Nyári íz télire: Padlizsános-paprikás paradicsomszósz

Padlizsánkrémnek indult, de ahhoz kevés volt a padlizsán. Volt viszont finom paprika és paradicsom is, és a mennyiség növelésén túl az ízét is gazdagította, hogy ezeket is hozzátettem. Igaz, így inkább szósz lett - mert közben kitaláltam, hogy nem fogom pürésíteni, hanem darabosra hagyom. Ízesítésnek egy kis sót kívánt még mindenképp, a zöldfűszert viszont nem tettem hozzá most, hanem majd felhasználáskor fogom, amelyikhez épp kedvem lesz (mindig mást és mást).

A hozzávalókat megmostam, lecsepegtettem.

A paradicsompaprikákat kettévágtam, csutkájukat eltávolítottam, majd egy nagy tepsire sorakoztattam őket, vágott felükkel felfelé.

A padlizsánokat szintén kettévágtam hosszában, és késsel bekockáztam a húsukat, mélyen, de vigyázva, hogy a héjukat ne vágjam el. (Így nem krémesre sül, mint egészben, hanem tartása marad a padlizsánnak.) Ezeket is a tepsire raktam, vágott oldalukkal felfelé, helyenként második réteget is nyitva. (A sózás-állatás-leöblítés műveletsor kihagyásával se lett keserű, és fakés hiányában végig fém késsel dolgozva se lett rossz a színe. Részemről ennyit a padlizsánnal kapcsolatos klasszikus hiedelmekről.)

200 fokon 45 perc alatt megsültek, előmelegítés nélkül. Akkor jó, mikor a paprika láthatóan barnul itt-ott, a padlizsánok héja sem fényes lila már, a vágott oldaluk pedig pirul.

Egy nagy fazékba borítottam őket mindenestül, és lefedve állni hagytam, hogy a saját gőzében leváljon a paprika héja, és a padlizsán is összetöppedjen egy kicsit. Mikor langyosra hűlt, meghámoztam mindegyiket, és kis kockákra vágtam. (Így nem megy annyira szét, mintha darálnám, viszont bántóan nagy darabok se maradnak benne.)

A paradicsomokat forró vízbe mártottam, majd lehúztam a héjukat, és felcikkeztem őket egy nagy fazékba.

Feltettem főni, és mikor engedett valamennyi levet, akkor tettem hozzá az előkészített padlizsánt és paprikát. Időnként megkeverve alaposan átforraltam, közben sóval ízesítettem. Ketchup sűrűségű, de darabos szósz lett belőle, a sült zöldségek átható ízével.

A forró szószt üvegekbe kanalaztam, celofánnal bélelt fedőt csavartam rájuk, majd szárazdunsztba fektetve hagytam kihűlni.

Felhasználtam hozzá körülbelül 1,5 kiló padlizsánt, 1,5 kiló paradicsompaprikát, 2,5 kiló paradicsomot (a hosszúkás, rostos fajtából) és 1,5 teáskanál sót. Ebből lett 10 db 330 ml-es üveg szósz.

Terveim szerint kifőtt tésztára (ha gyorsan kell rá valami, a zöldséges szósz alternatívájaként), rakott ételekbe (zöldségekhez besamelmártás helyett, lasagne lapok közé, stb.), sült zöldségekhez mártogatónak, vagy egyszerűen csak kenyérhez kanalazva fogom majd elfogyasztani (a zakuszkához hasonlóan), ámbár leves alapnak se lehet rossz (csak én nem vagyok leveses)...

Idő: összesen ráment egy fél nap, de ebből csak másfél órányi volt a munka
Pénz: 700 Ft az egész
Hazai alapanyagokból.

---------------------

Utólagos kiegészítés:
Ezekhez használtam fel:

• Krumplilepényt megkenni (vegán feltét)
• Barna rizs, nyári sült zöldséges szósszal
• Gombás pizza