
A töltelék meg ebből állt: 10 dekányi kókuszreszelék, 1 evőkanál méz, víz. Édesítés itt is ízlés szerint, víz meg annyi, hogy ne túl száraz, de ne is lében úszó keverék legyen.
Kiolajozott piteformát (az enyém 24 cm-es) kibéleltem a tészta felével, peremet csinálva neki a szélén. Rákentem a tölteléket, majd betakartam a tészta másik felével, és villával megszurkáltam. 180 fokon 30 percig sült, előmelegítés nélkül.
A töltelék nem igazán krémes, meg nem is a népszerű "szaftos" fajta, de nekem ízlik a maga egyszerűségében (több méz valószínűleg jobban összefogta volna, csak úgy meg nekem túl édes). Citruslekvárral ettem, de el bírom képzelni úgy is, hogy bele kerüljön ez, ne hozzá kanalazzam.
A recept Hamikus Zsuzsanna: Tündérkonyha című könyvéből való, csak a mennyiséget csökkentettem a sütőformám méretéhez. Ki fogom próbálni az ott szereplő meglepetés-változatot is, amibe több különböző (maradék) töltelék kerül, és mivel teljesen fedett a teteje, csak a felvágáskor derül ki, hogy hová mi jutott.
3 megjegyzés:
Nekem nagyon tetszik ezzel az egyszerű töltelékkel. Azért nem lehet könnyű Neked mindig kis adagokat készíteni mindenből...
Nekem is ízlik, úgyhogy nem bánom, hogy most két napig ez a tízórai meg az uzsonna. A felezést meg már megszoktam, hogy ne kelljen unásig (és még azon is túl) egyfélét ennem.
Szia, van egy meglepetésem a számodra, nézz be hozzám kérlek.
Üdv. Jutka
Megjegyzés küldése