Pár éve "a nyár felfedezése" volt ez a recept a családomban, akkor persze még húsos változatban. Azóta csináltam már hús helyett szójakockával, most pedig csak a zöldségekből.
Falatnyi darabokra vágtam gombát, majd kevés felforrósított olívaolajra dobtam, és nagy lángon elkezdtem sütögetni. Közben zöldbabot tisztítottam és daraboltam, majd hozzáadtam a gombához. Átkevertem, és folytattam egy kígyóuborka felkockázásával. Ezt is hozzáadtam, átkevertem. Következő lépésként paprikát csíkoztam, majd ezt is a többihez adtam és átkevertem. Aztán paradicsomot cikkeztem, de ezt csak akkor adtam hozzá, mikor a többi zöldség már puhulni kezdett, de azért még jó roppanós volt, és ezzel már szinte csak összemelegítettem. A tűzről levéve zöldfűszereket tépkedtem a tetejére (most épp kakukkfüvet meg rozmaringot). Az egyes zöldségek mennyisége tetszőleges, én kb. egyformán szoktam tenni bele mindet, meg főleg, amennyi épp van itthon :)
A nem vega változatban a felkockázott sertéshúst olajon fehéredésig kell pirítani, majd kis lángon, lefedve majdnem puhára párolni a saját levében, sóval, borssal, zöldfűszerekkel ízesítve. Közben elő lehet készíteni a zöldségeket, utána ugyanúgy megy, mint fent.
A szójakockás változathoz a szójakockát előbb be kell áztatni, és a húshoz hasonlóan készíteni. A különbség annyi, hogy ez sokkal hamarabb megpuhul, és sokkal több fűszert igényel.
Néha felkarikázott olívabogyóval is dúsítom. Kipróbáltam már savanyított uborkából, üveges gombából és üveges zöldbabból is. Ezeket később kell hozzáadni, mint a frisset, és csak éppen összefőzni. Személy szerint úgy gondolom, friss zöldségekből az igazi!
Fontos, hogy az egész ne legyen nagyon vastagon az edényben, különben amellett, hogy nehezebben kezelhető, nem egyenletesen fog párolódni, és mire már nincsenek benne nyers darabok, egy része túlfő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése