Karácsonyi hangulatban

Avagy kellően (kicsit már túlságosan is) megszáradt a birsalmasajt. Mint a mellékelt ábra mutatja, szépen meg is barnult, pedig a lényegesen kevesebb cukor és a rövidebb főzés miatt frissen igen világos volt. Az is jól látható, hogy semmi baja sem lett, tehát valószínűleg nem a cukor tartósítja, hanem esetleg a hőkezelés meg a szellős helyen való szárítás, időnkénti megfordítással kiegészítve.

Süteményszaggatóval vágtam belőle alakzatokat. Tavaly a szaloncukor is be volt tervezve ilyenből, de végül a fára nem került egyáltalán szaloncukor, és az lett a megállapodás, hogy becsomagolni is fölösleges (kár a fáradságért meg a papírért), jó lesz az egy kis tálban kirakva. Most is ennek jegyében lettek figurák (zárt dobozban elrakom őket, csak a dió miatt a molyosodásra majd figyelni kell), a köztes részeket meg el lehet csemegézni.

S hogy marad-e belőle karácsonyra? Dugdosni nem fogom, és megsiratni sem, ha végül mégse. Ha jólesik, fogyjon - ámbár ahogy magamat ismerem, ha folyamatosan vannak egyéb finomságok is, akkor úgyse pont ez fog kelleni. Szóval nem reménytelen...

Persze ha sikerül venni megfelelő birsalmát, akkor készítek is még.