Teák

A hűvösebb napok beköszöntével újra melegen, és nagyobb mennyiségben iszom a teát. Zöldet, vöröset, gyümölcsöset, feketét - mikor melyikhez van kedvem. Van itthon választék:

Meg egy kis utánpótlás is, mert egyik-másik doboz már bizony üres (nem feltétlenül ugyanolyat, de hasonló jellegűt szoktam bele tenni; így sokkal jobban megőrzi az aromáját, mint a kibontott zacskóban):

A gyümölcsösek fogynak leginkább. Szeretem is, meg egy teáskanál ilyenből tényleg csak egy bögrényi teát lehet készíteni. Aztán a mazsolaszemeket meg a szárítottgyümölcs-kockákat is előszeretettel csipegetem ki a visszamaradó, ázott darabkák közül (olyan teát sajnos ritkán sikerül kifognom, amiből minden ehető és ízletes is).

A zöldből meg a feketéből viszont 2-3 áztatást is megér egy adag. Egy-egy alkalommal nem érdemes túláztatni, mert ez az íze rovására megy. Én személy szerint nem túl erősen szeretem, és amíg a színe mellett aromája is van, addig nem érzem úgy, hogy ki kellene dobni (komposztba jó ám), és újat elővenni.

A vöröset nem lehet simán elkészíteni a gyógyteás bögrében, mert az apró darabkák nem dagadnak úgy meg, mint a többi fajtánál, és átmennek a szűrő lyukain. A lyukacsos kanál a maga apróbb lyukaival kifejezetten hasznos hozzá, vagy pedig le kell szűrni. Az is megoldás, hogy a gyógyteás bögre lyukacsos elemét kibélelem konyhai papírtörlővel, abba rakom a teát, és így áztatom ki (ámbár amióta megvan ez a kanál, azzal egyszerűbb).

Idén újdonság lesz a házilag szárított bodzavirágból készített tea:

Mindezeket leginkább ízesítés nélkül, így natúr fogyasztom. Szerintem kár lenne bármivel is elnyomni egy jó tea aromáját. Persze erre sem egyik napról a másikra szoktam rá, legtovább a fekete tea tartotta magát egy kis mézzel meg citromkarikával. Főleg, hogy ezek a szálas teák messze nem egy kategóriát jelentenek filteres társaikkal. (Amúgy a filteres tea nálam kb. annyira megy, mint a cukor meg a fehér liszt ;)

Nem szoktam előre elkészíteni nagyobb mennyiséget, hanem mindig csak frissen, egy-egy bögrével. Délelőtt inkább feketét, délután meg este viszont a többi közül valamelyiket. Mivel sokféle van itthon, nincs gond a változatosságra.

S én vagyok az, akit a csokik különösebben nem izgatnak (én magam sose veszek, mégis mindig kerül valahonnan - ciki továbbajándékozni, dehát mégse a molyok egyék meg :), minőségi (!) teából viszont sosem elég :)