Töklámpás és tökpogácsa

Idén sikerült elkészítenem életem első töklámpását, miután akadt a piacon ennek való tök is, nem csak a hosszúkás fajta. Néztem mintákat is, bár azt előre tudtam, hogy nem a klasszikus arcot szeretném belevésni. Aztán itt egy képet meglátva jobb - és nem mellesleg egyszerűbben kivitelezhető - ötletem támadt: kicsi és közepes pogácsaszaggatóval lyuggattam ki a tököt.

Előszöris késsel kivágtam egy nagyjából kör alakú részt az alján. Láttam, hogy nem tömör a belseje, így még nem szedtem ki, hanem elkezdtem a mintázást. Óvatosan benyomtam a (jó éles, masszív, fém) pogácsaszaggatót (kellett azért hozzá egy kis erő, de kézzel sikerült), aztán amelyik kivágott darab nem jött ki a szaggatóval, azt inkább benyomtam a tök belsejébe. Négy függőleges sornyi lyukat csináltam meg így - szerencsére a tökön eleve volt némi csíkozás, így előrajzolnom se kellett, csak a természetes csíkokat követtem úgy szemre. Mivel láttam, hogy mostanra eléggé megtelt a tök közepe, kézzel kiszedtem a belsejének nagy részét az alsó lyukon, majd a meglévő négy sor közötti távokat megfelezve kivágtam a másik négy sort is. Itt a szomszédos lyukakon benyúlva tartottam rá, hogy a külső nyomástól biztosan ne törjön be a tök fala. Meg persze ügyeltem rá, hogy ne legyenek nagyon közel a lyukak egymáshoz, és a tök falát se vékonyítsam el túlságosan belülről. A tetejére egy nagyobb lyukat vágtam, hogy a hő szabadon távozhasson fent, és a lyukak számával se spóroltam, hogy könnyen járjon benne a levegő az égéshez. Végül kitakarítottam a belsejét (továbbra is kézzel éreztem a legegyszerűbbnek, és eddigre már úgyis eléggé benne voltam), és mécses helyett egy kerti gyertyára húztam rá a tök-búrát. (Ez egy alacsony, de nagy átmérőjű gyertya, amit már vagy két éve égetek időnként egy-egy nyári estén odakint, gondoltam, jó lesz ebbe is - annyi a különbség, hogy ez nem alszik el 3-4 óra elteltével magától, hanem majd nekem kell eloltanom. Viszont nagyobb és erőteljesebb lánggal ég, jobban bevilágítja ezt a nem épp aprócska tököt.) Kistányért tettem alá, így helyeztem el egy tuskón a teraszon.

A kiszedett tökhúsból kiválogattam a "pogácsákat" meg a tök falából kiszedett ehető részeket, és a héj levagdosása után egy alufóliával bélelt tepsire ömlesztve megsütöttem. A magokat se dobtam el: akár nekem megenni vagy esetleg csíráztatni, akár madáreledelnek jó lesz még az. Ha az elkövetkező néhány napban nem indul romlásnak a lámpás, akkor azt is feldarabolom és megsütöm majd. Akit zavar, hogy ilyen összevissza alakú, az felhasználhatja a megsült tökhúst olyasmibe, amibe összetörve kerül, például pitetöltelékbe, ivólébe, kekszbe, vagy épp krémlevesbe.

Idő: 1-1,5 óra volt a faragás (de ugye ez a szórakozás része :) + 1 óra a töksütés (mivel kis darabok voltak, elég volt nekik 45 perc sütés + 15 perc állás az elzárt sütőben, de ezzel meg közben semmi teendő nincs)
Pénz: 300 Ft
Természetesen hazai tökből. Mint mondá a néni, muszáj neki ilyen tököt is vetni, mert kell az unokájának faragni - s mivel jó termés volt, szerencsére a piacra is jutott belőle.