A múltkori "sima" után itt a továbbfejlesztett változat - és azt hiszem, itt meg is állok a módosítgatással, olyan finom lett így:
Az egyszemélyes adaghoz 1 dl sárgaborsót 1,5 dl vízben feltettem főni. Meghámoztam 2 közepes krumplit, majd kis kockákra vágtam, és a borsóhoz tettem. Miután felforrt, kis lángon főztem tovább. A vége felé víz helyett a savanyú káposzta levéből tettem még hozzá egy jó fél merőkanállal, és eltekintettem a külön sózástól (mindez ennek az ételnek a sikerén felbuzdulva jutott eszembe). Persze ha nincs káposztalé, vízzel is működik, de ez a kis csavar nagyon sokat jelent az ízének (és őszi-téli időszakban nálam szinte mindig van savanyú káposzta). A krumplidarabok amolyan beépített feltétként is szolgálnak, és a borsót se főztem szét teljesen, csak amennyire az "önbesűrítéshez" kellett, így a rághatóság is megvolt.
7 megjegyzés:
Én savanyúkáposztával eszem a sárgaborsófőzeléket, szerintem az a legjobb feltét.
Ez a káposztaleves ízesítés is jó ötlet!
Hmm... egy kis nyers savanyú káposztával meg aztán tényleg full extrás lesz legközelebb! :)
Lehet, hogy így én is megenném a sárgaborsót? Ellenőrizni fogom...
Remélem, ízleni fog!
Ezt én is kipróbálom, érdekesnek tűnik a savanyúkáposztás párosítás. A krumpli meg semminek se árthat :-)
Semmi hagyma, fokhagyma, bors? Kis olaj? Móni
Ki-ki ízlés szerint tehet bele, én személy szerint egyáltalán nem bírom a hagymát, és a zsiradékos-fűszeres vonal is erősen leépülőben van nálam. Érzem és élvezem a natúr ízeket - egy hosszú folyamat eredményeképp, amiről időnként elmélkedem ebben a blogban is.
Megjegyzés küldése