Bármi is kerül majd rá, ki kell főzni a tésztát. Ehhez bőséges mennyiségű vizet forralok, sózom, belerakom a tésztát, és nem túl puhára főzöm. Aztán leszűröm. A hideg vizes öblítés, majd újramelegítés című tiszteletkört személy szerint ki szoktam hagyni, inkább tányérra rakom a forró tésztát, pici étolajat keverek hozzá, és már jöhet is rá a feltét. Vagy a külön elkészített tartozékhoz keverem a tésztát, és így összekeverve rakom tányérokra.
S mint a címben jeleztem, nem csak a hagyományos lehetőségeket próbálom számba venni, hanem a gyűjtögetés során fellelt „csavaros” változatokat is bemutatok.
Akadnak itt a feltétek között igazi hungarikumok, mint a mák meg a túró, s van, ami továbbfejlesztve lesz magyarosabb. Lehet válogatni ízlés szerint!
Egyszerű, gyors megoldás a diós tészta: csak porcukorral vagy édesítőporral elkevert darált dió kell rá (vagy sima darált dió és egy kis rácsorgatott méz), és már lehet is enni. Vagy legyen extra, mondjuk így, mézzel és gyümölccsel? Vagy azért nem kellene desszertbe átmenni?
Ugyanez működik darált mákkal is, akár az egyszerű, akár az extra. De aki nem idegenkedik az elsőre talán furcsa párosításoktól, az mákos-répás metéltet is készíthet.
Aztán itt a sajtos, amire reszelt sajt meg ízléstől függően tejföl kerül. Van, aki összekeveri, s van, aki inkább rétegenként újabb és újabb adag sajtot szór rá. Csavarjuk meg ezt is? Nem vega, de azért jól hangzik Kicsi Vú receptje. Ő összeaprított kolbászt süt, ahhoz kever tejfölt, s szedi bele a kifőtt tésztát. Végül a tányéron kerül rá a reszelt sajt. Legyen vega? Akkor sült kolbász helyett legyen az alap egy gombapaprikás...
Tejtermékeknél maradva: túrós is lehet. Arról már a környezetemben is megoszlanak a vélemények, hogy túró és tejföl mellett kristálycukor vagy töpörtyű kerüljön rá. Utóbbi elkészítéséhez felkockázott szalonnát kell kisütni. Aki töményen szereti, a zsírjából is locsol rá. De ha egyik út sem igazán vonzó, akkor itt egy ötlet: sült paprikával. Ebbe szalonna helyett kevés olajon megpirított pritaminpaprika kerül. Én talán nem keverném bele az összes paprikát, hanem a tetejére is tennék díszítésnek.
A grízes tészta ki ne maradjon! Persze nem csak úgy rászórva a grízt, hanem megpirítva, és kevés vízzel felöntve, hogy megszívhassa magát. Ezt is lehet édesen, lekvárral és esetleg még cukorral, de akár sósan is, ecetes salátával vagy köretnek. Családunkban ennek mintájára szoktunk olyat is, hogy gríz helyett pirított zsemlemorzsa kerül rá (ami mondjuk gombóc készítésénél kimaradt).
Kifőtt tészta alapból lehet káposztás cvekedli is. Erre összevágott, sózott káposztát kell zsiradékon megpirítani, ehhez keverni a tésztát, majd tálaláskor bors, tejföl, illetve cukor kerül még rá. Van, aki a káposztát is cukorral pirítja hozzá. De ha ez nagyon menzás, akkor itt egy változat dióval és oregánóval: ez a sós változat egy kicsit feldobva. Nem vegáknak pedig például ez a szalonnás-fenyőmagos-mozzarellás változat lehet a megszokottól eltérő.
A granadírmars ki nem maradjon! Az meg a krumplistészta, ha így jobban tetszik. Olajon pirított hagyma, pirospaprika, aztán kinek-kinek hite szerint durvára vagy finomra összetört főtt krumpli, só és bors a külön készítendő tartozék, amibe a tésztát kell keverni. Savanyúsággal tartalmas egytálétel. De meg lehet bolondítani egy kis gombával, majorannával, és a végén egy kis tejföllel is. Nem vegáknak pedig pörkölttel vagy szalonnával.
(Folytatom...)
----------
Kapcsolódó bejegyzések:
2. rész: Tésztagyúrás, darabolás
3. rész: Kifőtt tészták hagyományosan és egy kis csavarral
(Noodles with apples and walnuts)
2. recept: Öregtarhonya reformosan
3. recept: Tojásos nokedli csalamádéval
(Dumplings with eggs and mixed pickles)
6. rész: A mű angol nyelvű összefoglalója
(Hungarian home-made száraztészta)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése