Kifőztem egy negyed csomag durumbúzás szélesmetéltet (így), leöntöttem róla a főzővizet, majd még a fazékban összekevertem annyi szilvalekvárral, hogy jól bevonja mindenhol (nekem ehhez úgy három nagy evőkanálnyi lekvárra volt szükség). Deszkán, késsel durvára vágtam egy kis marék diót, és tálaláskor rászórtam a lekváros tészta tetejére. Ez a mennyiség 1 adag, igény szerint lehet többszörözni.Az alapötletet itt találtam a receptek között, a nálam felejtős dolgokat nemes egyszerűséggel kihagyva ez maradt belőle.
Idő: 15 percen belül lehet enni, és minimális munka van velePénz: kb. 75 Ft / adag
Durumtésztából az olaszra esküszöm még mindig, a többi hozzávaló viszont hazai volt.
7 megjegyzés:
Hihi, ez nálunk "csak" piszkos:) De isteni finom, az biztos! (igaz, nálunk házi pirított morzsa jár mellé dió helyett, de legközelebb ezt is kipróbálom).
Az nálunk a morzsás tészta, bár annál a morzsával van összeforgatva a tészta, és dzsem jár a tetejére, de azzal már nem szoktuk összekeverni.
Lám, még egy ilyen egyszerű és olcsó ételt is ezerféleképp lehet variálni.
Gyerekkoromban sokszor ettünk ilyet, nálunk is csak „piszkos” volt a neve, és - még egyszerűbb változat - csak a lekvár volt rajta.
Nálunk morcsos tészta a neve.
Mocskosul finom lehet!:O)))
Még egyik kifejezést sem hallottam, kicsit bizarr, de a szilvalekvár és a dió együtt nagyon ízletes - ebből következik, hogy tésztával is finom lehet, bármilyen nevet is kapott. :)
jaj dejó, hogy eszembe juttattad! amíkor a képet megláttam, rögtön beugrott, hogy nagyapám hogyan hívta... itt van azóta is a nyelvemen, de nem tudom szóbe foglalni, na....
"maszatos tészta"??
Megjegyzés küldése