Elérkezett az eddig csak gyűjtögetett fenyőtobozok felhasználásának ideje.
Kiöntöttem őket a teraszon, hogy jobban tudjak válogatni közel azonos méretűeket egy-egy koszorú külső, illetve belső sorába.
Az egész koszorút egy vékony drót tartja össze, azzal tekertem körbe a tobozok alját: 1 kicsit, aztán 2 nagyot, ezt ismételgetve. A végén még akasztónak is hagytam valamennyi drótot. A legelső koszorú készítésénél nem vágtam le előre, hogy biztosan ne kelljen toldani, és nagyságrendileg bemértem, hogy mekkora drót kell (a pontos hossz nyilván a kiválogatott tobozok méretétől függ). A kész koszorúban lehet még valamennyire igazítani a tobozokat, hogy jól álljanak.
Halottak napjára hóbogyót tűzök még közé. Kipróbáltam: ha szárral vágom le a bogyókat, akkor a két tobozsor közé tűzve, majd a kis ágat föl-le vezetgetve a külső sor toboz között be lehet igazítani úgy, hogy jól tartson. Ezt majd csak frissen rakom rá, hogy addig se száradjanak össze a bogyók.
Karácsonyra meg esetleg örökzöldekkel és piros bogyókkal lehetne kiegészíteni, akár asztali dísznek is. Mindegy, az még odébb van...
1 megjegyzés:
Én tavaly szalmás koszorúalapba próbáltam dróttal beletűzni a tobozokat. Alaposan megkínlódtam vele és nem voltam igazán elégedett az eredménnyel sem. De ez igazán jól sikerült darab lett :)
Marcsi
Megjegyzés küldése