2011. szeptember 1., csütörtök

Augusztus a Tanyán

Természetesen ebben a hónapban is kikerekeztünk párszor a Tanyára. Szerintem most először fordult elő olyan, hogy egy alkalommal csak szüretelni mentünk. Később persze bepótoltuk a munkát is. A Gazda se sokszor csinált olyat, mint most: négy napra elutazott, de persze visszaérkezve az volt az első, hogy kiment szétnézni.

Beütött a szárazság, ami sajnos nagyon meglátszik a növényeken. Elapadt az öntözéshez használt víz, már csak az esőben bízhatunk. A paréj azért nő rendületlenül, úgyhogy irtottuk, ahol értük, Isti kapálta a paprikákat, meg még most is felkötözte a paradicsomot, hogy az újabb hajtásait se húzza le a sok termés. Megérdemli a gondoskodást, mert nagyon ízletes, rostos húsú termést ad. Keresztanyám után mi is főztünk belőle egy adag levet, meg a paradicsomos zöldbabhoz is használtunk belőle. Zöldbab meglepően sok volt még, le is szedtem a nagy szárazság előtt, ne menjen tönkre a vízhiánytól. Hatalmasra nőttek a répák. A főzőtök csak úgy ontja a termést, híja sem volt, mikor egyet-kettőt hazavittünk főzeléknek. Rengeteg az uborka (és szerencsére a hozzá való kapor is), és mivel nem lett más gazdája, két biciklikasnyit megint beraktunk savanyúságnak. Isti ennek kapcsán megismerkedett a legtutibb dunsztolási módszerrel, ha nagy mennyiségű befőttről van szó: kint, üstben, fűzfával tüzelve alá. Kukorica is sok jutott, bár elég apró csövek, de kifejezetten ízletes fajta. Körülbelül kétnaponta főztünk egy-egy nagy fazékkal, de persze sose tartott két napig, csak ettünk közben mást is. Már lehet szedni a különféle paprikákat. Keresztanyám nem fog unatkozni: sok a fűszerpaprika, van mit fűzni. A fejtősbab nem jött be, és sajnos a karalábék is elég fásak. Még van pár szál kardvirág, és pompázik az őszirózsa.

Jövő hónapra maradt a paradicsomos tésztaszószok és a zakuszka eltevése, további paprikaszüret és -feldolgozás, és talán a cékla és a feketeretek kóstolója is belefér már (a céklák hatalmasak, már most is hozhattunk volna belőle, csak annyi minden más is volt, hogy kimaradt - mondván, hogy ez megvár). Ígéretesek a sütőtökök.

Megint jólesett kijárni meg ott tevékenykedni, főleg, hogy napraforgótábla van körülötte, ami kifejezetten illatos mostanság. Az utolsó nap hazafelé kapott defekt mondjuk nem hiányzott, de ez nem fog megakadályozni abban, hogy jövő hónapban is menjünk, ahányszor belefér.
 

0 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails