2016. szeptember 30., péntek

Könyvajánló: Magvas szakácskönyv



Nem vagyok híján szakácskönyveknek, de ezt a számomra hiánypótló művet nem hagyhattam ott az abc-ben. Bojtosné Nacsa Hajnalka Magvas szakácskönyve az a régimódi stílusú, csupa szöveg recepttár, mely hasznos segítségem a mindennapokban.


Korábban nehézkesnek éreztem, hogy napról napra változatos és ízletes gabonaételeket alkossak az éppen rendelkezésre álló alapanyagokból. Árpa, rizs, köles, rozs, kukorica, zab, búza, amaránt, hajdina – olvashatjuk a borítón. Nekem nem is kell több, ezek azok a gabonafélék, amelyekhez rendszeresen hozzájutok elérhető áron. Szerencsére a könyv receptjeiben szereplő egyéb hozzávalók is túlnyomórészt könnyen beszerezhetőek, és az egész mű jól illeszkedik a mai magyar viszonyokhoz.


Alapvetően egészséges ételek kaptak helyet a gyűjteményben, és számomra rendkívül üdítő, hogy nem esett át a ló túlsó oldalára sem az alapanyagok, sem az elkészítési módok terén. Bár én már régóta reformkonyházok, még nekem is tud újat mondani, nem az elmúlt évek divatos-közismert receptjei sorakoznak benne a rövid, de informatív bevezetők után (amiken helyenként ugyan látszik a korrektúrázás hiánya, de egyáltalán nem vészes).


A mindennapi használatot segíti, hogy a közölt receptek az egyes gabonák (zab, árpa, rizs, köles, rozs, kukorica, búza, hajdina, amaránt), azon belül pedig az egyes fogások (reggeli ételek, levesek, főételek, desszertek) szerint vannak csoportosítva. A logikusan felépített tartalomjegyzéken túl praktikus összefoglaló táblázatok és névmutató is gondoskodik a jó áttekinthetőségről. (Az irodalomjegyzéket viszont kicsit hiányolom.)


A lehetséges változatok és egyéb ötletek sorolásával a legegyszerűbb dolgoknak is van létjogosultsága a könyvben (például: pirítós). Az összetettebb receptek sem agyonbonyolítottak, és a leírások könnyen követhetőek. Az egységes formátumnak és stílusnak is köszönhetően végképp nincs olyan érzésem, hogy az egészet csak összeollózták volna a netről.


Az általam eddig kipróbált receptek mind korrektek voltak és ízlettek is az elkészített ételek (a paradicsomos zabpehelygombóc pedig alighanem kedvenc lesz). Néhány süteményreceptnél tűnik úgy számomra, hogy nem egészen jók az arányok – szóval először csak ésszel adagolnám a folyadékot a tésztához –, de persze lehet, hogy tévedek.


Talán csak az utóbbi idők megszokása mondatja velem, hogy szívesen olvasnék kicsit a szerzőről is, valamint hogy milyen személyes köze van a főzéshez és azon belül a gabonakonyhához; hogyan jutott el a könyv megírásáig.


Összességében nagyon megérte az árát (499 Ft), hiszen egy remekül használható gyűjteményhez jutottam a mindennapi főzéshez.




További információk a Kiadónál: Bojtosné Nacsa Hajnalka: Magvas szakácskönyv. Vagabund Kiadó, 2016.


2016. június 23., csütörtök

Zöldborsó minden mennyiségben

Igen jó termésünk volt idén zöldborsóból, ezért az utóbbi időben szinte minden nap terítékre került valamilyen formában. Most a kedvenceinket szedem csokorba, hogy ne merüljön feledésbe:

Paprikásborsó kölessel
(köles, zöldborsó, pirospaprika, só, olaj, víz, zöld fűszer - lehet zsenge répával, gyökérrel, karalábéval, újhagymával tarkítani)

Zöldborsós barna rizs
(barna rizs, olaj, só, víz, zöldborsó, zöld fűszer - lehet zsenge répával, gyökérrel, karalábéval, újhagymával tarkítani)

Főzelék
(zöldborsó, olaj, pici víz, teljes kiőrlésű liszt, rizstej, só, zöld fűszer - lehet zsenge répával, gyökérrel, karalábéval, újhagymával tarkítani)

Paprikáskrumpli borsóval / karalábéval
(újkrumpli, víz, só, zöldborsó, karalábé, kevés gyökér, répa, újhagyma zöldestül, pirospaprika, olaj, nokedli)

Zöldségfasírt
(főtt zöldségfélék - pl. zsenge répa, gyökér, karalábé, karfiol, krumpli - turmixolva, főtt zöldborsó egészben, főzővíz, só, zöld fűszerek, apró szemű zabpehely, teljes kiőrlésű liszt, szikkadt/száraz barna kenyér felkockázva, olaj - kikent püspökkenyérformában egyben sütve vagy cukkini töltelékének, akkor a zsenge cukkini belsejét is megfőzöm és beleturmixolom)

Tavaszi leves zöld fűszerekkel, bulgurral
(zöldségfélék, só, víz, olaj, bulgur, és rengeteg zöldféle - újhagyma, karalábé, petrezselyem, kapor ... levele)

Napraforgó-gombócos zöldségleves
(zöldségfélék, víz, só, a gombóchoz teljes kiőrlésű tönkölyliszt, napraforgómag, víz, só; a kész leves tetejére hidegen sajtolt napraforgóolaj, pirospaprikával elkeverve)

----

Megjegyzéseim jövő évre: A Zsuzsi-borsót 2 hetes eltéréssel érdemes vetni, 2 soronként, minél korábban kezdve, a másik fajtának meg támrendszer kell! Naponta szedni kell, a Zsuzsi-borsó egyenletesebb eloszlásban adja a termést, kb. 10 napon át, a másiknál kiugró csúcs van, a nagy és széles csövek látványosabbak és könnyebb fejteni, de nem ízletesebbek a szemek.


2016. május 2., hétfő

Egyszerűen finom tavaszi zöldségleves

Aktuális kedvencem ez az egyszerű, de ízletes és tartalmas leves:

Friss, zsenge zöldségféléket - karalábét, gyökeret, répát stb. - feldarabolok, és kevés olajon (vagy vajon) megfuttatom. Bulgurt szórok hozzá, azzal is pirítom még pár kavarásnyit, majd felöntöm vízzel, és pici sóval ízesítem. Körülbelül tíz perc elteltével, amikor a zöldség már majdnem puha, hozzászórok jó sok apróra vágott zöldet - petrezselyem, újhagyma, karalábé zöldjét. Ezzel már nem főzöm tovább, csak lefedve állni hagyom. A tányérban egy kis tejföllel gazdagítom még, de anélkül is finom. Jó étvágyat hozzá!

2016. február 25., csütörtök

Hétköznapi kis keksz

Tea mellé, úti elemózsiának, vagy csak úgy elropogtatni egyaránt szeretem ezt az egyszerű tönkölykekszet. Mivel a tészta állaga lehetővé teszi, az antik mézeskalács-formázóval mintázom, de természetesen lehet simán csak vékonyra nyújtani és tetszőleges alakzatokat szaggatni belőle.


Hozzávalók:
50 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
25 dkg vaj vagy sütőmargarin
15 dkg cukor (ezzel csak alig édes; édesszájúak növeljék a mennyiséget)
1 teáskanál szódabikarbóna
kevés víz
(esetleg némi vanília kivonat vagy őrölt fahéj/szegfűszeg ...)

Elkészítése:
A lisztet összemorzsoljuk a vajjal/margarinnal, majd hozzákeverjük a cukrot meg a szódabikarbónát. Annyi vizet gyúrunk még hozzá, hogy éppen összeálljon. Kekszeket formázunk belőle, szükség esetén picit lisztezve a felületét. 180 fokos sütőben 12 percig sütjük, majd rácsra szedjük. Melegen még puha, de mire kihűl, ropogósra szilárdul. Fémdobozba rakva sokáig eltartható.

2016. január 4., hétfő

Tanyasi fényűzés :)

"Tulajdonképpen mi gazdagok vagyunk - mondta a Gazda. - Nem akárki eszik ilyen kenyeret."


