2009. szeptember 20., vasárnap

Lekvárfőzős hétvége: szilvalekvár és fügelekvár

Úgy alakult, hogy kétféle kiváló lekvár-alapanyaghoz is hozzájutottam a hétvégi piacoláskor, így mindkét napra megvolt a hazaérkezés utánra az azonnali feladat (persze előbb még lement egy kiadós gyümölcs-reggeli).

A szombati adag 5 kiló magvaváló szilva volt, nagyon érett, a legutója. Igazából ez a legmegfelelőbb fajta alapanyag lekvárhoz, s valóban, jobban fizetett, mint a nagy szemű, amiből még a nyáron készítettem szintén lekvárt. Erről itt írtam, és most is ugyanezt az eljárást követtem. Ezt a szilvát nyersen nem éreztem annyira ízletesnek, de a lekvár nagyon kiváló lett belőle: nem csak édes, hanem kellően gyümölcsös ízű is. Így még 2 nagy (720 ml-es) meg 1 kis (370 ml-es) üveg szilvalekvárral gyarapodott a sufni tartalma. Ezt most egészen sűrűre főztem, így megfelelő lesz például a szilvalekváros papucs töltelékének.
Idő: kb. 15 perc az előkészítés + 8-9 órányi főzés (a használt szilvától és a kívánt lekvársűrűségtől is függ, hogy pontosan mennyi idő kell neki)
Pénz: 250 Ft / nagy üveg, a gázszámlával együtt
Csakis hazai alapanyagból, egy környékbeli kiskert egyik szilvafájáról.

A vasárnapi adag pedig úgy 3 kilónyi füge volt, szintén elég érett. Korábban csak friss fogyasztásra való mennyiséghez jutottam egy-egy alkalommal, most viszont potom 700 Forintért egy jó fél reklámtáska gyümölcsre sikerült szert tennem. Ebből bőven jutott enni is, 2 kilóból pedig fügelekvárt főztem. Nem kerestem receptet, mert úgy gondoltam, hogy úgyis a legegyszerűbb változatra szavaznék, azt meg magamtól is tudom, hogy abba csak füge kell, semmi más. Így hát megmostam, a szárak levágása után felcikkeztem, majd egy vastag aljú edényben feltettem főni. Miután engedett némi levet és felforrt, kicsire vettem alatta a lángot, és időnként megkeverve sűrűsödésig főztem. Mivel a héjdarabok nem főttek szét annyira, mint gondoltam, kézimixerrel beleaprítottam egy kicsit. S mivel kóstoláskor túlságosan édesnek éreztem (!), mégiscsak hozzáadtam egy kis citrom kifacsart levét, és ezzel összefőzve szedtem üvegekbe. 6 darab 220 ml-es üveg (Erős Pistás / dijoni mustáros) lett tele. A felhasználási módján még gondolkodom, bár ahogy magamat ismerem, egy része így ahogy van ajándékként végzi majd.
Idő: kb. 15 perc előkészítés + szűk 2 óra főzés
Pénz: kb. 500 Forint volt az egész, vagyis 83 Forintra jön ki egy kis üveg - egy ilyen különlegességért nem is rossz :)
A füge hazai volt, a citrom nem.

0 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails