Almás-körtés pite (vegán)

Amikor elolvastam Siccikénél ezt a receptet, rögtön tudtam, hogy ez nekem való!

Tegnap délután pedig a tettek mezejére léptem:

Mivel az almalének állnia kell a keményítővel, az almareszeléssel indítottam. 6 kis almát felnegyedeltem, magházát kivágtam, majd a magház felőli oldalánál reszelni kezdtem a tökreszelőn. Így belemegy ugyan egy kis héj, de az nem zavaró, a legtöbb viszont egyben megmarad, miután tövig kireszeltem belőle az almát. Meg így a kezem is épen marad, és a csücskök reszelését is megúszom. A lereszelt almát egy szűrőben kinyomkodtam egy kis lábasba, majd a lében elkevertem 2 csapott evőkanál keményítőt.

Ezután összeállítottam a tésztát. Mivel a kerek piteformámban akartam sütni, és nem rajongok a vastag tésztáért, jobbnak láttam felezni a mennyiséget. Így került bele: 10 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt és 10 dkg zabpehelyliszt (átszitálva, kanállal mérve úgy sacc/kb), 1/2 kiskanál só, 1 evőkanálnyi olaj, 1 dl víz (desztillált víz helyett Dorozsmai Gyémánt :)

Kikentem a piteformát, majd kézzel beleigazítottam a tésztát. A szélén jó magas peremet csináltam neki, hogy majd tartsa a tölteléket. (Nálam a vékony tészta + vastag töltelék felállás a nyerő, úgyhogy a töltelékmennyiség megfelezésétől eltekinteni szándékoztam.) Betettem a sütőbe, és 180 fokon 20 percig sütöttem, előmelegítés nélkül.

Visszatértem a töltelékhez. Meghámoztam 2 közepes körtét, majd hozzákockáztam a kinyomkodott almához. Így darabos rész is lett a krémben, nem csak a püré. Az almalevet állandóan kevergetve összefőztem a keményítővel, majd hozzákevertem a gyümölcsökhöz.

Az elkészült tésztát rácsra borítva hűlni hagytam. Értékeltem, hogy remekül elvált a formától, és nem is morzsálódott. Legközelebb viszont érdemes lesz kicsit megszurkálni sütés előtt, mert így helyenként felpúposodott.

Ráraktam a gyümölcsös krémet, és egy kicsit állni hagytam. Végül darált dióval megszórva tálaltam. (Így, hogy ananász helyett körtekockák kerültek bele, valahogy nem vágytam annyira a kókuszreszelékre.)

Kifejezetten élvezem, hogy nyersen van benne a gyümölcs, és mindenféle ízesítés nélkül, a maga valójában (kibírtam, hogy ne tegyek bele fahéjat, pedig azt amúgy szeretem). Az elkészítése sem hosszadalmas, úgyhogy ismétlés várható; körte helyett más gyümölccsel, ami épp lesz itthon.

(A déligyümölcsökről személy szerint leszokóban vagyok. Kifejezetten azért nem megyek boltba, de ha már ott vagyok, és megtetszik, akkor minden további nélkül veszek párat. Banánból lehetőleg nem túl érettet, narancsból vékony héjút (az se baj, ha kisebbek), ananászból, mangóból csakis illatosat (jártam már úgy, hogy hiába állt érett almák mellett, nem érett meg normálisan, és nem is lett ízletes). A nem igazán kedvemre való déligyümölcsnél viszont bármikor többre értékelem a piaci almát.)