S két órával később megállapítottam, hogy érdemes volt. A fordított almatorta se kutya, de ez aztán tényleg valami egészen zseniális! Összerakni persze sokkal könnyebb, mint a konyhából terjengő finom illatok mellett kivárni, míg elkészül :-)
Aztán elkészítettem úgy is, hogy az alma egy részét birsalmával helyettesítettem (épp akadt két "önként jelentkező" :-)A birstől szerintem még finomabb illata lett, ízre viszont egyértelműen a Granny Smith alma kockái jönnek be jobban. Persze, a birs is megpuhult, meg átvette az ízeket, de valahogy mégse... Olyan ez, mint a gyümölcslevesben a banánkarikák: maga a leves sokkal jobban ízlik így, viszont maguk a főtt banánkarikák nem kimondottan ízletesek.
Annyit módosítottam még a recepten, hogy héjastól kockáztam fel a gyümölcsöket - a kész desszertben szinte elenyészik a héj, szóval semmiképpen sem zavaró.
További saját tapasztalatom, hogy alighanem sikerült átesnem a ló túlsó oldalára, már ami a vastagságot illeti. Tényleg nagyon összeesik az alma a sütés közben, de a több gyümölcs által engedett több lé így nem párolgott el mind, és nem álltak össze a kockák egy tortaként szeletelhető desszertté. Tovább meg már nem akartam sütni, mert amúgy állagra bőven kész volt. Az ízét mindez nem befolyásolta persze :-)
1 megjegyzés:
Szia Dulmina,
Én is ezt akartam vasárnap sütni, de végül inamba szállt a bátorságom, pont attól féltem, hogy szét fog esni. Ezek szerint egy hétköznapi nasinak érdemes kipróbálni.
Vera
Megjegyzés küldése