No, de ennek a fél üveg ketchupnak még nem észleltem baját, még ha nyilván nem is mostanság bontottam ki. Virágoskúti bio ketchup, leértékelve vettem, kóstolásra. Meg kell hagyni, hogy egész jó, bár a benne érezhető hagyma-íz miatt kétszer is meggondolom, hogy ne házi paradicsomlevet fűszerezzek-e meg, persze hagyma nélkül (nem bírom, na). Valamelyik este pedig olvastam egy Ketchupos káposzta névre keresztelt receptet Hamikus Zsuzsi Tündérkonyhájában, s mivel korábban raktározott káposzta is akad még a sufniban, ma összehoztam őket:
1 kis fej káposztát késsel összeaprítottam, nem túl hosszú csíkokra. Vastag aljú, mély serpenyőben kevés olajat forrósítottam, majd rátettem a káposztát, és időnként megkeverve félpuhára pároltam. Időnként hagytam, hogy enyhe barna színt kapjon az alja. Aztán ráöntöttem a ketchupot (kb. 1 dl volt), meg kiöblítettem az üveget egy kis vízzel, és azt is hozzáadtam. Kis lángon, lefedve pároltam tovább, amíg elfőtt a leve. Kevés sóval és egy kis őrölt köménymaggal ízesítettem, amúgy nekem a ketchup fűszeressége elég volt. (Az eredeti recept szerint vízzel felöntve kell megfőzni a káposztát, és jóval több fűszer kerül még bele. Én a leveses és a fűszeres dolgoknak se vagyok igazán rajongója, azért módosítottam.)Nem állítom, hogy gyakran lesz ismétlés, de készletleépítés és maradékfelhasználás címszóval egész jó kör volt a gyors ebéd kategóriában (meg még maradt is egy csökkentet adag). A ketchup minősége nyilván sokat számít az eredmény tekintetében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése