2009. március 5., csütörtök

Kelkáposztás egytál

Tegnap a kiadós kerékpártúra után ez lett az estebéd:

Előző este beáztattam 1 bögre árpagyöngyöt, majd reggel a pataki tálat is, fedelével együtt.

Az étel összerakásakor a következők kerültek bele: a beáztatott árpagyöngy leszűrve, 1 bögre víz, 1 kis fej kelkáposzta felcikkezve, kevés egész köménymag, 8 szem krumpli hasábokra vágva (felét meghámoztam, felét héjasan tettem be; szeretem a héjasnak az ízét, de ilyenkor már nem minden krumpli alkalmas erre), kb. 10 dkg füstölt parenyica (ezúttal nem reszeltem, hanem letekerve csíkokra húztam és azokat 2-3 centis darabkákra vágtam). (Vegán változatban is el bírom képzelni ugyanezt, egyszerűen a sajt nélkül.)

Rátettem a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órát sütöttem, meg utána még bent hagytam egy kicsit az elzárt, de még forró sütőben.

Finoman megpárolódott az egész, a teteje még meg is pirult egy kicsit. Nekem a különösebb fűszerezés se hiányzott, a sózás meg aztán végképp nem (krumpli ide vagy oda). 3 bőséges adag, úgyhogy mára is maradt belőle.

Az új könyvbe belelapozva azt olvastam, hogy a gabonák áztatóvizét érdemes felhasználni a főzéshez, vagy egész egyszerűen meginni. Kapóra jött az árpagyöngy leve - s tényleg, meglepően kellemes ízű itóka volt.

2 megjegyzés:

napmátka írta...

Ez megint egy nekem (is) való fogás, pláne, hogy sütőben sült. Lehet, hogy telhetetlenségemben még egy kis sajtot kértem volna rá vagy egy kanálka tejfölt, mégha nem is túl eredeti ötlet. Viszont alig tudom elképzelni, milyen ízű lehet az árpagyöngy leve...

napmátka írta...

Most látom, sajt az Nálad is szerepelt rajta, elnézést a buta megjegyzésért!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails