Rizzsel töltött karalábélevél

Szép zsenge karalábét sikerült venni tegnap a piacon, és ráadásként még igen tekintélyes levélzet is tartozott hozzá. Egyből beugrott, hogy olvastam már töltött karalábélevélről, csak alkalmam nem volt még kipróbálni. Rá is kerestem, de néhány recept elolvasása után megállapítottam, hogy a töltelék nálam valami egészen más lesz. Akkor meg már az elkészítési mód többi eleméhez sem ragaszkodtam. Ez sült ki belőle:

Meghámoztam és durvára reszeltem 1 közepes pasztinákot (a középső része nélkül, mert az ilyenkor már fás). Kevés olajon megfuttattam 1 bögre barna rizst a reszelt pasztinákkal, majd felöntöttem 2 bögre vízzel. Kevés sóval ízesítettem, felfőztem, majd kis lángon, lefedve főztem tovább. (Pasztinák hiányában a sima tengeri só helyett vegyeszöldséges fűszersót használnék ízesítőnek.)

5 zsenge karalábé leveleit levágtam, méret szerint szétválogattam. Levágtam a szárukat, valamint a nagyoknak és a közepeseknek megfaragtam hátul a vastag erüket középen. Az eltávolított részeket kb. 1 cm-es darabkákra vágtam, és ezeket is a rizshez adtam. Együtt főztem puhára az egészet (összesen kb. fél óra).

Amíg hűlt egy kicsit a megfőtt rizs, vékonyan kiolajoztam egy kis tepsit, majd összevágtam a töltésre nem alkalmas karalábéleveleket, és az aljára szórtam. Ezután a többi levelet megtöltöttem, és a tepsibe sorakoztattam. A töltésnél a levél fonákának középre kanalaztam a tölteléket, ráhajtottam a két szélét, majd a levágott nyele felől feltekertem. A nagyokba két evőkanál töltelék is fért, a közepesekbe már csak egy, a legkisebbekbe pedig még annál is kevesebb. Végül lereszeltem 10 dekányi füstölt parenyicát, és megszórtam vele az egészet. 200 fokos sütőben rápirítottam a sajtot (kb. 10 perc).

Magukkal a karalábékkal más tervem van, de a levágott levélnyelek is kellemes ízt adtak a rizsnek. Összességében finom ebéd lett belőle. Külön tetszik, hogy a levelek a sütés után is szép zöldek maradtak. Jólesett utána egy kis pohár fehérbor. A fenti mennyiség 2 adag.