2008. október 3., péntek

Héjában sült csicsóka

Csicsókás recepteket keresgélvén az egyik ilyen témájú íráshoz fűzött hozzászólások között bukkantam a következőre:
"Életemben először ettem csicsókát, azt hittem a régi mesékből, hogy az a szegényember eledele. Hát akkor a szegényembernek igen jó ebédjei, vacsorái lehettek. Egy kis fantáziával nagyon klassz vacsorákat lehet kreálni. Kristóf"
Nagyon fején találta a szöget!

Összeszedtem hát a fantáziámat, és tegnap este ezt alkottam a napokban felszedett csicsóka nagyjából (az aprajából meg újabb adag pogácsa lett). A kiinduló gondolat az volt, hogy több krumplis ételt is el lehet készíteni részben vagy egészében csicsókából. S mivel én bő olajban sütve a krumplit se szeretem igazán, héjában sütve viszont hűvös őszi-téli napokon jólesik, ilyen formában tettem egy próbát a csicsókával is.

Egy nagyon egyszerű étel, a héjában sült krumpli mintájára ezúttal csicsókát is sütöttem. Volt egy kevés apró krumplim, azt is a tepsire raktam, meg a csicsókákat is. 200 fokon fél óra kellett nekik (előmelegítés nélkül), hogy járja őket a villa (nyilván méretfüggő a sütési idő). Egy fazékba borítottam a tepsi tartalmát, és lefedve állni hagytam úgy 10 percig. Utána le lehetett húzni a krumplinak is meg a csicsókának is a héját, bár utóbbiét kicsit nehezebben. (Úgy tippelem, hogy fonnyadtabb csicsókánál könnyebben ment volna a dolog.) Az olvasztott, fűszeres vajat most nem kívántam hozzá mártogatónak, inkább csak sóztam egy picit, és tejföllel ettem. A csicsóka ízében és állagában is más volt, mint a krumpli, de nekem bejött! Fogok így sütni máskor is.

0 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails