2008. augusztus 4., hétfő

Príma aszalóidő van...

... így aztán aszalógép meg sütő nélkül is remekül megy az aszalás. Igaz, így néhány napba is beletelik, de a nap ingyen süt, és a hőséget is jobb kedvvel viselem, ha közben látom, hogy a szilva, a paradicsom, a körte meg a barack milyen szépen húzódik össze. Hogy aztán a kis vászonzsákokban felaggassam a kamrában, és mikor már kevesebb a friss gyümölcs, vagy mikor egy ígéretes receptben aszalt gyümölcs szerepel, akkor legyen hová nyúlni.

Ehhez olyan gyümölcsöt veszek, ami közepesen érett, teljesen egészséges (a nyomódottak sem nyerők!), és nem túl leves (különben nagy a romlásveszély!). Az alma és a körte olyan legyen, ami nem barnul gyorsan. Paradicsomból is van olyan fajta, ami egészen kemény, és szinte alig van benne az a lágy, kocsonyás rész (azt a kicsit pedig nyugodtan benne lehet hagyni, nem okoz problémát). Nem minden fajta alkalmas aszalni, a fenti "ökölszabályokon" túl ki kell tapasztalni. Kiválogatom, és egy papírszalvétával megtörölgetem. Mosni nem szoktam, mert a víz jó esetben csak lassít a folyamaton, rossz esetben viszont elősegíti a romlást. Meg úgyis a szabad levegőn lesz pár napig, s bár a legyek ellen letakarom szúnyoghálóval vagy egy régi függönnyel, nincs kétségem felőle, hogy egy kis por száll rá...

Feldarabolom, nem túl kicsire, mert jelentősen összeszárad, de nem is túl nagyra, mert akkor nagyon sokára száradna ki eléggé. Ha láthatóan nedves a vágásfelület, akkor egy papírszalvétával leitatom róla, amit lehet. Összeszedem a házban fellelhető fém (fontos, mert ez jól felmelegszik!) tepsiket, tálcákat, lapos tálakat, használaton kívüli fedőket (ezek alá pl. egy mélytányért teszek, hogy a fogó miatt ne legyen ferde), stb. Egy rétegben elrendezem rajtuk a darabokat. A vágott oldalukat rakom felfelé (pl. fél szilva, cikkekre vágott körte), illetve ha ez nem megoldható (pl. felkarikázott paradicsom), akkor időnként majd forgatni kell. A hámozással nem bajlódom, mert a héj egészen vékony lesz, egyáltalán nem zavaró a kész aszalványon.

A kezdést reggelre vagy legalábbis délelőttre időzítve kirakom a napra, ha kell, időnként arrébb viszem, éjszakára pedig behozom a házba (kellemes illata van ám!). Ezt addig ismétlem, míg kellően száraz kinézetű és tapintású lesz, akkor van kész. Időjárástól függően változó, hogy hány nap kell mindehhez: egyetemistaként laktam olyan albérletben, ahol egyetlen nap elég volt az almának az erkélyen, de esett már meg olyan is, hogy egy hétig rakosgattam a szilvát, mire elkészült. Nem kell meglepődni, 1 kg gyümölcsből fajtától függően mindössze 15-25 dekányi aszalvány lesz.

Megfigyeléseim szerint az első néhány nap a kritikus, akkor kell igazán meleg idő, utána már nem lesz baja, legfeljebb lassabban készül el. Ha viszont az elején nincs elég meleg, akkor tömegesen romlásnak indulhat - ha erre utaló jelet látok, természetesen nem várom meg a végkifejletet, hanem egy kompótba vagy pitébe beleborítom az összeset, aztán megvárok egy jobb alkalmat az aszalásra.

Tároláskor pedig nem árt időnként átmozgatni, hogy ne a molyok lakmározzák be idő előtt...

3 megjegyzés:

frazon zsófia írta...

jó sok tepsid van! minden vendég fenekére pontosan kettő ragad :D

Renata írta...

Pont ugyanezt akartam írni :) hogy de sok tepsid van!

hallottam olyat, hogy rossz idő esetén megmenthető úgy, hogy nyitott sütőajtó mellett fejezik be a szárítást.
nekünk sajna nem sikerült így a napon aszalni, lehet, hogy nem voltunk elég szakszerűek. van egy kis aszalógép (pontosabban szárítómasina), de idén nem aszaltunk, tavalyról maradt még elég sok aszalvány.
sajna a sárgabarack azzal sem jött össze, legalábbis csak rövid ideig volt eltartható, pedig arra lett volna a legnagyobb igény.

Dulmina írta...

Azért a tepsik egy része olyan, amit sütésre már nem használok, mert rég lekopott a bevonata (sőt, az egyik lyukas is :), de erre még tökéletes...
A barackkal szerintem az lehetett a gond, hogy nem az a kemény, rostos faja volt. Mert bizony a lédús gyümölcsökből nehezen megy ez. Én egyszer csináltam barackot, anyukáméknak volt kis apró és eszméletlenül rostos fajta (lekvárban is alig adta meg magát) - no, az kiváló volt aszalni!
Tényleg sok múlik az alapanyagon.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails