2008. szeptember 22., hétfő

Pasztinákos krumplilepény

Sokféleképpen variáltam már a röstit, ízletesebb és kevésbé ízletes, de azért nem is rossz (inkább csak olyan jó, jó, de semmi különös) változatokhoz jutva.

Ma a krumplinak körülbelül az egyharmadát pasztinákra cseréltem benne. A kiindulási alap az volt, hogy a sült pasztinák nagyon ízlik, meg tegnap, recepteket keresgélve találtam olyat többet is, amelyikben krumpli egy része helyett szerepelt ez a zöldség.

Nem csalódtam: mindennemű fűszerezés nélkül egy nagyon karakteres, ízletes étel lett a jutalmam. Még sózni se kívántam, csak egy kis füstölt parenyicát reszeltem a tetejére (de természetesen tetszőleges más "feltéttel" is jó lehet).

Tegnap a csicsókás változat viszont elég gyengén szerepelt: az ízével ugyan nem volt különösebb baj, a kinézete viszont erősen feledhető lett. Mondjuk már akkor rossz előérzetem volt, mikor a reszeléskor erősen barnult a csicsóka. Aztán a sütéskor odaragadt a serpenyőhöz, úgy kellett noszogatnom egy műanyag lapáttal (ugyanúgy csináltam pedig, mint máskor, és más összetevőknél sosem tapasztaltam még ilyet - például ma sem a pasztinákossal). Nem baj, kísérletezek tovább, bár nem ezen a vonalon :)

A fenti pasztinákos változatot meg nem hagyom feledésbe merülni!

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails