2010. január 11., hétfő

Halszelet citrusokkal, káposztával, középkori fűszerezéssel

A napokban a Tűzpadka blog szerzője, Sándor játékot hirdetett. A közzétett középkori recept alapján kellett elkészíteni egy ételt. Rögtön első olvasatra felkeltette az érdeklődésemet az ötlet, legalábbis ami a fűszerezést és az alap ízvilágot illeti. Az pedig, hogy nincsenek megadva mennyiségek, engem egyáltalán nem zavar, mert ha vannak is, legtöbbször úgyse tartom be. Az alapprobléma inkább az volt, hogy se a tyúk, se a hagyma nem megy nálam, amivel szépen ki is lőttem a két fő hozzávalót. No de hogy legyen mit fűszerezni, gyorsan kerestem is helyettük olyat az általam szívesen fogyasztott és itthon pillanatnyilag fellelhető belevalók közül, amivel jól el bírom képzelni azt az édeskés-savanykás-télies ízesítést. Így választottam húsnak halat (busa szeleteket), zöldségnek pedig édes fehérkáposztát. S miután kitaláltam a hozzávalókat, és már úgyis eléggé eltértem az eredetitől, nem átallottam az elkészítés módjában is a saját fejem után menni: cseréptálba összerakva pároltam-sütöttem meg egyben az egészet. S bár így azt nem tudtam meg, hogy az eredeti milyen lett volna, azt viszont igen, hogy ez az átalakított változat nagyon finom!



Előző este kivettem a fagyasztóból 4 busaszeletet (kb. 70-80 dkg), hogy felengedjen.

Az étel elkészítését pedig azzal kezdtem, hogy beáztattam az Európa tálat (belül mázas cseréptál) a fedelével együtt, valamint egy bögrében 2 marék mazsolára öntöttem kb. 2 dl fehérbort.

Ezután 1 közepes fej (úgy kilónyi) káposztát előbb félbe, majd deszkán, késsel vékony csíkokra vágtam, kikerülve a torzsáját (azt utána nyersen elropogtattam, mikor már sült az étel).

A cseréptál aljából kiöntöttem a vizet, majd beleraktam a káposztát, és összeforgattam az alábbi fűszerekkel: 1 teáskanál só, némi frissen darált bors, 1/2 teáskanálnyi gyömbérpor, 1 teáskanál sáfrányos szeklice, 1/4 teáskanál őrölt szegfűszeg, plusz a beáztatott mazsola a fel nem szívott borral együtt. A tetején elrendeztem a vízzel leöblített halszeleteket, majd enyhén ztam őket. Meghámoztam és karikákra vágtam 2 citromot és 1 narancsot, és elosztottam a darabokat a halszeletek tetején. Végül rászeleteltem néhány deka hideg vajat.

Ráraktam a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órán át sütöttem, meg még 15 percig az elzárt sütőben hagytam. Kíváncsian vártam, mi sül ki belőle - az illata mindenesetre reményekre adott okot!

Tálaláskor a tányérra emeltem egy halszeletet a rajta lévő citrusokkal együtt, mellé halmoztam a fűszeres káposztát, és megcsorgattam az egészet egy pici akácmézzel (tényleg csak picivel, nem kell desszertbe átmenni).

Igazán különleges, kifejezetten harmonikus ízű étel lett. Tetszik, ahogy felbukkannak benne az alapízek, az enyhén sós káposztában ott vannak az édes mazsolaszemek, a szintén picit sózott halszeleteken a savanyú citromkarikák, az édes narancsszeletekkel karöltve, s bár meghámoztam őket, azért a héjukból egy enyhe kesernyés beütés megmaradt (abszolút nem bántóan). Mindehhez nagyon jól illik a gyömbér és a szegfűszeg aromája, és helyenként a mézcseppek édessége. Fehérbort is el bírok képzelni kísérőjének, de én most egy üveg fehér mustot hoztam fel hozzá a sufniból - kifejezetten jólesett utána az édes szőlőlé.


A következő próbálkozáshoz szerzek igazi sáfrányt, és azt használok a sáfrányos szeklice helyett (természetesen jóval kisebb mennyiségben).
Vega változatban kihoznék belőle egy olyat, hogy a káposztát vastag aljú, mély fazékban, időnként megkeverve párolnám meg egy kis vajon (illetve vegán módozatban olívaolajon) az ízesítőkkel, citromkarikák helyett egy kis citromlevet adva hozzá a végén. Közben pedig birsalmát sütnék, és azzal tálalnám (valahogy így, csak a vöröskáposzta helyett lenne ez a fűszeres-mazsolás fehér, és innen se hagynám le a pici mézet a tálaláskor).
Alkalomadtán azért tyúkkal is megkóstolnám, de ahhoz mindenképpen jó házi tyúk kell, no meg valaki, aki megsüti (erről én határozottan lemondanék, de a káposztát szívesen elkészítem hozzá).

Idő: jó másfél óra elteltével lehet enni, de csak kb. 20 percnyi munka összerakni (a hal kiolvasztásáról viszont ne feledkezzünk meg!)
Pénz: kb. 1000 Ft a fenti mennyiség, ami 2-3 bőséges vagy 4 mérsékelt adag (menüsor részeként)
Alapvetően hazaiból, a fűszerek és a citrusok kivételével.

3 megjegyzés:

erős ildikó írta...

Akár középkori, akár mai, nekem nagyon tetszik ez az étel, nem jutott volna eszembe magamtól ilyen kompozíció, mégis azt hiszem, nagyon harmonikus és finom étel lehet, szívesen kóstolnám!

Tűzpadka írta...

Nagyon érdekeset alkottál...Légyszives látogass el az oldalamra:)

Gizi írta...

Gratulálok ehhez az átváltoztatott recepthez!!!! Én az eredeti változatban készítettem el,az is finomra sikerült. De ezt a változatot is megfogom próbálni, mert nagyon csábítóan hangzik, és a tálalás is remek.:)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails