Kellemes kihívást jelentő feladatot adott Maci a XIV. VKF! fordulóra: Magyar ízek.
De mi az, hogy magyaros?
- idősebb családtagok által készített, kedvelt hagyományos ételek:
lebbencsleves, öregtarhonya, paprikáskrumpli, krumplis rántotta, csülökpörkölt, ... - hagyományos ünnepi/alkalmi ételek:
bejgli, fonott kalács, kocsonya, töltött káposzta, disznótoros, ... - amit külhonba szakadt hazánkfiai hiányolni szoktak, hazalátogatáskor kérnek, illetve innen viszik magukkal:
mák, túró, petrezselyemgyökér, parenyica sajt, csuszatészta vagy nagykocka, szaloncukor, ... - aminek az elnevezését idegen nyelvekbe is átvették (más kérdés, hogy pontosan mit is értenek alatta), illetve nincs rá „külföldi” szó, csak leíró jellegű megnevezés:
gulyás, pörkölt, szaloncukor, kalács, lángos, ... - aminek valami magyar kötődésű tulajdonnév van a nevében:
Dobos torta, szegedi halászlé, Jókai bableves, ... - amit valami megmagyarázhatatlan okból annak gondolunk:
fűszerezésben a só-bors-paprika szentháromság, zsíros-fűszeres ...
No és ezekből mi az, amit reformosan és/vagy vegásan is lehet készíteni, de azért az alap jellege megmarad?
Az elkövetkező napokban kiderül, hogy mire jutottam a kérdést illetően...
(Folytatom...)
----------
Kapcsolódó bejegyzések:
2. rész: Tésztagyúrás, darabolás
3. rész: Kifőtt tészták hagyományosan és egy kis csavarral
(Noodles with apples and walnuts)
2. recept: Öregtarhonya reformosan
3. recept: Tojásos nokedli csalamádéval
(Dumplings with eggs and mixed pickles)
6. rész: A mű angol nyelvű összefoglalója
(Hungarian home-made száraztészta)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése