Krumpli-pasztinák saláta

Erős főttkrumpli-ehetnékem támadt tegnap. Ezt csak azért furcsállottam különösképp, mert sose szerettem csak úgy a főtt krumplit. Sőt, még ételben se igazán, ha az elért egy kritikus mennyiséget benne.

Mindegy, épp volt egy kinézett recept, amiben szerepelt, és a többi hozzávaló is akadt itthon, ami úgy szombat este nem hátrány a megvalósítás szempontjából. Hozzá is fogtam, csak aztán eszembe jutott, hogy egy kis pasztinák biztosan nem rontaná el. S miközben főtt, az illatok arról is meggyőztek, hogy nem kell ezt bonyolítani sem további hozzávalókkal, sem különösebb fűszerezéssel.

Így alkottam a következőt: Enyhén sós vízben megfőztem 6 közepes krumplit és 3 közepes pasztinákot. Mikor már járta a villa, leöntöttem a főzővizét, és hideget engedtem rá. Így viszonylag hamar le tudtam húzni a héjukat anélkül, hogy égési sérüléseket kockáztattam volna. A zöldségek felét egy tányérba kockáztam, enyhén sóztam, megcsorgattam egy kis extra szűz olívaolajjal, és még langyosan elfalatoztam. Hihetetlenül jólesett, a pasztinák ízletessé tette az egészet.

Ma a másik feléből csak neki akartam rugaszkodni az összetettebb változatnak, de közben rájöttem, hogy most egy ismétlést többre tartanék. Úgy is lett. És akkor már mégiscsak lett bejegyzés is róla.