Héjában sült krumpli, nyáron is! (vegán)

Télen gyakran került nálunk az asztalra héjában sült krumpli, mert minimális munkával megvan a finom és kiadós vacsora egy-egy fárasztó nap után. Néha már elszégyelltem magam, hogy milyen gyakran nem volt kedvem mást csinálni, és már megint ezt tálalom, mire Isti értetlenül közölte, hogy dehát ez az ő egyik kedvence. Meg úgy egyáltalán, imádja a krumplit, bármilyen formában.

Most is az volt a cél, hogy minimális munkával kerüljön az asztalra valami laktató finomság. Fogtam hát a diónyi nagyságú újkrumplikat, alaposan megmostam őket, de ezúttal nem dörzsöltem le a héjukat. Teleraktam velük a tűzhely legnagyobb tepsijét, és 45-50 percig sütöttem őket 200 fokon, előmelegítés nélkül. Már sütés közben nagyon intenzív illatuk volt, és a kész krumplik is sokkal ízletesebbek, mint a téliek, főleg, ha héjastul esszük (én még mindig nagyon szeretem a vékony héjú dolgokat nem meghámozni, Isti még nem szokott erre rá). Hidegen sajtolt napraforgóolajjal meg pici sóval ettük, amit én pirospaprikával, Isti meg natúr vegamixszel egészített még ki.

Nyilván nem a legforróbb nyárban kell befűteni vele, de egy hűvösebb napon érdemes kipróbálni!

(Holnap azt is leírom, hogy mit csináltam a maradékból.)