Újabb ízletes
krumplilepény-variáció, ezúttal kelbimbóval:
Vékonyan kiolajoztam egy nem túl mély teflonserpenyőt, majd ritkásan kiraktam félbevágott kelbimbóval, vágott felükkel lefelé (nem érdemes sűrűn rakni, mert akkor nem fog összeállni). Meghámozott és durvára reszelt, nyers krumplit egyengettem közéjük és rájuk, és kicsit le is nyomkodtam, hogy összeálljon. Alágyújtottam és megvártam, míg hallhatóan sülni kezd. Ekkor kicsire vettem a lángot, és így sütöttem tovább. Mikor úgy nézett ki a szélénél, hogy megpirult az alja, akkor egy tányér segítségével megfordítottam, és a másik oldalát is megsütöttem (ez már lényegesen gyorsabban megy, mint az első). Tányérra csúsztatva tálaltam.
A lassú sütés következtében a zöldségek finoman megpuhulnak, kívül pedig szépen megpirulnak. A kelbimbó erőteljes íze miatt fűszerezni se kívántam.
Vékonyan kiolajoztam egy nem túl mély teflonserpenyőt, majd ritkásan kiraktam félbevágott kelbimbóval, vágott felükkel lefelé (nem érdemes sűrűn rakni, mert akkor nem fog összeállni). Meghámozott és durvára reszelt, nyers krumplit egyengettem közéjük és rájuk, és kicsit le is nyomkodtam, hogy összeálljon. Alágyújtottam és megvártam, míg hallhatóan sülni kezd. Ekkor kicsire vettem a lángot, és így sütöttem tovább. Mikor úgy nézett ki a szélénél, hogy megpirult az alja, akkor egy tányér segítségével megfordítottam, és a másik oldalát is megsütöttem (ez már lényegesen gyorsabban megy, mint az első). Tányérra csúsztatva tálaltam.
A lassú sütés következtében a zöldségek finoman megpuhulnak, kívül pedig szépen megpirulnak. A kelbimbó erőteljes íze miatt fűszerezni se kívántam.
1 megjegyzés:
Nagyon csinos, finomabb ebédet nem is kívánhatnál...
Megjegyzés küldése