Összeállítottam a szilvás lepénynél (és változatainál) már bevált tésztát, csak most a liszt felét rozsra cseréltem (teljes kiőrlésűre, természetesen). Alighanem bőven is mértem mindkettőt, mert most nem annyira lágy, hanem kézzel remekül gyúrható, tehát nem ragacsos, de azért puha tészta lett az eredmény. Letakarva kelni hagytam. Ennek több idő kellett, mint a csak búzalisztesnek, talán a rozsliszt, talán az érezhetően hűvösebb idő miatt is.
Amikor körülbelül a duplájára kelt, akkor egy kivajazott piteformába igazítottam, és a szélén peremet csináltam neki (szerintem kézzel a legegyszerűbb az egész). Félretettem, amíg előkészítettem a rávalókat: negyedekre vágtam és megtisztítottam 3 körtét (semmi citromozás! - nem illene ide az íze, és mint a képeken látható, így se lett csúnya), és kb. fél centi vastag szeletekre vágtam 1 natúr Camembert sajtot (Bakony). Ezekkel kiraktam a tészta tetejét: először körbe a szélét, majd a közepét is. A sajtra rozmaringleveleket tépkedtem, végül az egészet megszórtam egy marék durvára vágott dióval. 200 fokon 30 perc sütés kellett neki, előmelegítés nélkül. Már sütés közben reményekre adott okot az illata ;)
Hűlni hagytam, majd egy rácsra emeltem a formából. Úgy szeleteltem, hogy egy körte és egy sajt is essen egy-egy szeletre (tehát 8 szelet lesz összesen a képen látható adagból).Figyelem: ez nem egy megszokott, édesség jellegű torta. A sült körte ugyan édeskés, de alapvetően inkább a sós ízvilág felé hajlik összességében. Lehet, hogy ezért is jön be nekem annyira?
Utólagos kiegészítés: Langyosan volt a legfinomabb, de még másnap sem száraz.
1 megjegyzés:
Nem eszünk camambert:( annyira jól néz ki....
Megjegyzés küldése