A
tegnapi "ujjgyakorlat" után itt egy kicsit összetettebb variáció a kelbimbó-krumpli témára:
Összeállítottam egy fél adag
pizzatésztát, ezúttal Graham lisztből, napraforgóolajat használva, és friss élesztővel. Letakartam, és félretettem langyos helyre, amíg kényelmesen elkészítettem a rávalót (ja, meg előtte még teáztam is egyet). Meghámoztam és tökreszelőn lereszeltem 4 közepes krumplit, meg utána 10 dekányi füstölt parenyicát, és összekevertem a reszeléket. Vékonyan kiolajoztam egy kerámia piteformát, kézzel beleegyengettem a tésztát, peremet csinálva neki a szélén. Lazán rászórtam a krumpli-sajt keveréket, majd félbevágott kelbimbóval kiraktam a tetejét, és megcsepegtettem egy kis olajjal. 180 fokon fél óráig sütöttem (előmelegítés nélkül - és ez most nem csak energiatakarékosság, hanem a tál épsége miatt is szükséges), mire az egész átsült és kellemes színt kapott a teteje.
A formából kivillázva ettem azon melegében. A kész pitében kb. egyforma vastagon volt a tészta meg a krumplis töltelék (nyersen nyilván lényegesen többnek kell kinézzen a töltelék, hiszen sütéskor összébb fog esni, a tészta meg nőni valamicskét). A kelbimbó és a füstölt sajt karakteres íze miatt egyáltalán nem hiányzott hozzá semmilyen fűszerezés. Egy kis pohár fehérbor volt a kísérője.
Összeállítottam egy fél adag pizzatésztát, ezúttal Graham lisztből, napraforgóolajat használva, és friss élesztővel. Letakartam, és félretettem langyos helyre, amíg kényelmesen elkészítettem a rávalót (ja, meg előtte még teáztam is egyet). Meghámoztam és tökreszelőn lereszeltem 4 közepes krumplit, meg utána 10 dekányi füstölt parenyicát, és összekevertem a reszeléket. Vékonyan kiolajoztam egy kerámia piteformát, kézzel beleegyengettem a tésztát, peremet csinálva neki a szélén. Lazán rászórtam a krumpli-sajt keveréket, majd félbevágott kelbimbóval kiraktam a tetejét, és megcsepegtettem egy kis olajjal. 180 fokon fél óráig sütöttem (előmelegítés nélkül - és ez most nem csak energiatakarékosság, hanem a tál épsége miatt is szükséges), mire az egész átsült és kellemes színt kapott a teteje.
A formából kivillázva ettem azon melegében. A kész pitében kb. egyforma vastagon volt a tészta meg a krumplis töltelék (nyersen nyilván lényegesen többnek kell kinézzen a töltelék, hiszen sütéskor összébb fog esni, a tészta meg nőni valamicskét). A kelbimbó és a füstölt sajt karakteres íze miatt egyáltalán nem hiányzott hozzá semmilyen fűszerezés. Egy kis pohár fehérbor volt a kísérője.
2 megjegyzés:
Mintha nyíló rózsák ülnének a pitéden. Színeiben is elvarázsol, az ízkombináció pedig nekem abszolút kedvenc lenne...
Most szerencsém volt a fényképezéssel, nem úgy, mint tegnap... És mivel csak 1-1 adag volt, még meg se untam az összeállítást :)
Megjegyzés küldése