. 150 Forint
Hazai alapanyagokból, a fűszerek kivételével.

Zöldséges árpagyöngyleves (vegán)

Egyszerű, tartalmas leves, tészta helyett árpagyöngy betéttel. A paradicsomnak és a zöldségeknek köszönhetően igazán telt ízű, a benne főzött árpagyöngynek köszönhetően pedig nem igényel semmilyen külön sűrítést. Alapvetően bármikor elkészíthető, picit mindig az aktuális zöldségkínálathoz igazítva. Én most az idei első pasztinákkal és egy kis szem zöld paradicsommal dobtam fel (az eltenni vett paradicsomok között akadt véletlenül, s így felhasználtam ezt is).

Zöldséges árpagyöngyleves
(vegán recept)

Hozzávalók (3-4 adaghoz):

• 3 evőkanál olívaolaj
• 3-4 zsályalevél
• 1-1,5 liter víz
• 1 kis marék napon szárított paradicsom
• 2 marék hántolt árpa
  
• 2-3 sárgarépa
• 2 petrezselyemgyökér
• 1 kis pasztinák (vagy zeller)
• tengeri só
• frissen darált tarkabors
• petrezselyemzöld

Elkészítése:

1. Ha lehetséges, akkor előzetesen beáztatjuk az árpát néhány órára vagy egy éjszakára (így rövidebb főzést igényel majd).
2. Vastag aljú fazékban felmelegítjük az olajat, majd kevergetve picit pirítjuk benne az összevágott zsályalevelet.
3. Felöntjük a vízzel, beledobjuk az összeaprított szárított paradicsomot, valamint az árpát. Ízesítjük sóval és pár tekerésnyi borssal.
4. Miután felforrt, kis lángon, lefedve főzzük, amíg az árpa érezhetően puhul.
5. Közben meghámozzuk és kis hasábokra vágjuk a zöldségeket, majd a leveshez adjuk és együtt főzzük készre.
6. A végén szükség szerint beigazítjuk a fűszerezését, valamint hozzáadjuk az összevágott petrezselyemzöldet is.

Kaldeneker György receptje, saját ízlésemhez és aktuális lehetőségeimhez szabva.


Idő: 30-40perc, aminek legfeljebb a fele munka
Pénz: kb. 300 Forint a fenti mennyiség
Alapvetően hazaiból, pár fűszer kivételével.

Kolbászos halrakottas

Igencsak az idei utolsó szabadföldi paradicsompaprikákat használtam fel ehhez az ételhez (nem most készítettem, hanem körülbelül egy hónapja, csak akkor nem lett róla bejegyzés; szezonon kívüli ízetlen paprika helyett inkább ilyet tennék bele egy közepes üveggel). Kivételes eset, hogy az általam ritkán fogyasztott húsfélék közül kettő is szerepel benne (hal és házi szalámi), de szökőévben egyszer ez is belefér :) (Vagy kétszer, ha úgy döntök, hogy ebből legyen ismétlés karácsonyra.)

Előző este áttettem a fagyasztóból a hűtőbe a halat, ami 2 kisebb szelet (összesen úgy fél kilónyi) cápaharcsa filé volt. Így magától kiolvadt másnap délelőttre, mikor összeállítottam az ételt. Olívaolajjal vékonyan kikentem egy közepes tepsit, majd belefektettem a leöblített és lecsepegtetett halszeleteket. Tetejüket kiraktam 10 dekányi felszeletelt házi szalámival, majd rácsíkoztam 2 nagy paradicsompaprikát, miután megszabadítottam őket a csutkájuktól. Fűszereztem (friss) kakukkfűvel, (szárított) bazsalikommal, kevés sóval, pár tekerésnyi tarkaborssal és néhány szem megroppantott borókabogyóval. Kis hasábokra vágtam 1 közepes pasztinákot, és rászórtam a darabokat. Meghámoztam és vékonyra szeleteltem bő fél kilónyi krumplit, és befedtem vele a halakat. A tetejét sóztam, majd lefedtem alufóliával. Beraktam a sütőbe, és 200 fokra kapcsolva fél órát sütöttem. Ekkor levettem az alufóliát, valamint ráöntöttem kb. 2,5 dl főzőtejszínt, és visszatettem sülni még fél órára. A beépített körettel együtt lapátoltam tányérokra. Ez a mennyiség 2 adag.

A kiinduló receptet Hobbiszakácsnál olvastam. Annyira szépek voltak a halszeletek, hogy sajnáltam felkockázni, ezért lett inkább ilyen rakottas jellegű nálam. Ízesítésben sokat dobott rajta a pasztinák (a halászlékocka nálam úgyis felejtő), a krumplival pedig a köret kérdése is egyszerűen megoldódott.

Idő: 1 jó óra elteltével lehet enni, de csak 15-20 percnyi munka van vele (viszont fontos, hogy a halat ne felejtsük el kiolvasztani!)
Pénz: kb. 1200 Ft a 2 adag
A zöldségek és a szalámi hazaiak voltak, a fűszerek nem mind, a tejszín és a hal egyáltalán nem.

Szerzetesek eledele

Régen kinéztem már magamnak ezt az ételt, de valamiért mindig elmaradt az elkészítése. Pedig tulajdonképpen nincs benne semmilyen extrém hozzávaló, a szójaszósz sem egy beszerezhetetlen dolog manapság (bár a karamellel színezett változatokat inkább visszateszem a boltban). Több helyen is olvastam receptet, végül alapvetően a legszimpatikusabbat követve (köszönöm, Duende!), de a saját ízlésemhez és az aktuális lehetőségekhez igazítva így készítettem:

Előszöris feltettem párolódni a köretnek szánt barna rizst (részletes leírás itt).

Utána előkészítettem az összes zöldséget, mert gyors egymásutánban kellenek, meg folyamatos felügyeletet is igényel majd a készülő étel. Külön-külön tálakba raktam őket, mert nem egyszerre kerül a fazékba mind.

Nálam most a következő zöldségekből állt össze az étel:

• 3 répa, 3 petrezselyemgyökér, 1 pasztinák, 1 cékla - meghámozva, kis hasábokra vágva (összesen kb. 1 liter lett előkészítve) (pasztinák hiányában egy kis zellert használnék)
  
• 5 nagy kelkáposztalevél (egy nagy káposzta külső leveleiből), a vastag erei nélkül kis négyzetekre vagdosva
• 1 kis (ökölnyi) karfiol rózsáira szedve, a torzsája felkockázva, plusz a kellevelek erei szintén felkockázva (mindegyiket elég zsengének tartottam ahhoz, hogy megpárolva jó legyen majd)
• 1 kis (ökölnyi) káposzta kb. fél centi széles csíkokra szelve, torzsástul
• 1 marék gombatönk, felcsíkozva (csak mert épp volt itthon)
• 1 nagy marék csicsóka felcsíkozva

Öntöttvas wok hiányában egy nagy, vastag aljú fazékban, amibe kényelmesen belefér majd minden, kevés olajat forrósítottam, majd hozzáadtam a gyökérzöldségeket, és kevergetve pirítottam egy kicsit. Aztán hozzáadtam a karfiolt, majd némi idő elteltével a kétféle káposztát.

Mikor már oda akart volna sülni, felöntöttem kb. 2 dl vörösborral, meg ízesítésnek került bele 4 evőkanál szójaszósz, egy kevés gyömbérpor és egy pici barnacukor (részemről a sózást nem kívántam, szerintem a szójaszósz sóssága elég volt neki). (Legközelebb talán a csípős paprikát is bevállalom :)

Tovább folytattam a kevergetve pirítást, amíg érezhetően puhulni kezdett minden.

Csak ezután adtam hozzá a gombát és a csicsókát.

1 púpozott evőkanál kukoricakeményítőt elkevertem egy kis vízzel, felöntöttem 1 bögre mennyiségűre, majd a készülő ételhez adtam. Nemsokára besűrűsödött, sőt, elkelt neki még 1 bögre víz, hogy a szósz ne túl vastagon vonja be a zöldségeket (tehát fél liternyi víz ment bele összesen).

Ezzel még összefőztem, aztán gyorsan elzártam alatta a gázt, hogy még kellemesen roppanós maradjon minden.

Tálaláskor a tányérra raktam a megpárolt barna rizst, majd kihúztam körbe a szélére, hogy középre rakhassam a zöldségeket.

A fenti mennyiség 4 adaghoz elegendő. Kettő fogyott így, barna rizzsel (ehhez 1 bögre rizst főztem meg), a másik kettőhöz pirított tésztát készítettem másnap: kifőztem 16 deka összetört spagettit a szokásos módon, majd vastag aljú, mély serpenyőben olajat forrósítottam, rátettem a lecsepegtetett tésztát, és időnként megkeverve átpirítottam; 1 evőkanálnyi szójaszósszal ízesítettem.