Kovászos kenyér, a sparheltban sütve. Egy hétig nevelgettük hozzá a kovászt a nulláról, most meg persze már vigyázunk rá. A második se sikerült rosszabbul, immár forma nélkül, simán a tepsin. Elkészülte után a sütőből kivéve "beszélget", tényleg - ami hatalmas élmény és újdonság volt. Sütöttem pedig már sok kenyeret, géppel kezdve jó tíz éve, aztán sokáig villanysütőben, aztán most itt a sparheltban kétnaponta. A kemencére még gyúrok! :)

 

2015. november 14., szombat

A Tanyán

Nincs konyha, csak a szoba sarkában egy sparhelt, egy asztal, meg néhány szedett-vedett edény. Nincs víz, csak kint a kútból. Nincsenek szakácskönyvek meg internet, még a saját blogomból sem puskázhatok, csak az emlékeimbe meg az eddigi tapasztalataimba kapaszkodva kombinálhatok abból, ami épp van. És csak abból. De abból úgy, hogy lehetőleg semmi se vesszen kárba. Nem követek konkrét receptet, csak a józan eszemet arra vonatkozólag, hogy mit mivel hogyan rakjak össze.


Először még fűszerek sem voltak, csak egy kis só meg cukor. Ottfelejtett és kihajtott hagyma a kertből. Felhasználtam még a zöldjét is. Késsel pucoltam a krumplit, nem a hámozóval, amivel már akkor profin megtanultam kiskoromban, amikor kést még nem is adtak a kezembe. Így azán késsel azóta se tudok rendesen... Paprika nélküli "paprikáskrumpli" főtt első este; egyszerű, natúr, tápláló.


Másnap már a gyúrás sem maradhatott el. Ha már mellesleg a sütő is felmelegszik az esti begyújtással, legyen kenyér is - és vele "otthon-illat"! Máskor meg tök került a tepsire, egy enyhébb napon meg kakaós csiga, mert arra kevesebbet kell fűteni, mint a veknire, hogy átsüljön. Ha viszek lekvárt - olyan igazi, katlanban főzött szilvalekvárt -, akkor bukta is lesz.


Vájlingban mosogatok, már szivacs is akadt. Minden este sorra kerül minden edény, épp csak annyi van, amennyi szűken-szépen elég. Az ígért palacsintasütő már maga a luxus lesz. De két villára pályázom még előbb - most még kanállal (vagy kézzel) eszünk mindent.


Előbb csak egy kis ládika volt az alapanyagoknak. Már van egy zöldséges rekesz is kint a hűvösön, meg a kamraszekrénynek kinevezett polcok is kezdenek benépesülni. Liszt, árpagyöngy, lencse, rizs, sárgaborsó, tészta, krumpli, körte, lecsó, paradicsomszósz... Meg kerül hol ez, hol az; általában azonnali fogyasztásra, így mindig megvan a kiindulópont az örök kérdés - "mit főzzek?" - megválaszolásához.


Kényelemhez szokva elég nomád, próbára teszi rendesen a találékonyságot, és még véletlenül sem való finnyásoknak. De finom vacsoráink vannak - a maradék pedig az utolsó falatig jóízűen elfogy másnap, melegítés nélkül is. A Gazda őszintén hálás, hogy így éltetem. Én pedig örülök, hogy megtaláltam Őt!


2015. szeptember 20., vasárnap

Fügelekvár

Ez is elérkezett... Már annyi fügét terem a saját fám, hogy lekvárnak is jutott belőle. A lehető legegyszerűbben, minimális cukorral, ahogy én szeretem :)


A fügét - jó érett legyen, de még ne erjedjen - megmosom, a felső részén a csomájánál ahol vastag a héja, levágom, de nem hámozom meg precízen. Cikkekre vágom, de csak azért, mert a kissé darabos lekvárt szeretem, nem a simára turmixoltat. Ha a végén leturmixolnám, akkor legfeljebb felezném vagy a nagyokat negyedelném. Teszek hozzá kevés cukrot (most bő kilónyi fügéhez ment 3 csapott evőkanállal, de különben ízlés szerint), csipet citromsavat, kis fahéjrudat, öntök alá vizet, és felforralás után kis lángon, időnként megkeverve kb. egy órát főzöm. Szépen besűrűsödik, nem kell hozzá kocsonyásító. Forrón beüvegelem, és száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Kiváló sütésálló lekvár lesz, már ha el nem fogy "csak úgy". Egyelőre öt kis üveggel lett, de ha nem győzöm tartani a lépést a fával evésügyileg, akkor lehet, hogy lesz még repeta a lekvárfőzésből.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails