Dunyhás szilva

A meggyes elfogytával ma ezt a sütit készítettem befőttből:

Kiválasztottam egy megfelelő szilvabefőttet: felezett muskotályos szilva, natúrbefőttként eltéve egy darabka fahéj társaságában, ezúttal rum nélkül. Kicsit küzdelmes volt felbontani, de végül sikerült, a fedő feszegetése nélkül (hacsak lehet, igyekszem elkerülni a deformálását, hogy legközelebb is jól zárjon még).

Lágy tésztát gyúrtam az alábbiakból: 20 dkg Graham liszt, 1/2 csomag sütőpor, 3 evőkanál őrölt lenmag, kb. 1 dl étolaj, a befőtt leve + egy kis víz (ennek a fajta befőttnek kevés leve van, a hagyományosé valószínűleg nem is kellene mind).

A tésztának kicsit több, mint felével kibéleltem egy kerek piteformát, a szélén peremet csinálva neki. Ezen eloszlattam a lecsepegtetett szilvát (a fahéjrudat kivettem, az íze úgyis benne volt már a gyümölcsben). Végül betakartam a maradék tésztával, és villával megszurkáltam. Nekem puszta kézzel megy legjobban a tészta alakítása (és így megúszom a plusz lisztezést, az átemelést, a leeső széleket, bónuszként pedig a nyújtódeszka és a nyújtófa tisztítását is).

180 fokon 30 percig sütöttem, előmelegítés nélkül. A tésztát érdemes nézni, amikor barnul és elválik a forma szélétől, akkor van kész.

Szerintem langyosan a legfinomabb, igaz, ilyenkor még leginkább a formából lehet csak kivillázni. Kihűlve aztán rendesen szeletelhető (ha marad :) Nem tévedés, tényleg nem kell édesíteni sehol - csak ízletes gyümölcsöt használni hozzá.

Szilvaszezonban csak halogattam a külön készítendő töltelék miatt (össze kell főzni a szilvát egy kis őrölt fahéjjal). Befőttből viszont igazán kevés munkával elkészíthető. Az eredeti változat Schobert Norbert: A karcsúság receptjei című könyvében olvasható, azt alakítottam vegánná (meg korábban nem vegánosan is sütöttem sokszor). Alkalomadtán az őszi vegyes gyümölcsöket tartalmazó befőttből is ki fogom próbálni (ugyanilyen szilva van azokban is, és a fahéj sem hiányzik belőlük). Szezonban pedig inkább megeszem nyersen a friss gyümölcsöt :)