Ritkán készítek ilyen ázsiai ízvilágú ételeket, így különleges ebéd volt ez a hétvégén. Szerintem nagyon jót tett neki a cékla, és a csicsóka ilyetén felhasználása is ötletes. Őszi-téli zöldségekből változatosan összeállítható, könnyű, de laktató fogás. Biztos nem utoljára készítettem!

Idő: egy jó óra elteltével lehet enni, és sajnos végig van vele teendő
Pénz: kb. 500 Forint a 4 adag zöldség + a választott köret ára (akárhogyis, kb. 700 Forintból kitelik a 4 bőséges adag étel)
Alapvetően hazaiból, az ízesítők kivételével. Nem is rossz egy kínai jellegű ételhez!

Káposztás-céklás egytál

Maradék zöldségek felhasználása jegyében készítettem nemrég ezt az egytálételt, ami összetevőiben az orosz céklalevesre (borscs) emlékeztet:

Késsel nem túl vékonyra csíkoztam egy kis fej káposztát, és egy vastag aljú edényben kevés felmelegített olajon feltettem párolódni. Meghámoztam és felkockáztam 4-5 közepes krumplit, és ezt is hozzáadtam. Időnként megkevertem, és közben tisztítottam és aprítottam (ezúttal egy megfelelő célszerszám segítségével julienne-re vágtam, ennek hiányában durvára reszeltem volna) a többi hozzávalót: 5 kis cékla, 2 kis répa, 1 közepes pasztinák. Folyamatosan raktam is hozzá, és együtt pároltam tovább. Néha egy kis vizet öntöttem rá, hogy ne süljön le az alja. Sóval, frissen őrölt borssal, egy kis őrölt szegfűszeggel és 2 babérlevéllel ízesítettem. Ügyeltem rá, hogy a végén ne legyen hosszú a leve. Külön nem sűrítettem, a belefőzött krumpli gondoskodott erről. Mikor már majdnem kész volt, belefacsartam egy fél citrom levét. Tálaláskor tejfölt kanalaztam a tetejére (belekeverni nem akartam, mert a bizarr rózsaszín étel nem az én műfajom), de anélkül is finom, ha valaki tejmentesen szeretné. Díszítésnek friss petrezselyemzöldet tépkedtem rá. Ez a mennyiség 2 bőséges adag volt.

Rizzsel töltött karalábélevél

Szép zsenge karalábét sikerült venni tegnap a piacon, és ráadásként még igen tekintélyes levélzet is tartozott hozzá. Egyből beugrott, hogy olvastam már töltött karalábélevélről, csak alkalmam nem volt még kipróbálni. Rá is kerestem, de néhány recept elolvasása után megállapítottam, hogy a töltelék nálam valami egészen más lesz. Akkor meg már az elkészítési mód többi eleméhez sem ragaszkodtam. Ez sült ki belőle:

Meghámoztam és durvára reszeltem 1 közepes pasztinákot (a középső része nélkül, mert az ilyenkor már fás). Kevés olajon megfuttattam 1 bögre barna rizst a reszelt pasztinákkal, majd felöntöttem 2 bögre vízzel. Kevés sóval ízesítettem, felfőztem, majd kis lángon, lefedve főztem tovább. (Pasztinák hiányában a sima tengeri só helyett vegyeszöldséges fűszersót használnék ízesítőnek.)

5 zsenge karalábé leveleit levágtam, méret szerint szétválogattam. Levágtam a szárukat, valamint a nagyoknak és a közepeseknek megfaragtam hátul a vastag erüket középen. Az eltávolított részeket kb. 1 cm-es darabkákra vágtam, és ezeket is a rizshez adtam. Együtt főztem puhára az egészet (összesen kb. fél óra).

Amíg hűlt egy kicsit a megfőtt rizs, vékonyan kiolajoztam egy kis tepsit, majd összevágtam a töltésre nem alkalmas karalábéleveleket, és az aljára szórtam. Ezután a többi levelet megtöltöttem, és a tepsibe sorakoztattam. A töltésnél a levél fonákának középre kanalaztam a tölteléket, ráhajtottam a két szélét, majd a levágott nyele felől feltekertem. A nagyokba két evőkanál töltelék is fért, a közepesekbe már csak egy, a legkisebbekbe pedig még annál is kevesebb. Végül lereszeltem 10 dekányi füstölt parenyicát, és megszórtam vele az egészet. 200 fokos sütőben rápirítottam a sajtot (kb. 10 perc).

