Az egyszerűség jegyében nem fűszervajjal, hanem csak natúr vajjal kentem meg a kukoricacsöveket a selyem eltávolítása után, majd visszahajtottam a héjukat. Elég rosszul fedett, így jobbnak láttam még egy réteg alufóliába is betekerni őket.S ha már beüzemeltem a grillt, más zöldségeket is sütöttem: az egyik batyuba hasábokra vágott répát és petrezselyemgyökeret csomagoltam, másik kettőbe pedig krumplit (a nagyobbakat félbe, negyedbe vágtam, hogy belátható időn belül átsüljön). Hámozás helyett csak alaposan megsikáltam őket, majd jól lecsöpögtettem. Megcsorgattam olívaolajjal, és friss zöldfűszereket tépkedtem rájuk: a répa-gyökér keverékre ezúttal kakukkfű, a krumplira meg majoránna került. Több rétegben körbetekertem alufóliával, és jól lezártam a végeket is, hogy biztos ne folyhasson ki az olaj (ami egyébként azért szükséges, hogy kioldja a fűszernövények aromáját).
A kerti grillen megsütöttem, a tűz begyújtásától számítva egy jó óra múlva nyilvánítottam késznek. Még nem sikerült kitalálnom, hogyan lehetne ellenőrizni közben, hogy kész van-e már, így csak érzésre sütöttem épp eddig.Tálaláskor a krumplit picit sóztam, egyébként meg élveztem a zöldségek és a zöldfűszerek gazdag aromáját. Nagyon ízlett a vajas kukorica is, meg a puhára párolódott egyebek is.
Utólagos kiegészítés: A batyuk tartalmát azóta kicsit variáltam, és nagyon ízlett úgy, hogy vegyesen volt benne az itthon épp fellelhető zöldségekből (sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, cékla, krumpli és karfiol). Fűszerezésnek a petrezselyem zöldjét és egy kis kakukkfüvet tépkedtem bele. Olívaolaj helyett vajjal is finom. Nagyobb mennyiséget is több kisebb csomagban érdemes sütni, mert így vékonyabb rétegben van a zöldség egy-egy adagban és jobban sül, meg sokkal könnyebben kezelhető a forgatásnál. Tűz fölötti rács helyett akár a parázsba temetve is megsül, de ez valamivel több időbe telik. Az előzetes darabolással elkerülhető az előfőzés szükségessége, meg így fogyasztáskor is kész falatok kerülnek a tányérra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése