Így hát kénytelen vagyok házi barkácsmegoldáshoz folyamodni, kiindulva az előbb említett teakeverék összetételéből, meg abból, hogy egy dobozba összezárva a dolgok átveszik egymás aromáját.
Vettem hozzá natúr, szálas fekete teát, ez lesz az alap. A tegnap elfogyasztott narancsoknak felbontás előtt lereszeltem a sárga héját, ami mára szépen megszáradt. A pomander és az illatos asztali dísz készítése után megmaradtak a szegfűszegből az apró, meg a törött darabok. Ebbe még talán jó is, hogy nem nagyok. A „porát” meg besöpröm a potpourri közé. A fahéjból is mindig megmarad az apraja, de ebbe összetörni megfelel az is. A külön aromát kihagyom, de ha ezekből elegendő mennyiségben rakok a teához, akkor szerintem nem fog hiányozni.
Nosza, beömlesztettem mindezeket egy jól záródó fémdobozba, összekevertem, és egyelőre még csak tervezem, hogy megkóstolom. Az illata mindenesetre reményekre ad okot!
Ha pedig ízlik, akkor készítek még egy adagot, hogy aztán kis fémdobozokba rakva megörvendeztessem vele teakedvelő ismerőseimet.
Utólagos kiegészítés: Még tennem kellett hozzá narancshéjat, szegfűszeget és összetört fahéjat is, hogy átható illata legyen. Így viszont, néhány napnyi állás után a belőle készített teán is érezni azt a finom "karácsony-aromát". Ha meg tovább áll, az nyilván csak javít még rajta. Mivel már fogytán az idő karácsonyig, úgy fogom megoldani az utánpótlást, hogy az újabb adagból rakok mindenkinek a doboz aljára, ebből a régebbiből meg a tetejére - elvégre úgyis a tetejéről fognak kikanalazni belőle először, és így az alja kap még egy kis időt, igaz, immár nem nálam.
2 megjegyzés:
Én már régóta pakolászok itthon egy doboz karácsonyi twinnings teát, nekünk nem ízlett, de ha ez az, ami Nálatok olyan sikeres volt, akkor boldogan megválnék tőle.
Olyan régen volt már, hogy meg nem mondom, hogy az volt-e az, vagy a Gárdonyi teaházas... (a dobozok alapján ez a két lehetőség van). De ezt a házi megoldást is dicsérte mindenki, aki kapott belőle.
Megjegyzés küldése