Magukkal a karalábékkal más tervem van, de a levágott levélnyelek is kellemes ízt adtak a rizsnek. Összességében finom ebéd lett belőle. Külön tetszik, hogy a levelek a sütés után is szép zöldek maradtak. Jólesett utána egy kis pohár fehérbor. A fenti mennyiség 2 adag.

Pasztinákos-zabos falatok

Pár órával korábban beáztattam egy bögre zabtöretet. Meghámoztam, majd durvára reszeltem 3 nagy pasztinákot, és kevés olajon időnként megkeverve félpuhára pároltam. A zabtöretről leöntöttem a víz nagyját, majd a többivel a pasztinákhoz adtam, és együtt pároltam tovább. Kevés őrölt fahéjjal ízesítettem (ennél az ételnél már bejött a fahéj a pasztinákhoz). Mikor jól formázható állagúra sűrűsödött, levettem a tűzről és hűlni hagytam. Egy nagy tepsit vékonyan kiolajoztam, majd evőkanállal kupacokat raktam rá a masszából, és enyhén lenyomtam őket. Lehetnek közel egymáshoz, mert nem fognak nőni. 180 fokon bő 20 percig sütöttem előmelegítés nélkül, majd az elzárt sütőben hagytam még egy ideig. Akkor van kész, mikor szép barnásra sült a külseje.

Melegen és hidegen is ízletes. Én most főzelékhez ettem feltétnek, de friss salátával körítve is el bírom képzelni. Vendégváró falatoknak is ideális. Zabtöret hiányában zabpehellyel készíteném ugyanígy. Más gabonával is lehetne, csak azt a hosszabb főzési idő miatt külön kellene megfőzni, így én legfeljebb maradékot forgatnék be ezen a módon. Természetesen a használt zöldség is variálható, meg azzal együtt a fűszerezés is.

Krumplis lepény

Alaposan megmostam 6 közepes krumplit és 3 közepes pasztinákot, majd öntöttem rá annyi vizet, hogy ellepje, és feltettem főni. Közben beáztattam egy fél marék aszalt paradicsomot, meg összeállítottam egy adag gyors pizzatésztát, és letakarva félretettem. A főtt zöldségekről leöntöttem a főzővizet, és hideget engedtem rájuk; így nemsokára le tudtam húzni a héjukat. A tűzhely tepsijét vékonyan kikentem olívaolajjal, majd kibéleltem a tésztával. A tetejét kiraktam a felkarikázott krumplival és pasztinákkal (lehet csak krumplival is készíteni, de itt-ott némi pasztinák nagyon kellemes plusz ízt ad az egésznek). Lett egy teljes réteg, meg aztán ahol nagyon kilátszott a tészta, oda még tettem egy-egy karikát. A paradicsomszeleteket is a felső rétegben osztottam szét, majd megcsorgattam az egészet egy kis olívaolajjal. 180 fokon kb. fél óráig sütöttem, előmelegítés nélkül - akkor van kész, mikor a tészta körben elválik a tepsitől, és szép színe van. Tálalás előtt petrezselyemzöldet morzsoltam rá.

Az alapötletet Napmátka Zsályás-krumplis kenyérlángosa adta.

Krumpli-pasztinák saláta

Erős főttkrumpli-ehetnékem támadt tegnap. Ezt csak azért furcsállottam különösképp, mert sose szerettem csak úgy a főtt krumplit. Sőt, még ételben se igazán, ha az elért egy kritikus mennyiséget benne.

Mindegy, épp volt egy kinézett recept, amiben szerepelt, és a többi hozzávaló is akadt itthon, ami úgy szombat este nem hátrány a megvalósítás szempontjából. Hozzá is fogtam, csak aztán eszembe jutott, hogy egy kis pasztinák biztosan nem rontaná el. S miközben főtt, az illatok arról is meggyőztek, hogy nem kell ezt bonyolítani sem további hozzávalókkal, sem különösebb fűszerezéssel.

Így alkottam a következőt: Enyhén sós vízben megfőztem 6 közepes krumplit és 3 közepes pasztinákot. Mikor már járta a villa, leöntöttem a főzővizét, és hideget engedtem rá. Így viszonylag hamar le tudtam húzni a héjukat anélkül, hogy égési sérüléseket kockáztattam volna. A zöldségek felét egy tányérba kockáztam, enyhén sóztam, megcsorgattam egy kis extra szűz olívaolajjal, és még langyosan elfalatoztam. Hihetetlenül jólesett, a pasztinák ízletessé tette az egészet.

Ma a másik feléből csak neki akartam rugaszkodni az összetettebb változatnak, de közben rájöttem, hogy most egy ismétlést többre tartanék. Úgy is lett. És akkor már mégiscsak lett bejegyzés is róla.

Pasztinákpite

Nem ennek indult, hanem egy újabb ígéretes recept kipróbálásának. Végül úgy jött ki, hogy elragadott a kreativitás, és nem sokat tartottam meg az eredetiből (talán majd máskor). Szerencsére azért így is finom ebéd lett a jutalmam :)

A "tésztához" meghámoztam és a reszelő apró lyukán lereszeltem 8 közepes krumplit. Kevertem hozzá 1-1 kanál teljes kiőrlésű rozslisztet, kukoricalisztet, keményítőt, aztán 2 kanálnyi étolajat, 1 kávéskanál szódabikarbónát, meg szárított rozmaringot bőségesen.

A "töltelékhez" lereszeltem 3 közepes pasztinákot a reszelő nagy lyukán.

Kiolajozott piteforma aljára egyengettem kanállal a krumplis keverék felét, a szélén peremet csinálva neki. Ráraktam a reszelt pasztinákot, és kicsit lenyomkodtam, majd betakartam a krumplis keverék másik felével. A pasztinák vékonyából, ami nem volt alkalmas reszelni, díszítést raktam a tetejére. 180 fokon jó fél órát sütöttem, előmelegítés nélkül.

Reménytelennek láttam épségben kiszedni a formából, így abból villáztam ki (persze csak felét egy étkezésre). (Kihűlve viszont szépen összeállt, másnap a maradékot gond nélkül ki lehetett emelni.) A pasztinák remekül megpárolódott a fűszeres krumplis burokban, így ízletes egytálétel lett a jutalmam. Valahogy az "öreg" (tárolt) répa és gyökér helyett szimpatikusabb volt a frissen kiásott pasztinák, még ha így nem is lett színes az étel.

Paradicsomos bab

Pár napja beáztattam 1 bögre fehér babot. Aztán úgy alakult, hogy nem főztem meg, így inkább leöntöttem róla a vizet, és szűrőben naponta átöblítettem. El is kezdett kicsírázni. Aztán ma eljött az idő, hogy végre kezdjek vele valamit.

Egy vastag aljú lábasba rétegeztem az alábbiakat: a lecsepegtetett bab, 1 üveg (720 ml-es, szabvány befőttesüveg) hámozottparadicsom-befőtt a levével együtt, 2 kis pasztinák felkarikázva, 1 kis üveg olívabogyó leöblítve és felkarikázva. Miután felmelegedett, kis lángon, lefedve addig főztem, míg a bab megpuhult az alján (kb. 1 óra, de a bab fajtájától függ). Nem kellett vizet öntenem alá, elég volt a paradicsombefőtt vékony leve (kezdetben teljesen ellepte a babot, aztán szépen elfőtt a végére). Szándékosan nem kevertem össze, mert egyrészt így sokkal jobban néz ki, másrészt így nem állt fenn a veszély, hogy a paradicsom miatt odasül az alja. Egy kis bazsalikom illett volna hozzá, de ez későn jutott eszembe :) Ez a mennyiség 2 tisztességes adag.

Az Éden étterem oldalán található gyűjtemény babos receptjeiből merítettem ötleteket a készítéshez, aztán meg mentem a saját fejem után. Változatosságnak mindenképpen jó volt a csírázni kezdő bab, amúgy az egy éjszakás áztatás is megtette volna.

Vegetable Pie (BBD #17)

(Magyarul itt és itt.)

Lien has chosen a superb theme for BBD #17: Bread and Potatoes. I've already shared the recipe of a loaf with cream and potatoes. My other choice is actually a main dish. It's quite spectacular and delicious at the same time, and it's not difficult to prepare at all. It's ideal if you're expecting a vegetarian guest, or are vegetarian yourself. I'm going to present a vegan and a lacto-vegetarian version as well.

* * *

For more pictures please click here

This is a pie with a thin crumb, soft vegetable cream and delicious baked vegetables. This time, in addition to potatoes I've used broccoli, carrots and parnsnips for the topping, but I think it should work with other vegetables as well.

Recipe: Vegetable Pie (vegan)

Ingredients for the dough (for 2 pies 24 cm in diameter each):

• 2 cup whole wheat flour or Graham flour
  
• 7 g dried yeast
  
• 1 teaspoon salt
  
• 1 tablespoon olive oil
  
• 1 teaspoon unrefined cane sugar
  
• cca. 200 ml lukewarm water

Ingredients for the topping (for 2 pies):

• 1 broccoli flower
• 3 parnsnips
• 2 carrots
• 6-7 potatoes
• water and salt for cooking the vegetables
  
• 2 tablespoon cooking oil plus some for greasing the pan
  

Method:

1. Knead a dough from the ingredients listed above. It should be soft but not sticky. Cover with a tea-towel and put aside.
2. Peel and cut the vegetables. Select the most beautiful pieces of parnsnips, carrots and broccoli for the topping. Cut the rest to small pieces, and add potatoes, too. The volume of the vegetables should be about three times the volume of the dough.
3. Pour some water on the cut vegetables, add some salt, and cook them until soft.
4. Meanwhile, lightly oil two pie-dishes (mine are 24 cm in diameter), and arrange the dough in them, forming a high edge.
5. Drain the cooked vegetables and mash them. Spread the puré on the dough, and make a striped pattern with a fork.
6. Drizzle with a little cooking oil, then arrange the raw vegetables on top.
7. Put into the cold oven, and bake at 180 degrees Celsius for 30 minutes. It's ready when the dough pulls from the ceramic dish at the edges. Then the vegetables are kind of "al dente" on top (if you prefer them soft, you should pre-cook them).
8. Serve immediately in the pie-dish. A glass of white wine complements it really well.

* * *

For more pictures please click here

For this version I didn't cook and mash the potatoes for the topping. I just grated them, added some cheese, and spread the whole thing on the dough. This resulted in a different texture in the baked pie. The Brussels sprouts were also a great choice with their rich flavour and spectacular look (but I think this version also works with other vegetables).

A lacto-vegetarian variation: Pie with Potatoes & Brussels Sprouts

The dough is the same as above

For the topping (for 2 pies):

• 8 medium-sized potatoes, peeled and grated
• 200 g smoked cheese, grated
• 20-25 Brussels sprouts, halved

Method:

1. Prepare the dough as explained above.
2. Peel and grate the potatoes, grate the cheese, then mix them together.
3. Lightly oil the pie-dishes, and arrange the dough in them, forming a high edge.
4. Put the potato and cheese mix on the dough, then arrange the Brussels sprouts on them. Drizzle with a little oil.
   
5. Bake and serve the same way as the other version.
   

Zöldséges pite

Szép is, finom is. Vékony tészta, lágy zöldségpüré, roppanós sült zöldségek.

Vegán. Ráadásul úgy vegán, hogy mindenféle helyettesítőkkel sincs tele.

Nem is nehéz elkészíteni. Íme a recept:

Összeállítottam egy adag gyors pizzatésztát.

Letakarva félretettem, és elkészítettem a rávalót:
1 brokkolivirágot rózsáira szedtem, a torzsáját is felszeleteltem (az alsó részét meghámozva, a tetejét mindenestül). 3 közepes pasztinákot alaposan megmostam, felkarikáztam. A szép darabokat félretettem a díszítéshez (a brokkolirózsákat felezve), a többit összeaprítottam egy lábasba. Krumplit hámoztam, és azt is a lábasba karikáztam, hogy összesen kb. a tésztagombóc méretének háromszorosa legyen benne vegyes zöldségből. Annyi vizet engedtem rá, amennyi épp ellepte, enyhén sóztam, majd puhára főztem.

Közben kiolajoztam két kerámia piteformát, majd megfeleztem a tésztát, és kézzel beléjük igazítottam, a szélén peremet csinálva. Meghámoztam 2 kis sárgarépát is, és felkarikáztam.

Leöntöttem a zöldségekről a főzővizet, majd krumplinyomóval összetörtem őket, és a tésztákra egyengettem a pürét (a brokkolitól szép halványzöld). Villával igazítottam el, így csíkos lett a teteje. Utána megcsorgattam egy kanálnyi étolajjal.

Elrendeztem rajtuk a félretett brokkolit, pasztinákot és a répát.

Beraktam a hideg sütőbe (éppen befér mindkét forma egyszerre), majd 180 fokra kapcsoltam, és fél óráig sütöttem. A tésztát kell nézni a szélén, ha az megsült és körben elvált a formától, akkor van kész. A rárakott zöldségek ekkor még kellemesen roppanósak.

Nemes egyszerűséggel a formából villáztam ki (az egyik el is fogyott teljesen), és egy kis pohár fehérbort ittam utána. A kész pitében kb. egyforma vastagon volt a tészta és a zöldségpüré. Legközelebb kisebb darabokra vágnám a tetején a zöldségeket, hogy evéskor már ne kelljen darabolni.

