Én így készítettem:
Egy tálban összekevertem az alábbi por összetevőket:
- 25 dkg Graham liszt
- 10 dkg kukoricakeményítő (ennek hiányában szerintem kukoricaliszt is jó)
- 1/2 csomag sütőpor
- 1 csipet só
- 1 1/2 mokkáskanál őrölt fahéj
- 1 mokkáskanál őrölt szegfűszeg
- 1 evőkanál cukormentes holland kakaó
- 25 dkg puha margarin
- 5 evőkanál barnacukor
- 1 evőkanál vanília kivonat
- 1 1/2 dl víz
Kikent, kilisztezett kapcsos tortaformába öntöttem, és kanállal elsimítottam. A véralmát megtisztítottam, és nyolcad szeletekkel bőségesen kiraktam a tészta tetejét.
180 fokon 30 percig sütöttem (ezúttal előmelegített volt a sütő, mert zöldségeket sütöttem előtte), majd megkentem a tetejét házi baracklekvárral (egy fél literes üveg fele fogyott el rá), megszórtam egy marék összeaprított dióval (de bokormogyoróval sem lehet rossz...), és visszatettem még 5 percre sülni, aztán meg az elzárt sütőben hagytam további kb. 5 percre. (A lekvár és a dió akkor kerüljön rá, amikor a tűpróba már majdnem késznek mutatja a tésztát. A szükséges idő erősen sütőfüggő.)
Langyosan és kihűlve egyaránt finom, könnyű desszert, amit így tortaként lehet szeletelni.
Idő: kb. 20 perc munka + 40 perc sütés
Pénz: kb. 500 Ft az egész (12 nagy szelet)
Hazai alapanyagokból, a fűszerek és a barnacukor kivételével.
2 megjegyzés:
Milyen az a véralma?
Kicsi, sötétpiros, nagyon illatos, és felvágva sem barnulós - aszalni sem lenne rossz... Én sem ismertem korábban (legalábbis nem nevén), de a piacon a termelők örömmel mesélnek a kertjükről és a növényeikről, és természetesen ebből a fajták megnevezése sem marad ki. Én meg érdeklődve hallgatom és művelődöm :)
Megjegyzés küldése