Jutka néni mézese

Érdekes dolog időnként megnézegetni mindazokat a honlapokat, ahonnan a látogatóim eljutottak hozzám. Tegnap egy ilyen akció keretében jutottam el az egyik nlcafé-s fórumra, és nem csak a blogomra mutató hivatkozást találtam meg ott, hanem egy ígéretes receptet is (2. hozzászólás). Már eleve reformos volt, ráadásul kiiktatni való alkotóelemet (tej, tojás) sem tartalmazott. Így mindössze a formázáson módosítottam.

Először is rumba áztattam egy bögre felezett aszalt szilvát. Ezt apró szemű, savanykás szilvából csináltam a nyáron, és túl száraznak éreztem ahhoz, hogy még 10-15 perc sütést is kapjon. (Rum helyett természetesen valami alkoholmentes folyadék is használható. Habár a sütéskor elillan belőle az alkohol.)

A tésztához egy tálban összekevertem a következőket:

• 13 dkg méz (vegyes virágméz)
• 25 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt (utólagos kiegészítés: fele zabpehelyliszttel készítve könnyebben formázható a tészta)
  
• 2 kávéskanál őrölt fahéj
• 1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
• 2 kávéskanál szódabikarbóna
• 1 dl víz + még egy kicsi

Az 1 dl vízzel lágy lett volna a nyújtáshoz, viszont ígéretesnek láttam a tésztát a keksznyomóhoz, így inkább még tettem hozzá egy kis vizet, hogy ahhoz megfelelő legyen (tiszta, száraz kézzel hozzányúlva éppen nem ragad, de amúgy elég lágy).

Félretettem, csináltam közben mást (2 másik adag keksznyomós sütit.)

A tésztát kikent tepsire nyomtam (csillag alakúra; nem túl közel egymáshoz, mert sütés közben megnőnek; érdemes jól kikenni, hogy a zsiradékmentes tészta ne ragadjon oda), majd a lecsepegtetett aszalt szilvából tettem egy-egy darabot a tetejükre. Kicsit be is nyomtam, hogy sütés után se hulljon le. (Az eredeti receptben szereplő diót most kihagytam, mert a másik két süti közül az egyik kifejezetten diós volt. Gondoltam, akkor a változatosság jegyében ez meg legyen csak szilvás. Persze ha véletlenül alábecsültük a szükséges szilvamennyiséget, akkor dióval remekül ki lehet pótolni, hogy mindegyik keksznek legyen a tetején valami.)

180 fokos sütőben 15 perc alatt sültek készre. Ez egy fél adag volt, így is 65 darab lett belőle.

Kihűlve enyhén ropogós, de nem ehetetlenül kemény. Nem is túl édes, és a szilva is nagyon illik hozzá (ami szerencsére el se áztatta, és meg se égett). Egyszerű, de nagyszerű karácsonyi sütemény. Ismeretlenül is meg fogom emlegetni róla Jutka nénit! :)

Utólagos kiegészítés: Fémdobozban tárolva néhány napig eltartható, utána lassan de biztosan keményre szárad.

(A recept a Vegán karácsony című blogban is megjelent.)