Bevallom, eszembe jutott közben, hogy vajjal kellene dúsítani a zöldségpürét, meg fűszerezni, meg sajtot sütni a tetejére, de talán éppen azért ízlett annyira, mert ki mertem hagyni ezt a megszokott vonalat, és a natúr zöldségeket hagyni érvényesülni. Más zöldségekkel is el bírom képzelni, de a pasztinákot lehetőleg nem hagynám ki, mert ízben nagyon sokat jelent.

Amarantos egytál

No de mi az az amarant?

Pár éve egy barátom vett valamilyen gabonatallért, ami a felirat szerint "almával és amaranttal" volt dúsítva. Fogalmunk se volt persze, hogy mi az az amarant, de nemes egyszerűséggel úgy gondoltuk, hogy megkóstoljuk, és ami nem az alma benne, az az amarant. Almához nem sok köze volt az ízének, így rajta maradt, hogy amarant. A maradék meg az én nyakamon maradt, mert neki nem ízlett :) Becsületből felajánlotta ugyan, hogy elviszi a kutyájának, de aztán kitaláltam, hogy kenyérhiányos időkben nagyon jó lesz az tükörtojást mártogatni, így végülis elfogyott.

Következő találkozásom az amaranttal pehely formájában volt, és kifejezetten kedveltem müzlibe. Meg akkor már utána is néztem az interneten, hogy mi ez. Mikor megláttam a növény képét, az volt az első gondolatom, hogy ez úgy néz ki, mint a disznóparéj! Nem is tévedtem nagyot, tényleg rokonok.

Nemrégiben pedig sikerült szert tennem magra is:

Ebből főztem ma egy ételt, némi tarhonyával és zöldségekkel kiegészítve. Meglehetősen apró magok (a kölesnél is apróbb), azért gondoltam, hogy kipróbálás ide vagy oda, nem magában főzöm meg, mert nekem kell bele valami rágható. Tehát a zacskón szereplő útmutatóból az "önálló elgondolás szerint" című esetet választottam, és szabadjára engedtem a fantáziámat.

Adta magát a pakoláskor talált fél bögre házi tarhonya, ami önmagában kevés lett volna valamihez. Aztán volt itt egy kis felszedett pasztinák, s mivel az mintegy egyesíti a gyökeret, répát, zellert, már csak krumplit tettem mellé. Olyannyira ízletes lett az eredmény, hogy fűszerezni se kívántam a végén (még sózni se, a bors és paprika vonalat meg végképp nem). Így meg már inkább nem nevezem amarantos tarhonyának, még ha ötlet szintjén nyilván merítettem abból is, hogy korábban olvastam ilyen receptet.

A zöldségek előkészítésével kezdtem: meghámoztam és nem túl nagy darabokra vágtam őket. 1 bögre krumpli és 1 bögre pasztinák lett. (Ez utóbbi már régebbi szedés volt, amúgy elég csak alaposan megmosni. Egyúttal arra is rájöttem, hogy ha sokat áll felszedve, akkor lehet fás a nagyoknak a közepe.) Aztán egy mély, lefedhető serpenyőben kevés olajat melegítettem, majd elkezdtem pirítani rajta fél bögre tarhonyát. Falapáttal kevergettem, majd nemsokára hozzáöntöttem a zöldségeket is, és így folytattam a pirítást. Pár perc múlva következett fél bögre amarantmag, majd nemsokára 2 bögre víz. Felforraltam, majd kis lángon, lefedve haraphatóra főztem (15-20 perc). Így nem sok leve maradt, de aki levesesen szereti, használhat több vizet. Szárított petrezselyemzöldet morzsoltam bele a végén. Ez a mennyiség 2 adag.

Ez a tarhonya még tojásos volt (bár barna lisztből), tojás nélkül még nem próbáltam készíteni. Kétségtelenül vegán változathoz nem is tarhonyát használnék, hanem inkább beáztatott (!) árpagyöngyöt, és a zöldségek pirításával indítanám az egészet. (Így jó a főzési idő, áztatás nélkül addigra szétfőnek a zöldségek, és az amarantmag is túl sok főzést kap. Több edényt meg kár maszatolni a külön gabonafőzés és külön zöldségpirítás miatt - ez utóbbit viszont a plusz íz miatt nem lenne célszerű hanyagolni.)

Töltött gombafejek mediterrán hangulatban

Kerékpáros beszerzőkörút volt ma ebben a szép időben. Hazafelé tekerve pedig azt is kitaláltam, hogy mit fogok készíteni a szerzeményekből. Merthogy a tervezetteken felül pár alkalmi vétel is került a hátizsákomba, amik a most napirenden lévő receptek helyett másra is lehetőséget adnak. Hazaérve hozzá is láttam az egyik ígéretes ötlet megvalósításának, s még közben is eszembe jutott pár finomítás:

A két alkalmi vétel: friss gomba, feta sajt
A tervezett beszerzésből rögtön használtam is: olívabogyó
Amit itthoni készletből tettem hozzá: pasztinák, aszalt paradicsom, kakukkfű, olívaolaj

Ami végül lett belőle:
Kiválogattam a gomba nagyját. Megtörölgettem őket, és kitörtem a tönkjüket.
A töltelékhez lereszeltem 1 nagy pasztinákot, belekarikáztam egy kis üveg olívabogyó felét (előbb persze vízzel leöblítettem, hogy ne legyen annyira sós), beleaprítottam egy fél marék aszalt paradicsomot, belekockáztam 5 dekányi feta sajtot (azért csak ennyit, mert nem akartam, hogy nagyon sós legyen). Tépkedtem bele friss kakukkfüvet, majd az egészet összekevertem. (Ez a mennyiség kb. 20-25 db gomba megtöltéséhez elég.)
A gombafejekbe raktam, azokat meg egy sütőtálba, mert ekkor még úgy volt, hogy sütve lesz. De mivel töltés közben nem sikerült megnyugtató választ találnom arra a kérdésre, hogy miért is kell megsütni, ha az összes hozzávaló jó nyersen, ezért végül kihagytam ezt a lépést. (Így viszont jó lett volna kicsit beáztatni az aszalt paradicsomot, de már mindegy - majd legközelebb).
Tányérra raktam, megcsorgattam egy kis extra szűz olívaolajjal, és jóízűen megettem. Közben kitaláltam, hogy aki nem fogyaszt tejterméket, annak meg feta sajt nélkül és több olívabogyóval ajánlanám.

Amit a sütésen túl hanyagoltam:
* darált bors a töltelékbe (azt hiszem, csak megszokásból jutott eszembe, annyira le vagyok már szokva az ilyen típusú fűszerezésről - nem, nem azért, mert ízetlenül szeretem, hanem mert érzem és élvezem a natúr ízeket)
* pasztinák helyett joghurt a töltelékbe (de az talán túl folyós, meg különben se vettem joghurtot :)
* a pasztinák megfőzve, pürésítve a töltelékbe (az ilyen kétlépcsős készítés leginkább csak átalakítással egybekötött melegítés esetében működik nálam, amúgy fölösleges maszatolásnak érzem, ami ráadásul az amúgy nagyon egészséges hozzávalók tápértékének se használ)

A sütést így képzeltem:
előmelegített sütő, kb. 200 fok, max. 10 perc, hogy ne dobja ki a levét a gomba, és a reszelt pasztinák is harapható legyen még

(Ezeket csak azért írtam le, hogy akinek nagyon meredek a nyers változatom (végülis azért nem 100 % nyers, mert az olívabogyó hőkezelt volt :), annak talán jól jönnek ezek az ötletek.)

Árpagyöngyös-zöldséges egytál a tél jegyében

Az egytálételes VKF! fordulóra írta Zsu ezt a receptet, minek nyomán a következő volt a mai ebédem:

Még reggel beáztattam a pataki tálat a fedelével együtt, meg 1 bögre árpagyöngyöt is (így érezhetően hamarabb megpuhul).

Az összerakáskor a következőket rétegeztem a tálba: alulra került az árpagyöngy (természetesen az áztatóvíz nélkül), rá 1 üveg hámozottparadicsom-befőtt, aztán 2 közepes pasztinák alaposan megmosva és felszeletelve, és kb. a pasztinákkal megegyező mennyiségű (úgy 20-30 dekányi) kelbimbó (ezúttal fagyasztott; korábban egyszer nem fogyott el frissen, ezért a nagyokat felvágtam, és így előkészítve beparkoltam a fagyasztóba).

Ráraktam a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsoltam, és jó 50 percig sütöttem, meg utána még a forró sütőben hagytam egy kicsit.

A paradicsom leve elég nedvességet szolgáltatott ahhoz, hogy megpárolódjon alatta az árpagyöngy. Szándékosan nem fűszereztem semmivel a készítéskor, és ennek nem is éreztem hiányát a fogyasztáskor: a tetején megsült pasztinák és kelbimbó is igen karakteres, és a paradicsombefőtt is visszaadta a nyári paradicsomok ízét. A fenti mennyiség 2-3 adag.