Sokféle reformos palacsintát kipróbáltam az elmúlt években, a jobbakat többször ismételve, a feledhetőekből csak annyit megjegyezve, hogy mitől óvakodjak a jövőben. Jó ideig vegán változatok álltak a toplista élén, de mivel Isti nagy tejimádó, csak a tojást mellőzi elvből, logikus cél lett a laktovegás kedvenc megkeresése is. Nem szakad, nem ragad, vékonyra is süthető, tojásmentes, és még barna liszt is rejtőzik benne. Íme:
Hozzávalók
- 5 evőkanál (kb. 10 dkg) Graham-liszt
- 5 evőkanál (kb. 10 dkg) sima liszt
- csipet só
- 1 bögre (2,5 dl) tej
- annyi szódavíz (vagy szénsavas ásványvíz), hogy palacsintatészta sűrűségű keveréket kapjunk (ne cseréljük ezt is tejre!)
- 2 evőkanál olaj
Összekeverem a kétféle lisztet és a sót, majd simára dolgozom a tejjel. Felhígítom a vízzel, végül belekeverem az olajat is. Felforrósított palacsintasütőben megsütöm. Ha nem akar vékonyra szétterülni, mert sűrű a tészta, akkor további szódavizet keverek még bele (álltában is sűrűsödik). A tésztába kevert olajnak köszönhetően plusz olajozás nélkül sem ragad a teflon palacsintasütőbe. Bekeverés után azonnal süthető, de ha úgy jön ki a lépés, el lehet tenni a hűtőbe, majd felkeverés és némi hígítás után később sütni. Tetszőleges töltelékkel megkenem, és feltekerve tálalom. Sütés közben esik a legjobban, folyamatosan enni, ahogy elkészül. Szerintem házi baracklekvárral az igazi, Isti meg a barna cukor + fahéj töltelékre esküszik.
Ha pedig netán nincs itthon tej, akkor továbbra is jól jönnek a vegán változatok (
ebben a gyűjteményben rögtön az első kettő).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése