Káposzta bundában - nem csak nyulaknak :)

A hűvös idő beköszöntével már nem is zavar annyira, ha egy étel elkészítése mellékesen fűti egy kicsit a konyhát. Így került elő a bundázás, ezúttal új belsővel: nevezetesen egy kis főzőtök húsa, néhány cső juliskabab (saját termés a másodvetésből), meg egy kis fej káposzta fele került bele.

Ez utóbbi annyira ízlett, hogy érdemesnek tartom külön megörökíteni. A káposzta tényleg igen kicsi volt (szűk arasznyi átmérőjű), viszont jó kemény, vagyis szorosan álló levelekkel. Úgy vágtam cikkekre, hogy mindegyiknek a közepén a torzsából is legyen egy-egy darab, ami összetartja, és kívül se legyen nagyon vastag (egy-másfél centi, meg főleg ahogy sikerült :). Ezeket a darabokat mártottam meg a sajtos bundában és sütöttem ki forró olajban. Így a káposzta nem lett teljesen puha, hanem az a finom, roppanós állagú maradt, amit újabban nagyon szeretek. (Természetesen aki puhán kedveli, az ne hagyja ki a káposzta előfőzését, mielőtt bebundázza.) Egyetlen hátrányának azt találtam, hogy nem jó "csak úgy" elcsemegézni a sütés közben (amit az ilyesmik készítésénél rendszeresen megteszek a kisebb darabokkal), hanem meg kell adni a módját, és szépen, késsel-villával fogyasztani. Azért megoldottam :)