2008. augusztus 12., kedd

Variációk patiszonra

Gyerekkoromban mindig csak rántott patiszonként került asztalra, ráadásul mivel mindig jó termés volt, elég gyakran. Aztán már nem csak az evésben, hanem a készítésben is segédkezni kellett :( Meg is utáltam jó időre.

Azt viszont szerettem, mikor ősszel a csalamádéba beaprítottuk a sok, általában pici, gyakran igen idétlen alakú patiszont. Ehhez lelkesen beleztem és tisztítottam, hiszen tudtam, hogy nem kell utána besózni, majd kirántani. Télen pedig lelkesen kerestem a patiszont a csalamádéban, s ha nem találtam eleget, megígértettem szüleimmel, hogy jövőre többet teszünk bele :) Később pedig olvastam, hogy nem csak csalamádéba, hanem egyéb savanyúságokba is bátran bele lehet tenni, nagyon jól átveszi az ízt.

Aztán pár éve egy bácsi hihetetlen, 20 Ft/darab áron próbált túladni igencsak tetemes mennyiségű patiszonon a piacon - és még válogatni is engedett :) Nem kellett sokat győzködnie, hogy megvegyek pár darabot. S ha már megvettem, ki kellett találni, hogy mit készítsek belőle. Egy dologban voltam csak biztos: NEM rántott patiszont! Az elgondolás nem is bizonyult rossznak: amíg tartott a szezon, hetente beváltottam pár huszast az öregnél...

Akkoriban épp Norbis korszakomat éltem, és örömmel nyugtáztam, hogy kedvenc szakácskönyvem, A karcsúság receptjei is ír patiszonos recepteket. Ebből két örömteli következtetést vontam le: (1) karcsúságbarát, egészséges dolog ez a cakkos tök, (2) máris megvan, hogy mit készítek az első szállítmányból.

Így lett patiszonpörkölt meg rakott patiszon (igen, akkor még nem voltam vega :)
Ízlett mindkettő, és mellesleg rájöttem, hogy a "csak rántani jó" alaptézisen túl a besózzuk, állni hagyjuk, lecsepegtetjük című tiszteletkör is bátran elhagyható. Időt spórol, és nem mellesleg biztos nem lesz túl sós a végeredmény.

Meg ha már a rakottaknál tartunk, kitaláltam, hogy a jól bevált rakott krumplit kicsit könnyedebbé teszem azzal, hogy a krumpli egy részét patiszonnal helyettesítem. Aztán eljutottam odáig is, hogy ez az "egy része" az összes volt. Némileg egyszerűsítette a dolgokat, hogy a megfelelő méretűre szeletelt patiszont nem is főztem, hanem csak kevés olajon nem egészen puhára pároltam. A többi pedig ugyanúgy ment, mint az alapul szolgáló receptnél, csak persze át kellett nevezni patiszonos rakott krumplira, végül rakott patiszonra.

Persze a szeletelésnél lett olyan maradék is, amiből sehogy se akartak rakható darabok kikerekedni: ezeket meg felkockázva pároltam meg, majd felvert tojással nyakon öntve tökös rántotta lett belőlük (arány tetszés szerint, a végén már a sok tök között épp egy pici tojás felállásig jutottam). Sóval, borssal fűszereztem, időnként talán még sajtot is reszeltem a tetejére.

Aztán akkoriban volt nagy felfedezésem a panírozás helyett egy egyszerű, kevert, mártogatós bunda, amit nem csak pulykafalatkákhoz, hanem zöldségfalatkákhoz is kipróbáltam. Így lett patiszon sajtos bundában. Itt is kihagytam az előzetes lesózást, a meghámozott, kibelezett, felszeletelt patiszont azonmód mártogattam be és sütöttem ki.

A fenti receptek azóta is elő-előkerülnek (a rakottasak persze húsmentes változatban), még ha nem is ilyen kedvező áron sikerül alapanyaghoz jutnom :)

Tegnap kíváncsiságból végeztem egy kis gyűjtőmunkát, hogy további recepteket, ötleteket kutassak fel a témában. Messze a legtöbb találat valamiféle töltött változat volt. Ahogy elnéztem, igazából szinte tetszőlegesen variálható a töltelék. Húsosra nyilván nem neveznék be, mostanság a túrós sem esne túl jól (még mindig nem kívánom a tejtermékeket, ráadásul nyáridőben sajnos többször jártam már úgy, hogy hiába nem járt még le a túró és a boltból egyenesen haza jöttem vele és azonnal raktam a hűtőbe, nem volt jó), de egy zöldségeset talán összeállítok majd. Itt igazából a sütés, és a mellékesen létrejövő konyhafűtés a viszafogó tényező.

No, de a töltött patiszonon túl is van élet, pár érdekesebb recept, amik közül néhányat biztosan kipróbálok az idén:
  • Itt egy másmilyen pörkölt (hagymamentesítve, pirosarany helyett rendes paprikával még meg is enném), egy saláta (hűvösebb napon talán elmegy az a kefír? - majd meglátom), és ez a steak sem hangzik rosszul (csak én valami értelmesebb, no és lehetőleg magyar nevet adnék neki). Jó ötlet a zsenge magok felhasználása is, bár én azt nem külön, hanem a patiszon többi részével együtt tenném bele akár rántottába, akár pörköltbe.
  • Ha megkívánom a halat, valami ehhez hasonló változatot is kipróbálok a rakott patiszonra.
  • Itt én a grillezett salátát néztem ki, de más receptek is vannak a témában.
Meg ha úgy jön ki a lépés, akár eredetileg más tökfélékre szóló receptet is átalakítok erre. Sok jó lehetőséget látok benne, a bevált recepteken túl érdemes lesz újdonságokkal is próbálkozni.

2 megjegyzés:

citromfű írta...

Nagyon jó ez a saját kútfő! Tetszik!!! Csemegézek majd belőle,ha benő a következő adag picurka. A megmaradt közepes méretű patiszonomat ugyanis elajándékoztam. :)
A "gyűjteményembe" belinkelhetem?

Dulmina írta...

Örülök, ha sikerült jó ötleteket adnom, és természetesen nem haragszom meg a népszerűsítésért :)
Különben magam is meglepődtem, hogy mennyi mindent sikerült nagy hirtelen összeszednem a témában... Most pedig ideje a tettek mezejére lépnem, és nem csak írni róla, hanem alkotni is belőle :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails