Most már tényleg eljött az ideje a nyáron eltett dolgok pusztításának. Ma egy uborkasaláta került sorra, amit
Ana receptje alapján raktam el.
Tényleg nem romlott meg.
Tényleg nem hiányzott belőle semmi.
És a kiáztatás után tényleg nem volt sós. Finom, ropogós volt, akárcsak nyáron. Egyedül a színe nem volt annyira élénk zöld, de ez belefér :-)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfCj4dsxe2Ez-CBBDokltMrgpdKkgQ10MRO3C-TMokb8u27zb_qoQ21TD42jfUpyu9P-BKNRxYKe9FQFIvJswBqYCdkfr0U1aSeHocB8qfBFRlT1FOkHXAV-TdlAOMs5dg6nQxuXI33Zky/s320/P1010150.JPG)
Szintén tavaly nyári felfedezésem a
szezámmagos uborkasaláta receptje, amit az
Egészség-vár Alapítvány oldalán találtam, a
2007-es receptversenyre beküldött receptek között. Most is ezt készítettem el az uborkából.
A sót meg, ha elég türelmes vagyok, megvárom, még kikristályosodik, és jövő nyáron újabb uborkával hozom össze :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése