A Blogcounter szerint a legtöbben továbbra is úgy találnak el hozzám, hogy kenyérsütő géphez keresnek recepteket. A pékáru címkével megjelölve már számos kipróbált receptemet közzétettem (és még nincs vége a sorozatnak :-).
Nemrégiben pedig az alábbi cikkre bukkantam a neten:
Süssünk kenyérső géppel!
Lépésről lépésre leírja, hogy hogyan is működik ez az egész. Én talán annyival egészíteném ki, hogy "kísérleti" recept esetén érdemes figyelni a dagasztást, és szükség esetén további folyadék, illetve liszt hozzáadásával igazítani a tészta állagán. Ha nem áll össze, az nyilván elég baj; ha éppen összeáll, de kemény, abból tömör kenyér lesz; ha viszont túl lágy a tészta, akkor sütéskor beesik a közepe - nem túl jó kilátások, ha nem zsemlemorzsa-alapanyaghoz, hanem finom házi kenyérhez szeretnénk jutni. A jól bejáratott receptek esetén viszont használható az időzítés, és akkor tényleg lehet reggel kenyérillatra ébredni...
A cikkben receptcsokor is van, ha esetleg a géppel nem adtak volna. Némi tapasztalattal felvértezve pedig magunk is "alkothatunk".
Én például az ízesítésre vonatkozó ötletekből szoktam szemezgetni, a lisztet viszont kíméletlenül lecserélem Graham vagy teljes kiőrlésű lisztre. Nem igaz, hogy keserű lesz a tészta, ha csak ilyenből sütjük, meg az sem állja meg a helyét, hogy az ilyen tészták nem kelnek meg rendesen (ha adunk neki elegendő időt, akkor ez is ugyanúgy megkel, mint a fehér lisztes; sőt, úgy is jártam már, hogy a Graham lisztes kalácstészta ki akart futni a kenyérsütő edényéből :-). Az ilyen lisztek viszont lényegesen több folyadékot vesznek fel, úgyhogy az első pár alkalommal ki kell tapasztalni a szükséges mennyiséget. Személy szerint a nagyon pontos méricskélésből sem csinálok lelkiismereti kérdést, mert úgyis a tészta állaga az érdekes - az meg olyasmiktől is függ, hogy mekkora a belerakott tojás vagy milyen a liszt (még azonos gyártó azonos terméke esetén sem mindig tökéletesen egyforma!).
A cikkben szereplő receptek közül a Kapros-túrós kenyeret próbáltam ki Graham liszttel és kicsit több sóval. A 2 kanál tejtől eltekintettem, viszont az 50 dkg Graham liszt bő 3 dl vizet kért (érdemes kicsit kevesebbet aláönteni, és amikor áll össze a tészta, akkor kanalazni még hozzá a szükséges mennyiséget - nehogy átessünk a ló túlsó oldalára). A pontos folyadékmennyiséget erősen befolyásolja az is, hogy mennyire száraz a túró.
Az eredmény egy kellemesen laza, és igen ízletes kenyér lett. Aki szereti a kapros-túrós lepényt, az ebben sem fog csalódni. Akinek viszont nem jön be ez az ízvilág, válasszon inkább valami mást.
Jó kenyérsütést mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése